A szabadkai Masterplast Yu vállalat jóvoltából érkezett meg egy teherautónyi polisztiroljáték (stiropor) az oromi Lilliput óvodába.
Fotó: Jenei Klementina
Nagy volt az elragadtatás és az őszinte gyermeki öröm, amikor megtudták, hogy ajándékot hoztak nekik. Óvónőjük, Bata Magdolna egy bájos, ugyanakkor kiváló oktatói-nevelői munkáról tanúbizonyságot adó foglalkozással vezette be a tanítványait a láthatatlan hidak világába, amit Nyilas Mihály képezett a létesítmény és a vállalat között. Ő volt ugyanis az, kinek segítségével létrejött a kapocs a két fél között, de a helyi közösség elnöke, Lékó Róbert és a magyarkanizsai polgármester, Fejsztámer Róbert is ott volt a játékok átadásán.
Arról, hogy miért éppen az oromi óvoda megajándékozása mellett döntöttek, Bunford Tivadar, a Masterplast tulajdonosa a helyszínen elmondta:
– Tavaly advent előtt a feleségemmel sétálgattunk Szegeden a Széchenyi téren, ahol akkor indult a karácsonyi vásár, és ahhoz hasonló játékokat láttam, amilyeneket ma ide hoztunk. Ez adta az ötletet, hogy Szabadkán meg kell valósítani valami hasonlót, még a szegedinél is szebb és jobb formában. A munkatársaim ezeket a geometriai formákat elkészíttették, majd ki is helyeztük Szabadka főterére. A város apraja-nagyja egy hónapon keresztül játszott azokkal a játékokkal. Januárban kaptam egy nagyon kedves levelet az oromi óvónőtől, aki egyedüliként megdicsérte a kezdeményezést, és kifejezte háláját. Megható volt számomra az önzetlenségért cserébe adott sok jó szó, ezért gondoltam úgy, ha már ennyire tetszett az oromi gyerekeknek ez a játékegyüttes – akik, mint kiderült, egy kirándulás alkalmával próbálták ki őket –, megajándékozzuk őket egy hasonló, ám új csomaggal. Nem is tettük rosszul, mert olyan pozitív energiával töltötte meg az őszinte gyermeki öröm a teret, ami mindent megér.
A szabadkai, gyermekbarát vállalatban egyébként egyre több oromi is munkához jutott már, s mint Bunford elmondta, állnak a kihívás elé, amennyiben lehetőségük lesz rá, szívesen segítenek más óvodáknak is.
Bata Magdolna óvónő megköszönte a gyermekek irányába mutatott figyelmességet, kiemelte, hogy már az építőkockák láttán kíváncsi volt, vajon ki az, aki gyermekszemmel is tudja látni a világot.
– Tavaly decemberben kirándultunk Szabadkára, sínbuszoztunk a gyerekekkel, akik a játékokat látva azonnal birtokukba vették őket. A fantáziájukra hagyatkozva egy vár építésébe kezdtek, közben tapasztalatokat gyűjtöttek, megszilárdultak a mértani testekről eddig szerzett ismereteik, szórakoztak, egy elvarázsolt kastélyt alkottak, melyben ők maguk voltak a hercegek és hercegkisasszonyok. És ahogy Csíkszentmihályi Mihály írta: „A világ közös akaratból és odafigyelésből épül. Az élmények teszik a cselekvést felejthetetlenné.” Úgy éreztem, meg kell köszönnöm az élményt és a szeretetbe csomagolt csodát, ott lettem figyelmes a cég nevére, és nem mehettem el szó nélkül a dolog mellett – így indult és ért révbe a történet.
