Vajdaságot sokszor úgy emlegetik, mint Szerbia legfejlettebb régióját, területét vagy tartományát. Még a régi Jugoszláviából megmaradt berögződéseknek köszönhetően sokan ma is így látják, nem árt azonban egy kicsit utánanézni, hogy mekkora jogosultsága van ennek a megnevezésnek két évtized után.
Megnézhetjük például, hogy mekkora az ipari termelés, mekkorák a fizetések, vagy milyen infrastruktúrával rendelkezik Vajdaság 2010-ben. Ha ezt jobban megvizsgáljuk és összevetjük Szerbia többi területével vagy régiójával, nem is olyan egyértelmű Vajdaság fejlettségi szintjének régi megfogalmazása. Mit láthatunk 2010-ben? Azt, hogy Szerbiában – Belgrádban, és a fővárostól délre – folyik az infrastruktúraépítés, Vajdaságban meg nem. A „što južnije, to tužnije” szerb közmondás bizony mára már elvesztette értelmét. Újvidéktől dél felé megépült az autópálya, ami óriási jelentőséggel bír a külföldi befektetések idevonzása szempontjából. Az a kevés dél-vajdasági önkormányzat, amelyik feltalálta magát, és kihasználta a déli autópálya lehetőségeit, jól járt. Erre kiváló példa Inđija önkormányzata, amely óriási fejlődésnek indult pár évvel ezelőtt. Persze kellett oda más is az autópályán kívül, például egy fiatal, ügyes polgármester és a körülötte kialakult sikeres csapat, akik a kis városkából sikertörténetet varázsoltak pár év alatt. De mi a helyzet az észak-bácskai településekkel? Közel vannak az uniós határhoz, a kínálkozó lehetőségeket azonban kevesen használták ki. A politikai perpatvarok ezen a környéken valahogy mindig fontosabbnak bizonyultak, mint az, hogy a települések lakosai összefogjanak, és mindannyiuk érdekében tegyenek valamit közösen a környék fejlesztéséért. Beszélhetünk azonban Újvidékről is, ahonnan minden pénzt a „Nagy Központ”-ba küldenek, mert ott majd igazságosan szétosztják. A tartományi adminisztratív központban 2010-ben nem volt egyetlen külföldi befektetés sem. Vajon miért? Kinek felel ez meg? Ezt jelentené az a terv, amely szerint országos fejlesztési terv a „gazdaságilag kiegyenlített” régiókért száll síkra? A fejlettektől elvenni, a fejletleneknek odaadni. Instant szocializmus szerbiai módra! Míg Vajdaságban emelkedett a munkanélküliség, központi Szerbia lekörözte a tartományt az átlagfizetések terén is. De hogyan is néz ki a terepen a helyzet? Megvizsgáltunk pár vajdasági önkormányzatot, hogyan állnak a külföldi befektetések terén.
ÚJVIDÉK
A VIP alap igazgatója, Branislav Bugarski szerint Újvidéken azért nincsenek befektetések, mert túl drágák a telkek és az üzlethelyiségek, és állítólag a volt városi hatalom alakította így az árakat. Nem felejtette el azt sem megjegyezni, hogy az elkövetkező időszakban több befektetésre számítanak Újvidéken, amely 1500 munkahelyet teremt majd. Ismerős ez a szöveg…
Azt azonban, hogy milyen befektetők jönnek, mikor és mekkora befektetések lesznek, nem mondta.
TOPOLYA
Lazar Nerić, a városi tanács gazdasági kérdésekkel megbízott tagja elmondta, hogy új befektetések egyelőre nincsenek. Idén Topolyán a legnagyobb külföldi befektetés a Mercatoré, amely 3700 négyzetméteren építi meg üzletközpontját.
– A szokásos érdeklődés a befektetések iránt leállt, még az is nehezen működik, ami jól működött. A francia Lohr gyár is leállt a termeléssel, ők még 3-4 évvel ezelőtt jöttek Topolyára. Annak idején földet is vásároltak, és két évvel ezelőtt elkezdték a termelést, 200 munkahelyet nyitottak, minden rendben volt egy ideig. Azután jött a gazdasági válság, és emiatt már csupán 40 munkásnak biztosíthattak megélhetést. Mivel a gépkocsiipar területén tevékenykednek és gépkocsivontatókat gyártanak, a gépkocsigyártás tavalyi leállásával ők is csökkentették termelésüket. Mindenesetre a Mercator üzletközpontot decemberben tervezik átadni, és csak ez látszik ez idáig biztosnak. Az üzletközpont körülbelül 40-50 embernek ad majd munkát, persze mivel az épület egy részét kiadják, további munkalehetőségek adódhatnak. Ami a többi befektetést illeti, befejezés előtt áll az ipari parkhoz vezető bekötőút, ami nagy fontossággal bír, mert ennek az útnak köszönhetően nyithatjuk majd meg az ipari parkot, ami 35 hektár nagyságú, infrastruktúrával rendelkező területet jelent itt, Topolyán. Ez iránt már van érdeklődés, igaz, egyelőre csak hazai cégek jelentkeztek. Topolyának nagy előnye lehet az, hogy 30 kilométerre van az európai uniós határtól, a 10-es közúti és a vasúti folyosó is itt halad el, valamint az is előny lehet, hogy sokkal gyorsabban intézzük a szükséges dokumentációt, mint a többi önkormányzat, mert nagy mértékben leegyszerűsítettük az adminisztrációs folyamatokat. Ami a munkanélküliséget illeti, a júliusi hivatalos adatok alapján Topolyán 3738 munkanélkülit tartottak nyilván, míg Kishegyesen 2046-ot.
