Koldusbotra jutott a vajdasági magyar nyelvű tájékoztatás

A Szülőföld Alap három kollégiuma úgy döntött, hogy az idei pályázatoknak csupán töredékét finanszírozza, a beérkezett projektumok nagyobb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították.

Ez nem csak a vajdasági érdekeltségű pályázatokra vonatkozik, például Erdélyben is nagy gondokat okozott ez a döntés, ott a kultúrát „fejezték le”.

A pénztelenségre hivatkozva azt még megértenénk, hogy kevesebb támogatás jut idén a határon túlra, az azonban felfoghatatlan, hogy Vajdaságban egy médium sem kapott támogatást, mivel nagy részüknek a működése éppen ezektől a pénzektől függ. Sajnos nem először fordul elő, hogy a magyarországi politikai csatározásoknak a határon túliak a legnagyobb vesztesei.

Idén ugyanis kormányváltás volt Magyarországon, a hatalom átadása ilyenkor sok kellemetlenséggel is jár, mind a leköszönő kormánynak, mind pedig az új hatalom képviselőinek. A kormányzati évek alatt összegyűlt piszkok ilyenkor terítékre kerülnek, senki sem vállalja már a felelősséget semmiért, mindenki másra mutogat. Az új kormányzat pedig nagyjából mindig ráfut olyasmire is, amire azért nem számított legvadabb fantáziáiban sem, ekkor borulnak fel a tervek, vagy ekkor „ütemeznek át” egyes programokat. A Szülőföld Alap honlapján, igaz, informálódhatunk arról, hogy maradt még pénz, és hogy őszre lesz egy „második forduló” is, de ennél többet nem tudhatunk meg.

Ez év áprilisában Cser-Palkovics András fideszes politikus felhívta a búcsúzó adminisztráció figyelmét, hogy ne szülessenek döntések pénzkiutalásokról a Szülőföld Alapban.

„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét… Felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról” – mondta Cser-Palkovics.

A határon túli szervezetek pedig egyre csak várakoztak, reménykedtek, de semmi sem történt. A csendet a Szülőföld Alap egy közleménnyel törte meg, amelyben azt ígérte, hogy júniusban kerül kiosztásra a 900 millió forintos keret. Június első felében azonban továbbra sem történt semmi, ezért további közlemények következtek. Ezúttal Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár-helyettes volt az, aki pár sorral fordult az egyre türelmetlenebb határon túliak felé.

„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg.” – állott az MTI-n megjelent szövegben.

Az, hogy az anyaországi politikai csatározások miatt mekkora érvágás érte a vajdasági sajtót, azok tudják legjobban, akik a legérintettebbek.

Sebestyén Imre, a Vajdaság Ma hírportál főszerkesztője és alapítója elmondta a Magyar Szónak, hogy az elmúlt években 2-3 millió forintot kaptak a honlap működtetésére.
– A Vajdaság Ma költségvetésének ez erős harminc százalékát tette ki, amiből az következik, hogy komoly érvágást jelent számunkra a támogatás hiánya. Én feltételeztem, hogy a kormányváltás miatt került sor erre, azt azonban, hogy miért éppen a média esett áldozatul, nem tudom. Ez az ő megítélésük, legvalószínűbb, hogy úgy gondolták, hogy a kultúra vagy minden más területe a támogatásoknak fontosabb volt, mint a tájékoztatás – magyarázza Sebestyén.

Horváth Tibor, a Mozaik Televízió igazgatója azt nyilatkozta lapunknak, hogy 6 millió forintos összeget pályáztak meg a Szülőföld Alapnál, de sajnos nem kaptak semmit.
– Igen fontos tételről van szó, ugyanis minden évben a Szülőföld Alap támogatása képezi a legnagyobb összeget a költségvetésünkben, ami kb. 20-30 százalékot jelent. Tudjuk, hogy kormányváltás volt Magyarországon, de mivel mi nemzeti jelentőségű intézmény vagyunk, mégiscsak reménykedtünk abban, hogy ha nem is az egész összeget, de legalább a felét megkapjuk, mert az is sokat jelentett volna. A Szülőföld Alap támogatása nélkül nehezen húzzuk ki ezt az évet – mondta Horváth.

A Családi Kör főszerkesztője hasonló véleményen van, mint a többiek. Habram Mária elmondta, hogy ők 2008-ban kaptak először támogatást a Szülőföld Alaptól, utoljára pedig idén tavasszal kaptak félmillió forintnyi támogatást.

– Összességében mi a Szülőföld Alaptól 17 198 eurót kaptunk. Nem kaptunk sohasem sokat, de mindig jól jött, mert mindig pénzszűkében vagyunk. El kell, hogy mondjam, hogy még 1992–1993-ban sem volt ilyen kétségbeejtő a helyzet a média terén, mint most. Az euró szárnyal, az olvasók elszegényedtek, az pedig, hogy ebben a helyzetben semmi támogatást sem kaptunk, nagyon rosszul esett. Persze annyira azért most nem vagdalózhatok vagy játszhatom a sértődöttet, mert ez ajándék, ajándékot pedig az ad, aki akar. Én úgy látom, hogy az összes vajdasági médium számára nagyon fontos lenne, hogy előre tudja, mire számíthat, mert akkor tervezni is tudnánk, és úgy gazdálkodnánk. Azt nem tartom jó gyakorlatnak, hogy minden kis tételre külön kelljen pályázni, mert így például nagyon nehéz állandó megjelenést biztosítani egy lapnak. Szükség lenne tehát egy állandó támogatásra, amire biztosan számíthat a vajdasági média, azon felül persze, ha valaki jó projektumokat tud írni, és további támogatókat talál, annál jobb – állítja Habram.

Halász Enikő, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese és projektummenedzsere elmondta, hogy napilapunk mindhárom kollégiumnál benyújtott egy-egy pályázatot, de egyik esetben sem került be a nyertesek szűk listájára.

– A Magyar Szónak mindig jó együttműködése volt a Szülőföld Alappal, sok mindent valósítottunk már meg együtt. Legutóbb például az újságíróink szakmai továbbképzését támogatta az alap. Többek között ezért is lepett meg minket a júliusi döntés, amelynek értelmében a vajdasági magyar médiumok „átütemezés” miatt nem kapnak támogatást. A média kollégiumnál ezúttal is papírvásárlásra kértünk támogatást, őszintén remélem, hogy a kuratórium legkésőbb szeptember végéig összeül, és pozitív döntés születik.

A támogatásokról végülis csak megszületett a döntés, az összeg azonban jóval kisebb volt, mint az eddig szokásos. A 900 milliós keretből, 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek. Állítólag a maradék pénz is megvan, de nem tudni, mikor kerül kiosztásra.

Az elosztások logikájával kapcsolatban nem sikerült senkit sem megszólaltatnunk. A Szülőföld Alap sajtófelelőse elmondta, hogy ők nem illetékesek a támogatásokról nyilatkozni, forduljunk a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár-helyettes évi szabadságát tölti, csakúgy, mint a sajtófelelőse.

Így a vajdasági tájékoztatás továbbra is arra van ítélve, hogy felkösse a gatya szárát, igaz, korgó gyomorral, ám minőségesen, függetlenül, és persze professzionálisan végezze a munkáját. Aztán majd meglátjuk.