Továbbra is lassan haladnak a vagyon-visszaszármaztatással Szerbiában. Azt, amit a második világháború után egy papírral elvettek, ma sokkal nehezebb visszakapni a jogos tulajdonosoknak, illetve az örökösöknek. A legnagyobb akadály az, hogy a volt tulajdonosoknak kell bizonyítaniuk, hogy az övéké (volt) a visszakövetelt vagyon.
A vagyoni dokumentáció egy része viszont eltűnt. A Nagybecskereki Egyházmegyében ugyan történt némi előrelépés, viszont az egyházi vagyon egy részének a visszaszármaztatása még várat magára. A nagybecskereki püspökség területéről 176 ingatlanra és ingóságra vonatkozó vagyon-visszaszármaztatási kérelmet nyújtottak be, tudtuk meg Német László nagybecskereki megyéspüspöktől.
– Pancsován kaptunk vissza két épületet, és a plébánia pincéjét visszaadta az állam. Nagybecskereken is születtek ilyen értelmű döntések, de itt az a gond, hogy most az önkormányzatnak kellene visszaadni azt, amit az állam vett el. A nagybecskereki egyházmegye vagyonából elvesztek a volt német katolikus településeken álló templomok is. Ezek közül 16-ot rögtön a háború után leromboltak és még a telkek visszaszolgáltatására sincsen lehetőség, mert időközben beépítették azokat. Nem hivatalosan, olyan álláspontot is hallottunk, hogy az német vagyon volt, amely nem származtatható vissza. Ugyanilyen helyzetben vannak a régi plébániaépületek is – mondta a nagybecskereki megyéspüspök.
n Mi a helyzet a mezőgazdasági földterületekkel?
– Kisorosz kapott vissza földet, Beodra is, és most Törökbecse ügye van folyamatban. Nagyon sok esetben elvetették a kérvényünket, arra hivatkozván, hogy nem tudtuk bizonyítani, hogy valójában az a földterület államosítva volt. A törvény szerint, abban az esetben, ha az egyház nem tudja bizonyítani a tulajdonát, akkor az államügyészségnek kellene a dokumentumokat kikeresni a levéltárakból, az irattárakból – erre viszont még nem volt példa. Ehelyett inkább elvetik a kérést. Így vesztettünk el például Szajánban egy 200 hektáros legelőt, de más területeket is, mert egyszerűen nem mindenhol adtak papírt. Remélem azonban, hogy a földkérdésben mégis csak lesznek előrelépések. Ugyanis tudjuk, hogy 2017 választóvonal, amikor új földtörvényt kell hozni és egyeztetni kell az európai uniós törvényekkel.
n Az egyháztól annak idején műemlékeket és értékes tárgyakat is elvettek.
– Ami a műemlékek és a tárgyak visszaszolgáltatását illeti, nagyon rosszul állunk. Ugyanis a Legfelsőbb Bíróságig mentünk és most kénytelenek vagyunk ez ügyben Strasbourghoz fordulni. Ugyanis azt mondják, hogy ha visszakerül a templom tulajdonába egy értékes tárgy, akkor a „széleskörű közönség nem tudja azt látogatni vagy látni”. Ezért nem adják vissza. Így van ez például a Lázárföldről ellopott képpel is, amely a Városi Múzeum bejáratánál van, és amely Szent Miklós püspököt ábrázolja. Ugyanakkor más német templomokból eltulajdonított kegytárgyakra is vannak példák, azokat sem adták vissza. Mint mondják, a „nép kulturális igényének nem felelne meg”, hogy a templomokba visszakerüljön, és akkor inkább maradjon társadalmi vagy közös.
A nagybecskereki Katolikus Leányintézetben az iskolanővérek 1880 őszétől 1944-ig végezték áldásos munkájukat. Az épületet 1949-ben konfiskálták, csak a kápolna maradt a nővéreké, akiket többször átköltöztettek, a zárda kápolnáját feltörték és kifosztották. Az egészségügyi középiskola 1969-ben költözött ide és 2009 szeptemberéig maradt itt. Az épületet tavaly visszakapták a nővérek. Mivel önerejükből nem tudták volna felújítani, az épület Magyarország kormányának a segítségével a Nagybecskereki Egyházmegye tulajdonába került. A tervek szerint anyaországi támogatásból felújított épületbe költözik majd a katolikus leánykollégium és a Petőfi MME. Ezek után a vidék magyarságának kulturális központjává válik.
– A Zárda épületének a felújítása folyamatban van, sok belső munkálatot már elvégeztek. Most a parkolóknál akadtunk el. Ugyanis, minden papírunk megvan, de parkolóhely is kell. Az épület a város központjában van, itt nem lehet csak úgy parkolóhelyet varázsolni. Most emiatt késik az építési engedély kiadása. Pedig az udvarunkban, amely itt a hátunk mögött van, elférhetne húsz kocsi simán, de nem akarnak engedélyt adni rá. Tehát bizonyos értelemben úgy is mondhatnám, hogy egy rosszindulatú hozzáállás van a város részéről. Valakinek nem tetszik, hogy ezt a gyönyörű épületet itt majd felújítják, és arra szolgálhat, amire a kezdetekben is épült. Tehát a magyar ifjúságnak a nevelésére – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök.
A munkálatok eddigi menete pedig azt mutatja, hogy a hányavetett sorsa ellenére az épület nagyon jó állapotban van, a falak szárazak. A belső vakolatot leverték, a forró nyárnak köszönhetően még jobban kiszáradtak a falak és sikerült kiásni a nem használt pincerészeket is, ezáltal körülbelül 500 négyzetméter használható területet kaptak. A tervek szerint lecserélik az épület tetőszerkezetét, kicserélik a nyílászárókat, új fűtési rendszert kap az épület. A munkálatok anyagi fedezete biztosítva van, és ha minden a tervek szerint halad, akkor 2018 szeptemberében a Zárda megkezdheti új életét.