ZENTA
Lengyel Ilona,a zentai gazdasági osztály vezetője elmondta, hogy Zenta község területén az elmúlt évben, valamint ebben az évben összesen hozzávetőlegesen 20 millió euró értékű külföldi befektetést hoztak tető alá, amelyekből maximum 5 új munkahely létesülhet.
– A külföldi befektetőkkel jelenleg is folynak a tárgyalások a leendő befektetésekről, de jelen pillanatban nem tudjuk, sor kerül-e a beruházásra és mekkora összegekről beszélhetünk. Erről utólag, csak a pontos adatok birtokában fogunk nyilatkozni.
Ezenkívül folyamatban van egy ipari park létrehozása is – mondta Lengyel Ilona.
A gazdasági osztály vezetőjétől nem tudtuk meg, hogy milyen határidőkkel tervezik a befektetéseket, illetve hogy milyen befektetőkről van szó.
Zenta község területén a szerdai nappal bezárólag a munkanélküliek száma 2568 személy, ebből 1249 férfi, 1319 nő.
SZABADKA
Szabadkán három nagyobb külföldi befektetés történt idén. Az egyik a németországi Dunkermotorené, amely minőségi üzemi felszerelést gyárt, és a vámszabad övezetben építi fel műhelyét, aminek köszönhetően 2011 végéig 40 munkahelyet teremt. A másik külföldi befektető a METRO Cash & Carry, amely 15 millió eurót fektet be a kereskedelmi részlegébe, és 180 munkahelyet létesít ezáltal. A harmadik szabadkai befektető a NORMA Group autóalkatrész-gyár. A német érdekeltségű cég 11 millió eurót fektetett be az itteni üzembe. 2011-ben indítják be a termelést. A cég szerint 2013 végére 350 munkásnak tudnak majd munkát biztosítani. Szabadkán a város területén júliusi adatok alapján 11 060 munkanélkülit tartottak nyilván, ebből a nők száma 5563.
INĐIJA
– Inđiján a válság ellenére is voltak befektetések, és idén is több külföldi céggel írtunk alá megállapodást – meséli Dragan Janković, a inđijai gazdasági fejlesztési ügynökség vezetője.
A legnagyobb befektetések az indiai Embassy Group technológiai parkja, a dán Grundfos pumpagyára, valamint az Inđijában már működő német IG Bauerhin cég most épülő gyára. A kisebb befektetésekhez tartozik a szeptember elsején megnyílt akkumulátor-feldolgozó gyár, amelyet az olasz Monbat cég nyitott, ezáltal 80 ember jutott munkához. A befektetés értéke 12 millió euró. Ezenkívül a Maxim AD 22 millió eurót fektetett be, szintén most szeptemberben kezdi meg működését, és az első fázisban 50 munkást foglalkoztat, míg később további 250 embernek biztosít majd megélhetést. Májusban az olasz Farmina Pet Food nyitott üzemet, amely 5 millió eurót fektetett be, és 40 munkahelyet biztosított. A TQ City építészeti és üzletközpont 30 millió eurót fektetett be és 150 embernek biztosít munkát.
Ami az inđijai befektetések sikerességének titkát illeti, Janković elmondta, hogy amellett, hogy kihasználták a település adottságait, jó szakembereket foglalkoztatnak.
– Sikerünk legnagyobb titka az, hogy a tehetséges embereket nem szorítottuk ki, hanem fölkaroltuk és munkába állítottuk őket. A község fejlődésének titka ezenkívül nagymértékben annak is köszönhető, hogy már évek óta stabil a városi hatalom, ezért a terveket megvalósíthattuk politikai csatározások nélkül. Ezenkívül hatékony adminisztrációt hoztunk létre, az összes intézményt egy informatikai hálózatba szerveztük, kiképeztük az adminisztrációban dolgozókat, és az egészet a polgárok, illetve a befektetők igényeihez idomítottuk – mondta Janković.
Lám, ott, ahol sikerül az embereknek összefogniuk és megtalálniuk a közös nevezőt, könnyebben boldogulnak. Mindenki maga vonja le a következtetést, és gondolja meg, hogy a közös érdek nevében mekkora kompromisszumra hajlik. Az egyéni vagy pártérdekek megvalósításának az időszakát mindannyiunk érdekében el kellene felejteni, a közösség erejét pedig arra kellene felhasználnunk, hogy közös céljainkért együttesen dolgozzunk. Csak a közös célnak és a kemény munkának lehet olyan eredménye, amely szebbé teheti életünket Vajdaságban. Jó lenne ezt minél előbb felfogni.
Vajdaság területén a következő ágazatok foglalkoztatják a legtöbb embert:
– feldolgozó ipar 20,07%,
– kis- és nagykereskedelem, valamint javítás 9,31%,
– egészségügy és szociális munka 8,34%.
Munkanélküliség Vajdaságban körzetenként, 2010. június:
Vajdaság 200 010
Nyugat-bácskai körzet 21 999
Dél-bánáti körzet 33 420
Dél-bácskai körzet 65 212
Észak-bánáti körzet 14 925
Észak-bácskai körzet 17 005
Közép-bánáti körzet 20 109
Szerémségi körzet 27 340
