Ők döntik el, mit hoz a jövő

A négynapos konferencia főszervezője a Szerbiai Európa Mozgalom újvidéki központja. A fórumon mintegy kétszáz olyan fiatal vesz részt, aki a sikeres tanulmányok mellett érdekelt a társadalompolitikai témákban, a vezetéssel járó kihívások teljesítésében is. Nebojša Stefanović kormányfő-helyettes és belügyminiszter a jelenlévőket üdvözölve arra fektette a hangsúlyt, hogy a mai fiatalok lesznek azok, akik a jövőben meghozzák majd a kulcsfontosságú döntéseket. A régió céljaként említette az európai integrációt, melyhez, mint megjegyezte, a fiatalok közötti kommunikációra is szükség van.

– A mi feladatunk az, hogy megreformáljuk Szerbiát. Amikor az európai uniós csatlakozásról beszélünk, akkor nem könyöradományt kérünk, hanem a teljes jogú, megérdemelt tagság elnyerésére gondolunk. A folyamatot egy lehetőségként kell értelmeznünk, a gazdasági fejlődés esélyeként. Egyforma piaci versenyfeltételeket, több munkahelyet és minőségibb oktatást hozhat az integrációs periódus – jelentette ki a miniszter.

A csatlakozási tárgyalások kapcsán elmondta: Szerbia mindent megtesz a jogi kérdésekkel és a pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó 23., 24. és 32. fejezet mielőbbi megnyitása érdekében.

Aleksandar Simurdić, az újvidéki Európa Mozgalom főtitkára az összejövetel megnyitása során úgy fogalmazott, hogy az azon jelen lévő generációnak történelmi lehetősége (és felelőssége) van a régióban egy félelem és előítélet nélküli életet megteremtésére. Mint mondta, ennek a célnak az elérésében nagy segítséget jelent kiindulópontként az egymásra hasonlító nyelvek és kulturális kapcsolatok megléte. A fiatalok energiájukat, pozitívabb életszemléletüket könnyen ki tudják használni egy élhetőbb jövő kiépítésére – hangsúlyozta.

A négy napon át tartó konferencián számos panelvitát tartanak, melyeken a régió politikusai, a nem kormányzati szervezetek képviselői, médiumok kiemelkedő személyiségei beszélnek a fiataloknak a jelenleg legaktuálisabbnak számító kérdésekről és a regionális viszonyokról. A régió fogalmával, s a régiók szerepével foglalkozott az első nap egyik panelvitája, melyen, mások mellett, Stjepan Mesić volt horvát államfő, Balázs Péter korábbi magyar külügyminiszter és európai bizottsági tag és Oskar Benedikt, az Európai Unió szerbiai küldöttségének helyettes vezetője is részt vett. Mesić kifejtette: a történelem során békével fejeződött be minden háború, saját régiónkban is véget kellene vetni a harcoknak, még akkor is, ha ma már csupán verbális összeütközésekről tehetünk említést.

A KOORDINÁTÁK NEM MÓDOSÍTHATÓK

– Korábban felfelé kezdtek ívelni a kapcsolatok, aztán megint azt vehettük észre, hogy elhidegültek a viszonyok. Eljött az ideje annak, hogy visszatérítsük ezeket a megfelelő mederbe. Sajnos, Horvátországban magas politikai tisztségeken is számos olyan személlyel találkozhatunk, akik az országra nem a régió részeként tekintenek. Azt mondják, őket csupán Európa érdekli, a régió már nem. Azt mondják, nem tartozunk a Balkánhoz. Márpedig Horvátország igenis földközi-tengeri, közép-európai és balkáni állam is egyszerre – húzta alá Mesić. Hozzátette: egyik állam sem menekülhet el onnan, ahol elhelyezkedik, függetlenül attól, hogy melyik politikai szervezetnek, szövetségnek a tagjává válik. A földrajzi koordináták azonosak maradnak, s a boldogulást is ugyanott kell megtalálni, ahol korábban, értékelte. A kapcsolatok romlását illetően fontosnak tartotta kijelenteni, hogy meg kell különböztetni minden országban egy választások előtti és választásokat követő retorikát. Reményének adott hangot, hogy Horvátország nem a kampányban tapasztalt retorikát folytatja az előttünk álló időszakban.

