Egyik olvasónk panaszából megtudtuk, hogy a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítási járulékot nem a gazdaság bejegyzési időpontjától kezdve számolják, hanem a mezőgazdasági földterület tulajdonjogának megszerzésétől. Mint azt a szabadkai nyugdíjbiztosítási alap munkatársaitól megtudtuk, tapasztalataik szerint ez általában akkor jelent gondot, amikor a szülők át szeretnék adni a gazdaságot a gyermekeiknek.
Olvasónk elmesélte, hogy a napokban járt a fiával a nyugdíjbiztosítási alapnál, hogy bejegyeztessék, hogy ő is fizesse a nyugdíjalapját, ám miután megtudta, hogy több évre visszamenőleg kell kifizetniük a nyugdíjjárulékot, elrettent a kezdeményezéstől. A kérdéses gazda amellett, hogy mint a családfenntartó maga után fizette a mezőgazdasági nyugdíjjárulékot ezzel párhuzamosan magánvállalkozást is vezetett, eszerint is fizette saját maga után a kötelező nyugdíjjárulékot. Két nyugdíjjárulék fizetése viszont nem lehetséges, tudtuk meg a szabadkai nyugdíjbiztosítási alapnál.
Vesna Magdenovski, az alap szabadkai nyugdíjbiztosítási részlegének vezetője elmondta, hogy a törvény szerint azok a személyek fizethetik a mezőgazdasági nyugdíjjárulékot, akik mezőgazdasági földtulajdonosok, vagy a mezőgazdasági földtulajdonos háztartásának a tagjai és nem járnak iskolába, vagy nem töltik katonaszolgálatukat, illetve nem alkalmazottai egy vállalatnak sem, vagy nem működtetnek saját vállallkozást.
– Amennyiben valakit be kell vezetnünk a nyugdíjalap nyilvántartásába, mielőtt az illető bejegyeztette volna a gazdaságát, meg kell vizsgálnunk a mezőgazdasági földtulajdoni viszonyokat, illetve bizonylatra van szükségünk, hogy tagja a földtulajdonos háztartásának. A 2003-ban érvénybe lépett törvény szerint nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie a mezőgazdasági háztartás legalább egyik tagjának. Vagyis amennyiben több tagú háztartásról van szó, akkor be lehet jelenteni egy biztosítási járulékra a többi tagot is, de nem muszáj.
Feltételezem, hogy a szóban forgó esetben az illető személy át szerette volna adni a gazdaságot a fiának. Ebben az esetben a fiát, aki valószínűleg még nem szerepelt a nyilvántartásban, be kellett vezetnünk a nyugdíjbiztosítási alap nyilvántartásába. Feltételezem, hogy mivel az a személy, aki fizette a nyugdíjbiztosítási járulékot, ezután a magánvállalkozása után fogja fizetni azt, és a fiára szeretné átruházni a gazdaságot. Ebben az esetben attól a pillanattól kezdve számoljuk a járulékfizetést a fia után, amióta az tulajdonjoggal rendelkezik.
Mert a törvény szerint lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben az egyik családtag magánvállalkozást működtet, a bejegyzett gazdaságok esetén a másik családtag után lehet fizetni a nyugdíjbiztosítási járulékot. Vagy ha gyermekünk van, aki idősebb 15 évnél, ő lehet az az egy személy, aki a bejegyzett gazdaság esetén a nyugdíjbiztosítási járulékot fizeti.
Mi alapján fizettetik meg az egy évre vonatkozó járulékokat?
– Mivel a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítási alap a leggyengébb, így a legalacsonyabb a biztosítási járulék is. Tavaly óta nem változott a járulék magassága, a mezőgazdasági járulék esetén 42 ezer dinárba kerül évente.
Általában a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a bejegyzéseknél mi nem a gazdaság bejegyzésének időpontjától számoljuk a nyugdíjjárulékot, hanem attól a naptól, amikor a földterületek az illető tulajdonába került. A napokban gondok merültek fel, ugyanis a mezőgazdasági minisztérium legutóbbi támogatására április 30-ig lehetett átadni a kérvényt, így többen be szerették volna jelenteni a gyerekük után a gazdaságot, hogy részesüljenek a támogatásban. Miután az illető bekerül a nyugdíjbiztosítási alap nyilvántartásába, és kiderül, hogy mekkora az adósság, 15 nap áll rendelkezésre, hogy az összeget befizessék, vagy kamatot számolnak az összegre. Ugyanakkor van lehetőség arra is, hogy az adósságot ne fizessék ki, ebben az esetben a nyugdíjra való jogosultság után a nyugdíjból is levonhatják, mégpedig úgy, hogy a nyugdíj egyharmadát vonják le. Jelenleg nem rendelkezünk olyan rendszerekkel, hogy rákényszerítsünk valakit arra, hogy befizesse a járulékokat, de ebben az elszámolást akkor végezzük el, amikor az illető eléri a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjjogosulttá válik.
Mi történik ilyen esetekben, amikor egy személy két nyugdíjbiztosítási járulékot fizet maga után?
– Mivel ebben az esetben az illető magánvállalkozást vezet, a nyugdíjbiztosítási járulékot a magánvállalkozása után kellene fizetnie, ugyanis ez egy erősebb kategória. A legerősebb kategória az alkalmazott, majd a magánvállalkozói és a végül a mezőgazdasági nyugdíjbiztosítási alap.
Ebben a konkrét esetben nem tudom, mi történhetett. Az illető, amikor megnyitotta a vállalkozását, abba kellett volna hagynia a mezőgazdasági nyugdíjjárulék, és folytatni a magánvállalkozói nyugdíjjárulék fizetését.
Működik olyan rendszer, amivel követhetik, hogy ki milyen nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, hogy ehhez hasonló gondok ne merüljenek fel?
– Létrehoztuk a biztosított személyek adatbázisát, ahol természetesen követni tudjuk, kinek milyen nyugdíjbiztosítása van. Egyedüli gond, hogy 2008 óta működünk önálló nyugdíjbiztosítási alapként, korábban Újvidéken futottak össze az információk, így nehezebb volt követni az aktív biztosítottak nyilvántartását.
Ez az illető éveken keresztül mégis két nyugdíjjárulékot fizetett saját maga után. Ebben az esetben mi történik a befizetett összeggel?
– Ezt az adóhivatalban kellene elrendeznie., ugyanis a mezőgazdasági járulékok befizetésével ők foglalkoznak. Feltételezem, van lehetőség a befizetett összeg átkönyvelésére, illetve feltehetően vissza is kérheti a befizetett összeget.
