A politikai elemzők nagy része elégedett azzal, hogy Szerbiának és az Európai Uniónak sikerült megállapodnia arról a közös határozati javaslatról, amely a koszovói kérdést hivatott megoldani, és amelyről az ENSZ Közgyűlése a csütörtöki nap folyamán dönt. Egyesek azonban kapitulációt látnak a megegyezésben.
Boško Jakšićszerint Szerbia gyorsan megértette, hogy a saját határozati javaslata túl merev volt, és el kellett fogadnia a szöveg „puhább” változatát. A Politika elemzője hozzátette, hogy a szerbiai hatalom saját magát helyezte abba a nehéz helyzetbe, hogy az utolsó pillanatban kell, hogy változtasson a határozaton. Kiemelte, hogy örül annak, hogy ez lett a végeredmény, de nem tetszik annak a módja, ahogyan ez a megegyezés megszületett. Jakšić szerint várható, hogy nemsokára újabb országok ismerik el Koszovó függetlenségét. Az elemző azt is elmondta még, hogy Boris Tadić magyarázattal tartozik a keményebb vonalhoz tartozó választóinak, hogy miért hajlott végül a kompromisszumra. Hozzátette, hogy azt még nem tudni, mit kap Szerbia cserébe a megegyezésért.
Predrag Simić,a belgrádi Politikai Tudományok Karának tanára elmondta, hogy a megállapodással Szerbia elkerülte az Európai Unióval történő konfrontálódást az ENSZ Közgyűlése előtt. Hozzátette, hogy a kormány által kiadott rövid hírek alapján csak feltételezni lehet azt, hogy Koszovó kérdése az ENSZ-ből újra Brüsszelbe kerül, és hogy az EU közvetítőként léphet fel a jövőben Belgrád és Prishtina várható tárgyalásai folyamán. Simić elmondta még, hogy elégedettnek kell lenni amiatt, hogy Szerbiában nem lassulnak le az eurointegrációs folyamatok, valamint hogy az ország nem marad az Unió érdekzónáján kívül.
Milan Nikolićpolitikai elemző szerint az Európai Unióval összehangolt határozati javaslatnak sokkal nagyobb esélye lesz arra, hogy elfogadják az ENSZ Közgyűlése előtt, mint a szöveg korábbi változatának. Ettől függetlenül nem kell túl nagy elvárásokat támasztani ezzel kapcsolatban, mivel sok határozatot fogadtak már el az ENSZ-ben úgy, hogy utána semmi sem történt – mondta Nikolić hozzátéve, hogy a megegyezés ettől függetlenül pozitívum, mert megmaradt az esély arra, hogy Szerbia a jövőben többet tegyen a Koszovón élő szerbek biztonsága érdekében.
Tanja Miščević, a Szerbiai Európa Mozgalom alelnöke szerint a megállapodásnak köszönhetően Szerbia európai uniós integrációja felgyorsulhat.
Vladimir Todorić, az Új Politikai Központ civil szervezet képviselője azon a véleményen van, hogy miután Szerbia megállapodott az EU-val a határozati javaslatról, az ENSZ Közgyűlése azt biztosan elfogadja. Todorić nagy előrelépésnek tekinti a megállapodást, mert az szerinte új alapokra helyezi Belgrád és Prishtina viszonyát, valamint a jövőbeli Koszovóval kapcsolatos tárgyalásokon ily módon biztosan fokozottabban figyelembe veszik Szerbia követeléseit is.
Ivan Vejvoda, a Balkáni Demokráciáért Alap igazgatója úgy véli, hogy a megállapodásnak köszönhetően egy sokkal nyugodtabb és biztosabb része következhet az európai integrációknak, sőt talán egy kicsit fel is gyorsulhat a folyamat. Hozzátette, hogy a közös határozat célja, hogy egy asztalhoz üljenek Belgrád és Prishtina képviselői, és megkezdődjenek a tárgyalások.
Marko Blagojević, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID) igazgatója szerint logikus, hogy létrejött a megállapodás Szerbia és az Európai Unió között, mert Szerbia nem engedheti meg magának, hogy az egész világgal konfrontálódjon. Blagojević elmondta még, hogy Szerbiában nagyon kevesen vannak azok, akik ellenzik a európai integrációt, a politikai palettán pedig jelentéktelenné váltak ezek a visszahúzó erők.
Đorđe Vukadinovićpolitikai elemző szerint Szerbia lemondott minden fontos tételről az új határozati javaslatban, és az EU-val közösen kidolgozott dokumentum egyfajta kapitulációt jelent. Hozzátette, hogy a határozati javaslat legfontosabb három tételét a brit és német diplomaták nyomására vagy megváltoztatták vagy pedig kihagyták, így a kapituláció „még keserűbb ízű”. A megváltoztatott határozati javaslatból kimaradt az, hogy „elfogadhatatlan az egyoldalú szecesszió”, továbbá az a felhívás, hogy a kialakuló dialógusban „minden nyílt kérdésről” tárgyaljanak, viszont belefoglaltatott, hogy Szerbia elfogadja Koszovóval kapcsolatban a Nemzetközi Bíróság azon döntését, amelyben az egyoldalúan kikiáltott függetlenség jogszerűségét vizsgálták a nemzetközi jog viszonylatában. Vukadinović elmondta még, igaz, hogy óriási és brutális nyomásnak volt kitéve Szerbia, de az nem igazolja az ilyenfajta engedékenységet.
Ramush Tahirikoszovói politikai elemző szerint az EU minden olyan ajánlata el lett fogadva szerb részről, amely Koszovó érdekeit képviseli. Szerinte Szerbia és Koszovó is jól járt ezzel a közös határozati javaslattal, az elkövetkező tárgyalások pedig Belgrád és Prishtina között gyakorlati dolgokról szólnak majd, de státusbeli kérdésekről nem lesz szó. Azt is fontosnak tartotta, hogy mindkét fél elfogadta a Nemzetközi Bíróság azon döntését, amelynek alapján Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása nincs ellentétben a nemzetközi joggal. Tahiri elvetette annak a lehetőségét, hogy Koszovó északi része külön jogokat kapjon, ahogyan azt egyes médiumok híresztelték az utóbbi napokban.
