Tavaly szeptemberben hazánkban hatályba lépett egy új törvény, amely nagyon sok polgárt érint, de sajnos vagy semmit, vagy nagyon keveset tudunk róla. Pedig igen érzékeny területet érint, a törvény ugyanis az emberek ingatlanjainak a tulajdonjogát hivatott rendezni.
A 2009. szeptember 11-én hatályba lépett tervezésről és építésről szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009. és 81/2009. szám – kiigazítás, a továbbiakban: törvény) jelentős módosításokat hozott az építkezési telekrendszerbe. E törvényből eredő legfontosabb változások az építkezési telkek esetében a használati jog helyett a tulajdonjog bejegyzésére vonatkoznak (konverzió). A törvényhozók ezt a törvényt forradalminak nevezték, utalva ezzel fontosságára. Arról, hogy valóban forradalminak nevezhető-e az új törvény, Pető Magdolnával, a temerini közigazgatás főnökével beszélgettünk el.
– A használati jogról szóló történet 1968-ig nyúlik vissza, ugyanis akkor hozták meg az építkezési területek meghatározásáról szóló törvényt, amelynek alapján az építkezési területen minden parcella, függetlenül attól, hogy volt rajta épület vagy sem, használati joggal lesz azontúl elkönyvelve. Tehát azt, aminek addig az emberek tulajdonosai voltak, azután átírták használati jogra. Nem lett vezetve semmiféle vagyonjogi eljárás, egyszerűen a tulajdonjogi dokumentumokra pecséteket ütöttek, hogy ezentúl használati joggá alakul át.
1993-ban egy építkezésről és tervezésről szóló törvény alapján a régi tulajdonosok és azok örökösei lehetőséget kaptak arra, hogy eladhassák ezeket a parcellákat, ugyanis erre eddig nem volt jogi felhatalmazásuk.
Tulajdonképpen addig is eladhatták, tegyük föl, a tulajdonjogilag birtokolt házat, amely a használati joggal rendelkező parcellán volt, azzal, hogy a parcella használati joga átruházódott az új tulajdonosra. A gond igazából azokkal a parcellákkal volt, amelyeken nem volt épület. Ezekre ugyanis tilos volt építeni, nem adhatták el őket, csupán örökölni lehetett, mivel nem tulajdonjogi szabályozás vonatkozott rájuk. Viszont az 1993-ban elfogadott törvény lehetőséget adott arra, hogy a vagyonjogi szolgálat egy végzést adjon ki, amely kimondta, hogy a régi tulajdonosok és örökösei eladhatják azokat a parcellákat, amelyeken nem voltak épületek.
Mi a helyzet az új törvénnyel?
– A legújabb törvény, amely 2009. szeptember 11-én lépett hatályba, a használati jog miatt keletkezett félreértéseket szeretné orvosolni. Sajnos, nem úgy alakultak a dolgok az új törvénnyel kapcsolatban, ahogyan azt szerettük volna. Szeptemberben meghozták a törvényt, és láthattuk, hogy az egyik része azzal foglalkozik, milyen módon lehet átvezetni (konverzió) a használati jogot tulajdonjogba. Ez attól függ, hogy kiépített vagy nem a parcella, valamint, hogy milyen jogi alapon jutottak hozzá az emberek. Ennek alapján a törvény úgy szabályozta a konverziót, hogy lehet térítésmentes és térítéses.
Magyarán, ez azt jelenti, hogy van, akinek fizetni kell, és van, akinek nem? Ez mitől függ?
– A térítésmentes konverzió abban az esetben lehetséges, ha a Szerb Köztársaság, a tartomány vagy a helyi önkormányzat van beírva, mint a használati joggal rendelkező. Ez azt jelenti, hogy a birtoklapba úgy van beírva mint állami tulajdon. Ide tartoznak például azok az állami intézmények is (iskolák, közvállalatok). Ezekben az esetekben a jogvédő kéri, hogy a kataszteri hivatalban írják be a használati jog helyett a tulajdonjogot a község, a tartomány vagy az állam javára, attól függően milyen szintű intézményről van szó.
Térítésmentes továbbá az a fajta konverzió, amikor van egy olyan épület, amely be van írva a kataszterbe és a polgár tulajdonát képezi, megvan az építési és az épülethasználati engedélye, de egy olyan földterületen építették, amelynek a használati jogát élvezi. Ebben az esetben mindegy, hogy milyen módon jutott a földterülethez, egy kérelemmel fordul a kataszteri hivatalhoz, kifizeti az illetéket, és átvezetik a használati jogot tulajdonjogra. A földért nem kell térítést fizetni.
