A júniussal megérkezett a nyár is. Végre. Mármint a nyári meleg, amire már májusban is vágytunk. A mondás szerint a májusi eső aranyat ér, egy ocsmány szójáték szerint azonban ehhez hozzátehetjük az sz-betűt is, mert ennyi eső azért senkinek sem kellett, és most nem az árvizekre gondolok. Szabadkán például különösen érezhető, hogy az eső nem éppen kívánatos. Művelődési és szórakoztató rendezvényekre is rányomhatja bélyegét a kitartó és unalmas esőzés. Az emberek ilyenkor nem szívesen mozdulnak ki. Elintézik a városban amit muszáj, azután irány haza a száraz és kényelmes otthonba. Ha egy-egy esemény fel is kelti az érdeklődésüket, az eső miatt lemondanak róla. Nem igazán próbálkoznak, hogy érdekesebbé vagy vidámabbá tegyék esős napjaikat. A szervezők ezért gyakran aggódva kémlelik az eget, nehogy a rendezvény napján vagy idején fekete felhők telepedjenek a város fölé. Az ugyanis rossz jelnek számít. Egyes szervezők a gyér látogatottság miatt arra kényszerülnek, hogy elnézést kérjenek műsoraik fellépőitől, mondván, Szabadka egy ilyen város. Sajnálatos, hogy ez nemcsak a szabadtéri programokra jellemző, hanem azokra is, amelyek bent, kellemes légkörben és hangulatos környezetben zajlanak. A szabadtéri műsoroknak esélyük sincs.
