Cikkünkhöz Galéria is tartozik.
A magyar–szerb kapcsolatrendszer fejlettsége, a kiépített kölcsönös bizalom, a vajdasági magyarok kárpát-medencei szinten legkiemelkedőbbnek számító széleskörű jogai mind bizonyítékai annak, hogy a nemzetpolitika együttműködésre hajlandó partnerekkel óriási eredmények elérésére is képes, hangzott el pénteken a romániai, székelyföldi, tusnádfürdői 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik központi beszélgetésén, a nemzetpolitikai kerekasztalon, melyen minden határon túli régió képviselője, a magyar kormányzat tisztségviselői beszámoltak az elmúlt év történéseiről, feladatokat határoztak meg a jövőre vonatkozóan. A hagyományosnak számító panelen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, a nemzetpolitika eredményei, a határon túli nemzetrészek fejlődésére vonatkozó adatok azért hangozhatnak el Tusnádfürdőn, mert a magyar kormány politikáját az elmúlt tíz évben egy eredményes megvalósítás, az előtt pedig egy átfogó tervezés jellemezte, ezt pedig úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a hitelességről tett tanúbizonyságot. Azt is el lehet mondani, folytatta elemzésében Pásztor, hogy a határon túli magyar közösségek a nehéz időkben is mindvégig meg tudták őrizni az önszerveződési képességüket, s ezt a képességet a továbbiakban is istápolniuk kell. Az eredményeket ma is garantálja az intézményrendszer működésének a stabilitása, a megkezdett fejlesztések folytatása, melyet nemcsak az anyaországi források, hanem a belföldiek is szavatolnak, ez pedig annak köszönhető, hogy a vajdasági magyar párt már jó ideje része a döntéshozásnak. Pásztor István véleményének adott hangot, hogy Szerbia és Magyarország között már nem csupán jószomszédi kapcsolatokról lehet beszélni, ennél sokkal többről van szó, a két állam stratégiai tervezésbe, együttműködésbe kezdett, s a folyamatból természetesen a vajdasági magyarság is kiveheti a részét, valamint haszonélvezője lehet a jövőben megvalósuló elképzeléseknek is.
A VMSZ vezetője emlékeztetett arra, hogy lezajlott tavaly a nemzeti tanácsi választás, felállt az új MNT, s a következő hónapok még a stratégiai tervezés időszakának számítanak majd ennek az intézménynek a működése terén is. Mint fogalmazott, olyan időkben, amikor kevesebb összeg áll a rendelkezésre, arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket fenntartsa a közösség, s kidolgozza a következő prioritások, teendők listáját. Rámutatott arra, hogy az előttünk álló évben általános választásokkal kell számolni Szerbiában, tartományi, helyi önkormányzati és előrehozott köztársasági parlamenti voksolásra is, a feladatok között tehát az ezekre való felkészülés jelenti majd az egyik legfontosabbat. Arra is emlékeztetett, hogy a jövő évi európai parlamenti választásban is érdekelt a vajdasági magyarság a kettős állampolgárság révén.
Nem számít túl optimistának az orosz–ukrán háború lezárását tekintve Pásztor István, mint mondta, azoktól várjuk a megoldást, a gordiuszi csomó kioldását, akik már számos esetben bizonyították politikai alkalmatlanságukat, például a migránsválság esetében. Szerbia és Magyarország nem kívánja elfogadni azt, hogy mindent mások utasítására tegyen, azt vallják, hogy nem kényszeríthetők az államok szuverenitásukkal ellentétben álló döntések végrehajtására. Éppen ezért, az óriási nyomásgyakorlás ellenére is, Pásztor támogatásáról biztosította az oroszellenes szankciók bevezetését elutasító szerb politikát, mint közölte, ha a szabad döntés jogáról lemond valaki, akkor semmije sem marad.
DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes számadatokkal igyekezte érzékeltetni a nemzetpolitika eredményeit 2010 óta. Mint mondta, manapság évente 100 milliárd forintot költ el a magyar állam a határon túli kezdeményezések támogatására, 2010 óta 50 ezer támogatást hajtottak végre 500 milliárd forint értékben. Ma már 96 nemzeti fontosságú intézmény létezik, ezer Magyarországon kívüli kárpát-medencei magyar óvodát építettek vagy fejlesztettek, háromezer templom felújítását végezték el 13 év alatt. Minden külhonban beruházott forint két forintot termel, közölte. A nemzetegyesítés terve is sikeres volt, mára már 1,1 millió új magyar állampolgárnál tart az egyszerűsített honosítási eljárás. Hamarosan elindul az úgynevezett digitális állampolgárság alkalmazása is, minden magyar állampolgár szerezhet majd magának egy regisztrációval VPN-szolgáltatás révén magyar IP-címet, ami feljogosítja a magyar közmédiához való hozzáférésre, a sportközvetítések figyelemmel kísérésére is, jelentette be.
HASZNOS A NEMZETKÖZI FIGYELEM
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár egyetértett azzal, hogy ma elsősorban a megvalósított eredmények megőrzésére kell fókuszálni, ezentúl pedig rendkívül fontos a kárpátaljai magyarság támogatása, fizikai meglétének szavatolása a háborús körülmények közepette.
Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője arról számolt be, hogy bár Kárpátalja az eddigiekben a béke szigetének számított a háborúban, a körülmények nagy terheket róttak az emberekre, nőknek kell férfimunkát végezni, sokan, igaz ideiglenesen, de el is hagyták az országot. További gond, hogy 2017 óta folyamatosan szűkülnek az ukrajnai kisebbségek jogai, ebben a tekintetben talán a NATO- és EU-tagság megszerzésének szándéka jelenthet pozitív körülményt, a nemzetközi színtéren ugyanis jobban odafigyelnek a kijevi törvényhozásra is, s már el is marasztaltak kisebbségeket érintő jogszabályokat.
ERDÉLYI VERSENY, MÓDJÁVAL
Zakariás Zoltán, a több pártból létrejött Erdélyi Magyar Szövetség elnöke közölte, fogy az erdélyi magyarság, s ez a trend nem lassul, hanem gyorsul folyamatosan. A szervezet helyi szinten erősítené a magyar közösséget, jövőre, mint mondta, négy választást tartanak Romániában, s együttműködésre törekszenek a konkurens erdélyi magyar párttal. Ezzel kapcsolatban Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt minisztere azt mondta, ott áll ma a romániai magyarság, ahol kell. Egy ekkora közösségnek szüksége van politikai pluralizmusra, készen kell állni a versenyre, ott, ahol azt a körülmények megengedik, de megállapodásra is, ott, ahol a helyzet, a magyar érdek, ezt diktálja.
ZÁGRÁB ÚJRA PARTNER LETT
A megyei választások kiváló eredményéről számolt be Tusnádfürdőn Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség-Aliancia elnöke, szeptember végén előrehozott választások lesznek Szlovákiában, a parlamenti képviselet szavatolása a célja a szervezetnek. Síkra szállt azért, hogy Szlovákia déli és keleti régiói felzárkózzanak, ehhez jobb útinfrastruktúrára, csatornahálózatok kiépítésére és egyéb beruházásokra lenne szükség. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke arról beszélt, hogy egy specifikus helyzetbe került a párt azzal, hogy lehetővé tette a jobbközép kormány létrehozását Zágrábban, melynek sorsa egy képviselőn múlott. Ennek köszönhetően azonban Zágráb ismét partnerré vált, s ma elmondható, jó Horvátországban magyarnak lenni, fogalmazott. Az érdekérvényesítés sokat mozdult előre. A panelbeszélgetésen Bihari Szabolcs, a NYEOMSZSZ – Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége – elnöke és Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is beszámolt az elmúlt év fejleményeiről, különös tekintettel az orosz–ukrán háború hatásaira. A beszélgetést Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő, miniszteri biztos moderálta.
Nyitókép: Ótos András felvétele
