A Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások közeledtével a szerb diplomácia fokozta tevékenységét. Az ennek kapcsán Belgrádban szervezett kerekasztal-beszélgetésen több vélemény is elhangzott arról, hogyan kellene felkészíteni a nyilvánosságot e párbeszédre, és arról is, hogy a szerbiai hatalom felkészült-e erre a kihívásra.
Đorđe Vukadinović politikai elemző meglátása szerint a témáról az utóbbi időben a média kampányszerűen és nem professzionálisan tájékoztat.
– Egy ilyen fontos témáról, amelynek következményei kihatással lesznek az egész ország lakosságára, nem lehet ilyen módon tájékoztatni, akármit is gondolunk mi Koszovóról, vagy az európai társulási folyamatról. Reálisabban kellene viszonyulnunk ezekhez a dolgokhoz, szerintem többé nem aktuális az a szlogen, hogy „Koszovó is és az Európai Unió is”, azt hiszem, hogy közelebb vagyunk ahhoz, hogy „Sem az Unió, sem Koszovó” – mondta Vukadinović.
Ivan Vejvoda,aBalkáni Alap a Demokráciáért elnökenem egyezett teljesen Vukadinovićtyal, szerinte még mindig lehetséges a „Koszovó is és az Európai Unió is”.
– Nagyon fontos dolgok történtek a múlt héten. Az ENSZ ülésén elfogadták a Koszovóval kapcsolatos határozatot, ezután pedig fokozott diplomáciai aktivitás zajlott, és a legfontosabb az, hogy mindenki egyetért abban, hogy a tárgyalóasztalnál kell keresni a koszovói helyzet megoldását. Tadić elnök találkozott Catherine Ashtonnal, Ashton találkozott Hashim Thaçival, ezután tárgyaltak Papandreuval és még sok államférfival. Meg kell oldani nagyon sok dolgot, amit eddig mindenki csak halogatott. Meglátjuk miről szólnak majd a tárgyalások, bizonyára szó esett már a beszélgetések dinamikájáról és témáiról is. Várható, hogy az elején úgynevezett „technikai” megbeszélésekre kerül sor, ami azt jelenti, hogy könnyebb témákról beszélgetnek majd, persze ezek mind kötődnek valami módon az olyan bonyolultabb problémákhoz is, mint a koszovói szerbek sorsa, a kolostorok védelme és Észak-Koszovó státusának a kérdése – magyarázta Vejvoda.
Boško Jakšića Politika napilap külpolitikai rovatának szerkesztője szerint New Yorkban arról állapodtak meg, hogy a Koszovóról szóló tárgyalásokat könnyebb témákkal kellene kezdeni, amivel bizalmas hangulatot teremthetnek.
Boško Jakšić: Bátor lépéseket kell tenni mindannyiunk érdekében (Fotó: Medija Centar)
– Nyíltan kell hozzáállni a tárgyalásokhoz, nem szabad elzárkózni egy témától sem. Azt is észre kell venni, hogy nemcsak az Európai Unió játszik majd közvetítői szerepet a tárgyalások folyamán, hanem Washington is, erre Hillary Clinton legutóbbi lépéseiből is lehet következtetni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Hashim Thaçi kizárta a tárgyalások megkezdését Washington részvétele nélkül. Belgrádnak olyan hangulatot kellene teremtenie az országban, hogy a tárgyalók ne félve menjenek a tárgyalásokra – mondtaJakšić.
Igen ám, de hogyan reagál majd a szerbiai közvélemény arra, ha Szerbia képviselői egy asztalhoz ülnek Koszovó képviselőivel? Vajon nem ismeri el ezzel Szerbia Koszovó függetlenségét?
Đorđe Vukadinović azt gondolja, hogy ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy Szerbia elismeri Koszovót.
– Ez persze nagyban függ attól is, ki vezeti majd a tárgyalásokat, és ki képviseli a tárgyalófeleket. Olyan jelek is vannak, amelyek szerint Washington előbb vagy utóbb azt szeretné elérni, hogy Tadić és Thaçi üljenek le a tárgyalóasztalhoz. Ha ez az elején történne meg, akkor ezt valóban árulásnak lehetne nevezni. Szerintem fontos lenne, hogy szakértői csoportok vezessék a tárgyalásokat, tehát hogy az állam csak alacsonyabb szinten legyen képviselve – magyarázta Vukadinović.
