Zorica Jovanović batocinai édesanya megkapta keresetére a Strasbourgi Emberjogi Bíróság döntését. A hölgy azért perelte be Szerbiát, mert szerinte még 1983-ban egészségesen megszületett fia emberrablás áldozata lett. Szerbiában 6000 édesanya keresi újszülöttjét, a belgrádi és más szerbiai kórházakból tűntek el a babák és alapos a gyanú, hogy valamennyit elrabolták. Eddig a tiltakozó szülőknek nem sikerült eredményt elérniük, ez az első kereset, amelyre az európai bíróságtól pozitív válasz érkezett. Ezek szerint Szerbia közteles kifizetni 10 ezer eurót az édesanyának kártérítés címén, 1800 eurót az ügyvédi költségekre és kötelezték az országot, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az elrabolt csecsemők sorsáról szüleik értesülhessenek. Erre egy évet kapott Szerbia. Egy bizottság alakult még februárban, amely azon dolgozik, hogy megállapítsák, hány eltűnt csecsemőről is van szó, ez az első hivatalos lépés ez ügyben.
Számomra felfoghatatlan, hogyan történhet meg egy országban, hogy szülők ezrei gyanakodnak emberrablásra, és az illetékesek mégsem tesznek semmit. Azoknak, akik ebben részt vettek, felelniük kell. Még akkor is, ha már nem dolgoznak a szülészeten. Abba bele se merek gondolni, hogy néhányan közülük még mindig ott vannak a szülészeteken. Kinek az érdeke lehet, hogy ne derüljön ki, mi történt itt a kórházakban?