A térítéses konverziót azoknak az esetében használják, akik építkezés céljából kértek telket a községtől vagy a helyi közösségtől, kifizették, de nem építettek rá.
Ezek azok az esetek az új törvény szerint, amelyeknél veszélyben van a használati jog, mert a törvény életbe lépésétől számított egy éven belül kötelesek elvégezni a használati jog tulajdonjoggá történő konverzióját. A határidő szeptember 11-én lejár, azzal, hogy az előírt dátumig be kell fejezni az eljárásokat, tehát nem lehet eljárást folytatni a határidőn túl még akkor sem, ha már belekezdtek.
A térítéses konverzió esetéhez tartoznak továbbá azok a gazdasági társaságok is, akik az építkezési területhez privatizáció, csődeljárás vagy végrehajtási eljárás során jutottak. Ebben az esetben azonban nincs határidő.
A térítéses konverzió esetében mennyit kell fizetni?
– Ezekben az esetekben ki kell számolni mekkora most a terület piaci értéke, és azt is, hogy mennyi pénzért jutottak hozzá annak idején. Ez egy vagyonjogi eljárás, meg lesz állapítva a különbség, és aki ezt a különbséget kifizetik, abból a terület tulajdonosa lehet. Ha például valaki a helyi közösségtől vett egy telket, kifizette a földet meg a többi költséget is, de nem épített rá, ilyen esetekben a vagyonjogi eljárás során be kell bizonyítani, hogy mekkora a különbség a vásárló által korábban fizetett és a mostani piaci érték között. Amikor megvan az összeg, és kifizeti, akkor a végzés szerint használati joggal rendelkező tulajdonába megy át a terület.
Az új törvényt azonban nehezen alkalmazzák, miért van ez így?
– Gondot jelentett az, hogy tavaly ősszel meghozták a törvényt, de nem voltak meg a megfelelő előírások, aminek alapján meg lehetett volna állapítani azt, hogy mennyit kell, hogy fizessenek a polgárok a konverzióért. A törvényben az áll, hogy a kormány szabályozni fogja ezt, de eltelt hat hónap, mire meghozták az első rendeleteket. Az első rendeletet januárban, a másodikat pedig áprilisban hozták meg, és itt megállapították azokat a kritériumokat, amivel eljuthattunk az említett különbséghez. Sajnos még ezek sem voltak elég pontosak, úgyhogy július 9-én a kormány hozott egy rendeletet, a már meglévőt pedig módosította. Itt azt írták, hogy mindent az adóhivatal végez, a vagyonjogi referens vezeti a vagyonjogi eljárást.
Kihez forduljon az a polgár, aki konverziót szeretne végrehajtani parcellája ügyében?
– Ha valaki kéri a konverziót, először az adóhivataltól kell, hogy beszerezze a különbséget igazoló dokumentumot, amit egy szakértő számolja ki, akit szintén az adóhivatal alkalmaz. Ha megvan az összeg, akkor egy jegyzőkönyvet állítanak ki, és ezt kell mellékelni a vagyonjogi szolgálatnak.
Mennyi időt vesz igénybe egy konverzió lebonyolítása?
– Ha minden dokumentáció megvan az eljáráshoz, akkor a törvény szerint egy hónap alatt kötelesek vagyunk megoldani a tárgyat. Sajnos nálam még januári tárgyak is akadnak, amelyeket nem tudok megoldani, mert nem léteztek megfelelő előírások.
Sokan nem tudnak erről a törvényről, miért nem értesítették az embereket?
– Nagy dilemma előtt álltam, hogy mikor értesítsük a polgárokat, erről ugyanis senki sem beszél. Ha értesítettük volna őket az ősszel, nem tudtuk volna lebonyolítani az ügyeiket, mivel hiányos volt a törvény, ezzel szemben viszont ott van az egyéves határidő, ami után elveszthetik használati jogukat. Nagy problémát jelent továbbá az is, hogy a községnek nincs nyilvántartása ezekről a személyekről, ezért a mai napig képtelenek vagyunk kiküldeni az értesítőket. Jöttek azonban olyan személyek is, akik tudtak a törvényről, és szerették volna minél előbb elintézni a konverziót, sajnos azt kellett mondanom, hogy még nem tudok rajtuk segíteni, mert hiányosak a rendeletek.
A konverzió azt jelenti, hogy az említett törvény alapján a parcellára vonatkozó eddigi használati jog helyett tulajdonjogként jegyzik be, amit térítésmentesen vagy térítéssel lehet elvégezni. |