A Szerbiai Ügyvédi Kamara tárgyalóbizottsága és az igazságügyi minisztérium képviselői csütörtökön végre megállapodásra jutottak a közjegyzőkről szóló törvény és az ezt kísérő törvények módosítása kapcsán, amely egyike volt az ügyvédek minisztérium felé benyújtott követeléseinek, mielőtt négy hónappal ezelőtt munkabeszüntetéssel tüntetni kezdtek. Ám arról, hogy a tárgyalófelek által kiharcolt törvénymódosítások elegendőek-e ahhoz, hogy az ügyvédek újra munkába álljanak, a SZÜK igazgatóbizottsága dönt majd a hétvégén.
Az ügyvédek, miután augusztus végén a parlament elfogadta a közjegyzőkről szóló törvényt, amely szeptember elsejétől lépett hatályba, és miután az ügyvédi kamara több alkalommal is sikertelenül próbálta felhívni az államvezetők figyelmét ennek a törvénynek az alkotmányellenességére, valamint hiányosságaira, negatív hatására, szeptember 17-től munkabeszüntetéssel tüntetésbe kezdett. Akkor a SZÜK igazgatóbizottsága három követelést fogalmazott meg, az első a közjegyzőkről szóló törvény, valamint az ezt kísérő törvények módosítása volt, továbbá követelték az átalányadóra köteles vállalkozók jövedelemadójának kisebb léptékű növelését, illetve az igazságügyi miniszter leváltását. Egyedül a jövedelemadó körül sikerült pozitív irányú tárgyalásokat folytatni az igazságügyi és pénzügyminisztériummal, ám ezzel sem voltak elégedettek az ügyvédek, hiszen a 2013-as évre számolt 10 százalékos adónövelés nem ölelt fel minden átalányadóra köteles ügyvédet, vállalkozót, hanem csak a panaszt benyújtókat.
A törvénymódosításról azonban érdemben három hónapon keresztül nem sikerült tárgyalniuk. Végül aztán az év végén tárgyalóasztalhoz ültek a felek, hogy januárban kiderüljön, az igazságügyi miniszter hajlandó engedni az ügyvédek követeléseinek.
Mint arra Jasmina Milutinović čačaki ügyvéd, a kamara tárgyalóbizottságának tagja közleményben rámutatott, az ügyvédek egyik követelése a közjegyzők hatáskörének csökkentése volt, vagyis azt kérték, hogy csupán a cselekvőképtelen, illetve a fogyatékkal élő személyek esetében állíthassanak össze a szerződéseket. Csupán ebben az esetben készülhet majd közjegyzői jegyzet, a többi esetben a szerződéskötés szabadsága érvényesül, a közjegyzők csupán hitelesítik majd a polgárok, valamint az ügyvédek által összeállított ingatlanforgalmi, vagyis adásvételi, esetleg ajándékozási szerződést, eltartási szerződést, házassági szerződés. Vagyis a közjegyzőkről szóló törvény módosítása mellett más törvények – mint az ingatlanforgalomról szóló, az öröklésről szóló, valamint a családtörvény – esetében is módosításra kerül majd sor, ugyanis ezekben a közjegyzők csupán hitelesítési joggal rendelkeznek majd. Ez a hitelesítési eljárás hasonlítani fog a korábban alkalmazott hitelesítési eljárásra. A szerződés hitelesítését csak akkor utasíthatja vissza a közjegyző, amennyiben a szerződéskötés szabadságának megsértését tapasztalja. A döntésre természetesen az ügyfél panaszt nyújthat be az Alapfokú Bíróságon, majd az itt megszületett döntésre a Felső Bíróságon, míg a mai napig hatályban levő közjegyzőkről szóló törvény szerint a közjegyzők csak a saját kamarájuknak tartoztak felelősséggel.
Ezeknek a törvényeknek a módosítása kapcsán csütörtökön, úgy tűnik, megállapodásra jutottak az ügyvédi kamara szakmai tárgyalóbizottsága, illetve az igazságügyi minisztérium képviselői. A háromórás tárgyalás után, amire a SZÜK belgrádi székházának helyiségeiben került sor, aláírták azt a megállapodást, amely az érintett törvényelőírások módosításáról szól. Ez a megállapodás tartalmazza azt is, hogy az ügyvédek elállnak a tüntetéstől, ugyanakkor azt is, hogy a törvénymódosítások sürgősségi eljárásban a parlamenti képviselők elé kerülnek majd. A tárgyaló szakmai csoport által megfogalmazott megállapodásról külön dönt majd az ügyvédi kamara igazgatóbizottsága. Szombaton döntik majd el, hogy ismét munkába állnak-e, vagy folytatják a tüntetést.
A törvényes előírások módosítása ugyanis egyike az ügyvédek követeléseinek, ugyanakkor, mint arra az ügyvédek korábban már figyelmeztettek, ezekkel a módosításokkal sem lesznek az új törvények az alkotmánnyal összhangban. A SZÜK még mindig várja az Alkotmánybíróság döntését ezekkel a törvényekkel kapcsolatban.
A törvénymódosítások leghamarabb január második felében kerülhetnek a parlament elé, miután a kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be.
Jasmina Milutinović szavai szerint az ügyvédek leghamarabb január 18-án kezdhetik meg a munkát, amennyiben a SZÜK igazgatóbizottsága emellett dönt.
Čedomir Backović, az igazságügyi miniszter segédje kiemelte, szorgalmazza, hogy a törvénymódosítások mihamarabb parlamenti eljárásba kerüljenek, hogy az ügyvédek is minél előbb munkába álljanak.