Boško Jakšić szerint viszont nem a tárgyaló delegációra kellene összpontosítani, hanem arra, hogy Szerbiában olyan hangulatot teremtsenek, amelyben az emberek az európai uniós társulási folyamatot helyeznék a prioritási lista élére, mert az jelentheti az országban a jobb élet zálogát.
– Fontos lenne végre megállapítani mit jelent a győzelem, és mit a vereség. Nálunk nemcsak terminológiai félreértések léteznek ezzel kapcsolatban, hanem politikai különbségek is vannak azt illetően, hogy mi a győzelem. Szerintem a győzelem azt jelentheti, ha a régióban normalizálódnak a viszonyok, vagy azt, ha újraélednek a kapcsolatok a koszovói albánok és a szerbek között, és nem azt, ha új térképeket rajzolunk, vagy az 1974-es alkotmány szerint értelmezzük Koszovó státusát. Most olyan időszak következik, amikor bátor lépéseket kell tenni mindannyiunk érdekében – jelentette ki Jakšić.
Vukadinović viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi hatalom lépéseiből nem lehet arra következtetni, hogy a közvélemény alakulása ebben az irányban változna.
– Én nem látom azt, hogy a „Koszovó Szerbia!” felfogástól elmozdult volna a jelenlegi hatalom, még ugyanazt hangoztatják, mint az elmúlt években. Ha mást hangoztatnának, nem lennénk ebben a helyzetben.
Ivan Vejvoda viszont úgy vélte, hogy nem kell túldramatizálni a helyzetet.
Ivan Vejvoda: A kompromisszumok nélküli politika nem vezetett sehová
– Szerbia európai ország, és Európában nagyon sok Koszovóhoz hasonló eset történt a múltban. Diplomáciai háborúba kezdhetnénk például mint Ciprus, de én abban reménykedem, hogy itt gyorsabb és kreatívabb megoldás születik. Az a realitás, hogy a kumanovói megállapodást követően Szerbia kivonult Koszovóról, az ország az utóbbi 20 évben elszegényedett és a külföldi befektetésektől függ a sorsa. Senki sem kéri Szerbiától azt, hogy ismerje el Koszovót, és nem hiszem azt sem, hogy Tadić ésThaçi azon nyomban leülnek, habár nem kellene ettől elzárkózni. Arafat is terrorista volt, de később ő lett a közel-keleti békefolyamat egyik kiemelkedő képviselője. Az emberek Szerbiában jobban szeretnének élni, és ez egy jó alkalom arra, hogy az Európai Unió segítségével megoldást találjunk gondjainkra. Önerőből nem leszünk arra képesek, hogy a kommunista időkből ránk maradt rendszert megváltoztassuk, és hogy a tranzíciós időszak nehézségeit egyedül leküzdjük – jelentette ki Vejvoda.
Vukadinović kitért arra, hogy az Európai Uniónak ezidáig rossz volt a politikája Szerbiával szemben.
– Az Európai Unió nem számíthat további pozitív jelekre Szerbiából, ha nem változtatja meg az eddigi viselkedését. Az állandó követelések pedig ellenhatást válthatnak ki a lakosság körében – mondta Vukadinović.
Vejvoda szerint a kompromisszumok nélküli politika nem vezetett sehová.
– Emlékszem, Đinđićnek volt egy mondása az ilyen helyzetekre: „Ha közeledik feléd egy 50 tonnás kamion, akkor félre kell állni”. Ez nem feladás vagy engedés, hanem megoldás. Ha modern Szerbiát szeretnénk, akkor nem mehetünk fejjel a falnak – magyarázta Vejvoda.
Arra a kérdésre, hogyan látják Szerbiát öt év múlva, a beszélgetés résztvevőitől eltérő válaszokat hallhattunk. Vukadinović szerint öt év múlva Szerbia még mindig nem fogja elismerni Koszovót, az euroszkepticizmus pedig megnövekszik. Jakšić viszont azt mondta, hogy a terepen normalizálódik a helyzet, és közelebb kerülünk Európához, ehhez hasonló véleményen volt Vejvoda is.
