Böjtelő hava, Télutó, Jégbontó hava, de a februárt valaha Szarvastor havának is mondták. Az elnevezések jelzik, hogy ez a hónap valaminek a befejezése, és valami másnak, újnak a kezdete. A megtisztulás, a fölkészülés hónapjában vagyunk. Ehhez kapcsolódnak a népi megfigyelések, tapasztalatok is.
Zsuzsannát (február 19.) a hátunk mögött hagytuk. Hiába lestem egész nap a pacsirtát, nem szólalt meg. Pedig ha hívogató énekével betöltötte volna ezt a februári napot, idecsalogatta volna a tavaszt!
Ezek szerint még várni kell Jégtörő Mátyásig (február 24.), aki majd bárdjával megtöri a hideget. Ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál – tartja a mondás. Arra is érdemes odafigyelni, hogy hány ködös napot hoz a február, mert annyi esős nap lesz a nyáron. Ha böjtelő havában délkeletről fúj a szél és fehér a hold, szép időt várhatunk. Késői tavaszt jelent azonban, ha megcsordul az ereszalj. Jobban járunk tehát, ha jégbontó havában fázunk még egy kicsit, hogy aztán egész évben ne legyen okunk panaszra. És hogy mi is, mint a gyerekek egy jó rigmust, világgá kiálthassuk: január, február, itt a nyár!
