Úgy indult az évem, hogy az esztendő első napján már felzaklattam magam. Azazhogy felzaklattak mások. De hát mindig így van, amikor az ember kinyitja a Facebook-oldalát, és rázúdul a sok hülyeség. Az történt, hogy az egyik csoportban, amelyiknek tagja vagyok, január 1-jén azt kérdezte egy hölgy, hol tud ő friss kenyeret vásárolni. Erre érkeztek mindenféle válaszok, többek között az egyik (amelyikkel én teljes mértékben egyetértek) azt találta írni, hogy ha nem tudtál idejében bekészíteni tartalékot, akkor süssél magadnak. A többiek csúnyán letámadták. Őt! Nem a kérdezőt! Mert miazhogy süssön magának?! Amikor egy teljes üzletlánc és néhány pékség is nyitva tart! Igaz, hogy a pék búvalbélelt, és megégette a kenyereket, de a lényeg, hogy van!
Nem szóltam hozzá, igyekszem visszafogni magam, és ami nem ingem, ne vegyem magamra. De egyszerűen forrt bennem, és ha már nem ott, legalább itt, az újság hasábjain muszáj hangot adnom.
A „hölgyek”, úgy látszik, nem emlékeznek azokra az időkre (vagy még meg sem születtek), amikor állami ünnepekkor – például a november 29-ei köztársaság napján – akár két napon át is zárva voltak az üzletek. És senki sem halt bele, hogy többnapos kenyeret fogyasztott.
A kényelem és az önzés süt a fent említett hozzászólókból. Eszükbe sem jut, hogy a hasonszőrűek miatt tartanak manapság akár 24 órán át is nyitva a boltok, és miattuk kénytelenek még ünnepnapon is dolgozni azok, akik az év többi napján is maradéktalanul állják a sarat.
Amint a fenti példa is igazolja, nincs benne köszönet.
