Egy újítást vezetett be a közlekedési rendőrség pénteken: minden közúti gépjármű-ellenőrzés alkalmával elvégeznek egy gyors alkoholtesztet is, függetlenül attól, hogy milyen ellenőrzés vagy szabálysértés miatt állította meg a rendőr a gépkocsit eredetileg. Mint arról a közúti rendőrség vezetője a sajtónak adott nyilatkozatában beszámolt, kötelezővé tették a rendőrök számára az alkoholteszt elvégzését akkor is, ha gyorshajtás, biztonsági öv ellenőrzése, vagy csak rutinellenőrzés céljából állították félre a járműt. Elhangzott, hogy erre a célra a hatóság passzív, fúvóka nélküli alkoholszondát (gyorsteszt) használ, és amennyiben a gyorsteszt kimutatja az alkohol jelenlétét a gépkocsivezető szervezetében, akkor aktív alkoholszondával (hagyományos mérés) ellenőrzik a személy véralkoholszintjét. Amennyiben a gyorsteszt nem mutat ki alkoholt, a gépkocsivezetőnek nem kell újból „fújnia”. A szigorításról, annak hatékonyságáról és várható következményeiről Fehér László közlekedési mérnököt kérdeztük.
– Azt tapasztaltam, hogy nem mindenütt alkalmazzák egyelőre még e szigorítást – történetesen engem is megállítottak a napokban, mégsem kellett fújnom. Kissé szkeptikus vagyok ezzel az akcióval kapcsolatban, részben amiatt, mert egy dolognak számít a kilégzésben észlelt alkohol és más a vérben mérhető alkoholszint, de erről már nem nekem kellene beszélnem, hanem a hozzá értő szakorvosoknak.
Elmondta, hogy az ittas vezetés veszélyforrásnak számít a közlekedésben, de inkább meghatározott időközönként lép fel jelentősebb mennyiségben ez a kihágás.
– Nem mondhatjuk azt tehát, hogy állandóan jelen vannak az utainkon részeg sofőrök. Az éjszakai kiruccanások, a szórakozóhelyek közelsége, a hétvégi éjszakai periódusok, nagyobb ünnepségek, vallási ünnepek fokozottabb figyelmet igényelnek. Ilyenkor találni alkohol hatása alatt álló nagyobb számú gépkocsivezetőt az utakon. Nem lehet nagy százalékokról beszélni, de a jelenség megfigyelhető – fogalmazott Fehér.
Mint mondta, most úgy mérte fel a közlekedési ügynökség és a belügyminisztérium, hogy nagyobb odafigyelésre van szükség, szakmailag azonban nem látja az okát annak, hogy pontosan ezt a dátumot, e hónap elejét határozták meg. Nem látja az értelmét további szigorításoknak, a meglévő büntetések növelésének.
– Nem a további szigorításokra kellene fektetni a hangsúlyt, hanem inkább arra összpontosítsunk, hogy a vezetők betartsák a meglévő szabályokat, és ha nem így tesznek, akkor büntessék meg őket a már érvényben lévő szabályok szerint. A kampányszerű akciók nem mindig hozzák meg a várt eredményeket, egyesek meg sem valósulnak, emlékezzünk csak vissza arra, hogy egy évvel ezelőtt például az éjszakai vezetést kívánták korlátozni, máig nem lett belőle semmi.
Megállapította ugyanakkor, hogy az ittas vezetés veszélyeire jó folyamatosan felhívni a médiumok közvetítésével a nyilvánosság figyelmét. Időnként nem árt elismételni, hogyan reagál egyes helyzetekben később az ember, ha ivott, nem veszi észre azokat a körülményeket, amelyeket egyébként biztosan látott volna. Nem vezet azonban eredményre, ha mindezt egy hétig szajkózzák, aztán a kulcsfontosságú időszakokban pedig nem – állapította meg.
– Legfőképpen olyankor kellene a rendőrségnek figyelmeztetnie az állandó szondázásra, amikor a kritikus rendezvények, vagy az úgynevezett szlavák időszaka van. Ilyenkor kell tudatni az emberekkel, hogy állandóan mérni fogják az alkoholszintet. Pénteken és szombaton este a rendőrségnek a nagyobb diszkók parkolóiban kellene mérniük, folyamatosan ellenőrizni a távozókat. Ezek azok a lépések, amelyek valódi eredményeket tudnak felmutatni – mondta el lapunknak Fehér.
Mint mondta, azzal, hogy mindig mindenkinek ellenőrzik a véralkoholszintjét, valamelyest lassíthatják a forgalmat is, az eredmény viszont nem mindig jó. Általános igazság viszont, hogy ha valamelyest befolyásolja a gépkocsivezetőket abban, hogy ne üljenek ittasan volán mögé, akkor máris sikerről beszélhetünk.
Fehér László elmondta, hogy általában a figyelmetlenség az, ami a legtöbb közlekedési balesetet és szabálysértést okozza, a kapkodás számos szerencsétlenséget okozhat. Az elsőbbség meg nem adása, az előzés rossz pillanatban történő megkísérlése is ott vannak a gyakori okok között.