Oskar Benedikt szerint ma rendkívül fontos feladatnak számít a régióbeli kapcsolatok ápolása, s a megbékélés elérése. Mint mondta, az EU célja tagságába fogadni a régió egészét. Kiemelt szerepük van a fiataloknak e folyamatban, közölte, annak, hogy az új generációk egymással együttműködve hozzák majd meg a jövő döntéseit. A közlekedés, a mozgásszabadság, a gazdasági kooperáció olyan területeknek számítanak, amelyet az EU lényegesnek tart támogatni – hangsúlyozta a szerbiai misszió tagja.

FOGLALKOZTATÁSRÓL ÉRDEMBEN A RÉGIÓK DÖNTHETNEK

Az EU-ban a kezdetekben a régióknak címezték a támogatások egy jelentős részét, magyarázta Balázs Péter. A cél, mint mondta, az volt, hogy ne a tagállamok kormányai osszák el az eszközöket, hanem maguk a régiók döntsenek azok rendeltetéséről.

– Ezáltal összehasonlítható régiók képződtek az egyes tagállamokban, melyek statisztikai definíciót is kaptak, ma is rendelkezhetnek az uniós pénzekkel. Magyarországon hét ilyen régió létezik, nagyobbak a megyéknél, de kisebbek az olyan tájegységeknél, mint amilyen a Dunántúl. Később egy másik regionális kategória alakult ki, az eurorégiók kategóriája. Ezek célja az volt, hogy összekapcsoljon szomszédos régiókat egy még nagyobb tömbbe. Környékünkön a Duna–Maros–Kőrös–Tisza eurorégió működik, Magyarország egy része, Románia egy része és Vajdaság alkotja. A régiók legújabb fajtájának a makrorégiók tekinthetők, ilyet a balti országok alakítottak ki először a tenger mentén, a mi esetünkben a Duna-régió az, ami összeköt – adott rövid történeti áttekintést Balázs.

A régió tulajdonképpen az a szint, ahol érdemben lehet foglalkoztatásról beszélni, tette hozzá. Egy egész ország, még ha csupán tízmilliós is, túl nagy ahhoz, hogy általánosan érvényes stratégiák készüljenek, egy adott régión belül azonban pontosan látható, hogy hol hanyatlik és hol teremt új esélyeket a foglalkoztatáspolitika, közölte a korábbi magyar külügyi tárcavezető.

LEHETNE JOBB IS A BŰNÜLÖZÉS

A régió fiatal vezetőinek fóruma alatt tartott sajtótájékoztatóján Nebojša Stefanović belügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia elszánt a szervezett bűnözés elleni harc folytatását illetően, létezik a megfelelő politikai szándék. A bűnözés, mint mondta, nem ismer határokat, ezért a bűnüldözés is kizárólag úgy képzelhető el, ha a rendőrség együttműködik a régió országainak, de más távolabbi államoknak a rendőrségeivel is.

– Én mindig jobb eredményeket akarok, ezt a rendőrséggel is közöltem. Biztosítottam őket támogatásomról, de azt is közöltem, hogy nagyobb erőbevetéssel és odaadással kellene végezniük ezt a munkát. Mélyebbre kellene ásniuk, különösen a pénzügyi visszaélések felgöngyölítése érdekében. Az ügyészséggel sokkal intenzívebb az együttműködés az elmúlt egy évben. A cél az, hogy minőségi iratokat adjunk a bíróságoknak, melyek azok alapján az ítéleteket is meghozhatják. Szerbia polgárai nem csak letartóztatásokat, hanem ítéleteket is látni szeretnének, vagyonelkobzást olyan esetekben, amikor arra törvényellenes módon tettek szert – közölte Stefanović.

Arról is beszámolt, hogy sikerült az osztrák rendőrséggel együttműködve beazonosítani olyan személyeket, akik korábban súlyosan megfenyegették Aleksandar Vučić kormányfőt.