Nagyon fontos, hogy Szerbia már most elkezdjen magasabb szinten foglalkozni a környezetvédelemmel, mindenekelőtt a hulladékgazdálkodást és a hulladékvizek kezelését kell megoldania, az Európai Unió számára ugyanis a környezetvédelem a prioritások egyikét képezi. És ha nem tesz eleget az elvárásoknak, az EU-hoz való csatlakozás után akár büntetést is fizethet, mint például Csehország, amely 1,7 millió euró büntetést és további napi 10 ezer eurót fizetett csak azért, mert nem tartotta be a hulladéktárolókról szóló EU-deklarációt, Olaszországra pedig 19 millió euró büntetést róttak ki, illetve további napi 192 ezer eurót ugyanezért, tudtuk meg Peter Hodecektől, a FEAD hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem európai szövetségének képviselőjétől a mezőgazdasági minisztérium és a Közép- és Kelet-Európa Regionális Környezetvédelmi Központ által szervezett hétfői környezetvédelmi tanácskozáson.
Szerbia a múlt évben összesen 2,5 millió tonna hulladékot termelt, ehhez csak a lakosság naponta fejenként 1 kilogramm kommunális hulladékkal járult hozzá.
– Szerbia nem tékozolhat el több időt, hiszen minden késlekedés büntetéseket vonhat magával az EU-csatlakozás után, és az ország nem engedheti meg magának a magas büntetéseket. Éppen ezért a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium számos akciótervet dolgozott ki, illetve olyan dokumentumokat, amelyek nélkülözhetetlenek az ebben a szférában való beruházásokhoz – magyarázta Stana Božović, a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára. Hozzátette: – Ma csupán néhány önkormányzatban végeznek hulladékgazdálkodást: Szabadkán, Jagodinán, Užicén, Leskovacon, Nagykikindán, Pirotban. Olyan dokumentumok kidolgozása van folyamatban, amely több önkormányzatot köt majd össze, hogy minél több településen meg lehessen szervezni a hulladékgazdálkodást. A néhány évvel ezelőtt kidolgozott hulladékgazdálkodási nemzeti stratégia már elavult, azt módosítani kell, hiszen az európai előírások szerint az összegyűjtött hulladék – legyen az háztartási vagy ipari hulladék – csupán 25 százaléka kerülhet a hulladéktárolókba. A hulladék legalább 50 százalékát újra kell hasznosítani. Vagyis a 2014-es adatokat figyelembe véve Szerbiában 1,25 millió tonna hulladékot kell újrahasznosítani – mondta.
Az államtitkár rámutatott arra is, hogy bár jelentős beruházások szükségesek a hulladékgazdálkodás területén, a hulladék kezelésénél költségesebb a hulladékvizek kezelése. Ebben az esetben az alapvető cél, hogy a hulladékvizeket 100 százalékban kezeljék, és annak megtisztítása után juttassák vissza a vízkörforgásba.
– Ma a hulladékvizek csupán 5 százalékát kezelik. Ahhoz, hogy a hulladékvizek 100 százalékát kezelni tudjuk, pontos jogi keretre van szükség, és jól kidolgozott tervekre, hogy műszaki, valamint anyagi szempontból is megoldást találjunk rá – magyarázta Božović. Mint rámutatott, a hulladékgazdálkodással és a hulladékvizek kezelésével az ország 120 millió eurós kiadást takaríthat meg éves szinten. Hangsúlyozta, az országnak mindenképpen először jelentős összeget kell beruháznia ahhoz, hogy később megtakarításokat valósíthasson meg.
– Szakemberek becslései szerint 10 milliárd eurós beruházásra van szüksége Szerbiának, hogy az EU-standardokat elérje. Ebből 4-5 milliárd eurót csak a hulladékgazdálkodásra és a hulladékvizek kezelésére fog az ország fordítani a különböző projektumokon keresztül. Vagyis a tervek szerint az állam 250 millió eurót fog évente beruházni ebbe a két ágazatba – összegezte az államtitkár. Ehhez a beruházáshoz az összeg 30 százalékát az EU-s alapokból tervezik biztosítani, további beruházásokra pedig a magán- és a közszféra által alkotott partnerségektől számítanak.
A tanácskozáson számos európai szakértő felszólalt, bemutatásra kerültek az Európai Unió által felállított törvényes előírások, amelyeket Szerbiának is implementálni kell majd. Több tapasztalat is elhangzott a korábban csatlakozott, ma EU-tagállamok képviselőitől.
