Rengeteg ajándékot kaptam egy pakkban a napokban. Ha össze lehetne adni az almát a körtével, akkor pontosan húszezer-négyet. Igazi terülj asztalkám! Bár ajándék lónak nem illik a fogát nézegetni, mégis megjegyzem, hogy két aprócska hibára leltem a csomagban: megfoghatatlan, mert virtuális, és egy hét alatt el kell fogyasztanom, mert a maradék elveszik. Olyasmi ez, mint amikor föltálalnak egy egész évre elegendő ebédet, de egyetlen nap alatt kell elfogyasztanom. Melyikkel kezdjem? Mit hagyjak ki? Meddig bírom? Falánk legyek-e vagy kimért?
Történt ugyanis, hogy a kiszolgálóm megajándékozott tízezer perc ingyenes mobiltelefonos beszélgetéssel, tízezer sms-sel és négy GB internethasználattal. És mindez egy hétre szólt. Számolgatok: belátóak voltak, mert a hét nap tízezer-nyolcvan percből áll, tehát majdnem másfél óra jut a tárcsázásokra is. De miként győzöm erővel az egyheti éjszakázást? Vajon mit szólnak az ismerősök, amikor hajnali háromkor tárcsázom őket? Az sms-ekkel meg mi lesz? Azokból is el kellene küldeni percenként egyet, miközben barangolok a világhálón és beszélgetek telefonon.
Azóta is keresem a megoldást álmatlan éjszakákon és álmos nappalokon, mígnem sms érkezik, hogy lejárt az ajándék ideje.
Elveszett minden! Ám gyorsan megnyugszom, mert eddig is tudtam, hogy a virtuális világ olyan, hogy valójában nincs is.
