Az utóbbi három évben az egyházi ingatlanok felújítása tekintetében jelentős előrelépések történtek. A Tartományi Nagyberuházási Alap létrejöttével több elképzelés fogalmazódott meg a témával kapcsolatban. Ezeknek az elképzeléseknek a jelentős része zöld fényt kapott az alapnál, aminek köszönhetően sok fontos egyházi ingatlant tataroztak ebből a forrásból. Ugyanakkor még több felújítás van folyamatban.
A közelmúltban többek között ezekről a témákról is szó esett, amikor dr. Német László nagybecskereki megyéspüspök fogadta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét. A megbeszélésen jelen volt Pénzes János szabadkai megyéspüspök is.
Pásztor István a Magyar Szónak elmondta, hogy a VMSZ mindig jó kapcsolatot ápolt az egyházakkal.
– Felkészülve a következő évre, azt látjuk, hogy körülbelül 250 millió dinárnyi egyházi ingatlan építését vagy felújítását tudnánk újraindítani a nagyberuházási alap segítségével. Áttekintettük az eddigi felújításokat, továbbá azt, hogy milyen állapotban vannak egyes épületek. Ezenkívül arról is szó esett, hogy jövőre az említett 250 millióba mi mindent kellene belefoglalni – magyarázta Pásztor.
Az egyházi ingatlanok állapota Vajdaságban változó, ott, ahol a hívők szórványban élnek és elöregedett a közösség, az ingatlanok is rossz állapotban vannak, de jóformán mindenhol akadnak kisebb-nagyobb gondok.
Pásztor István elmondta, hogy az utóbbi években leginkább a sürgetőbb problémákra, például a beázásokra próbáltak megoldást találni, de szigetelések és egyéb felújítások is történtek.
– Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem annak a folyamatnak, amelyben ezidáig mintegy 400 millió dinárt hagytak jóvá a felújítási munkálatokra. Azt hiszem, az utóbbi évtizedekben erre nem volt példa. A felújítások azonban eddig is és ezután is úgy történnek, hogy az egyházak képviselőinek és a püspököknek meg kell mondaniuk, mik a prioritások – mondta a VMSZ elnöke.
AZ INGATLANOK VISSZASZÁRMAZTATÁSA
Szerbiában lassan megindult az egyházi ingatlanok visszaszármaztatása az eredeti tulajdonosok birtokába.
– Az ingatlanok hasznosítása óriási kihívást jelent, és ahol lehetőség van rá, ott olyan tartalmakat kellene kialakítani, amelyek a közösség boldogulását és talpon maradását szolgálják. Ha például abban gondolkodunk, hogy a középiskolai központokban diákotthonokat építünk, akkor jó volna, ha az egyháznak visszaadott ingatlanok renoválásukkal ilyen tartalmakat gazdagodnának. Úgy tűnik, hogy erre lehetőség nyílik például Nagybecskereken, mert az apácák visszakaptak egy nagyjából 2000 négyzetméteres épületet, amit érdemes lenne egy leánykollégium szükségleteinek megfelelően kialakítani. Egészen biztos, hogy itt több mint száz gyereket lehetne elhelyezni. Ez az ingatlan jogilag már visszakerült, azzal, hogy majd a jövő nyáron jut az apácák birtokába, hiszen az épületben jelenleg középiskola működik – magyarázta Pásztor.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán egyes egyházak gazdasági szakértőket bíztak meg azzal, hogy idejében tervet készítsenek ezek hasznosítására.
Mirko Štefković, a szabadkai katolikus püspök titkára elmondta, hogy körzetükben is elkezdődött az ingatlanok visszaszármaztatása.
– Szabadkán például visszakaptunk egy pincét, sajnos azonban sem áram, sem víz nincs benne, úgyhogy felújításra vár, de ezen kívül egy iskolát is részben megkaptunk még, azzal a kitétellel, hogy csak három úgynevezett „üzlethelyiséget” használhatunk az utca felől. Sajnos ezekben sincsenek meg az alapvető feltételek ahhoz, hogy használjuk vagy bérbe adjuk őket. Ami a nagyobb ingatlanokat illeti, folyamatban van Újvidéken a Katolikus porta megmaradt részének a visszaszolgáltatása, Szabadkán pedig a valamikori Zvezda mozi épületét kell visszaadniuk – mondta Štefković.
Kérdésünkre, hogy milyen állapotban vannak az egyházi ingatlanok, és voltak-e felújítások, Štefković a következőt válaszolta:
– Az elmúlt években a Tartományi Nagyberuházási Alaptól jelentős összegeket kaptunk felújításokra, de a tartományi kisebbségügyi titkárságtól is segítséget nyújtott nekünk. Nagyon elégedett vagyok azzal, amit az utóbbi tíz évben elértünk. Van, ahol a tetőt cserélték ki, máshol pedig belső javításokat végeztek, tehát elég sok befektetés történt az utóbbi időben. Persze mi mindig többet szeretnénk, de meg kell jegyeznem, hogy semmiféle befektetés sem történt a nyolcvanas évek végétől 2000-ig. Évi szinten felújításokra 30–50 000 eurót kapunk, ha ezt száz templomra szétosztjuk, akkor láthatjuk, mennyi pénz jut az ingatlanokra összességében – magyarázta Štefković.
Hozzátette, hogy vannak nagyon rossz állapotban lévő egyházi ingatlanok is, főleg azokban a helységekben, ahol a Duna menti svábok éltek, mielőtt kiűzték volna őket, például Bácsújlakon vagy Kerényen.
– A templomok ezeken a településeken már életveszélyesek, de az az igazság, hogy pénzszűkében számunkra elsőbbséget élveznek azok a templomok és egyházi ingatlanok, amelyeket látogatnak a hívők. Most felújítás alatt áll például az oromhegyesi templom, de a bácsi templom tatarozási projektuma is elkészült már. Egyébként a bácsi templom van a legrosszabb állapotban a jelenleg is használatban lévő templomok közül. El kell mondanom, hogy az újvidéki Mária neve katedrális tetőszerkezete nagyon rossz állapotban van, de javításához több százezer eurós befektetésre lenne szükség, ez viszont olyan összeg, amelyről egyelőre csak álmodozhatunk – mondta Štefković.
Csete Szemesi István püspök azt nyilatkozta lapunknak, hogy a szerbiai református keresztyén egyház szintén kapott támogatást a nagyberuházási alaptól, valamint a vallásügyi minisztériumtól, és megkezdődtek a nagybecskereki református templom felújítási munkálatai, a bácsfeketehegyi templomot pedig már befejezték.
– Ami a református egyházi ingatlanok visszaszármaztatást illeti, ezidáig Bácskossuthfalván és Pacséron történtek ingatlan-visszaszolgáltatások, de az egyikbe már bele is kötött a közjogvédelmi bizottság. A bíróságon támadta meg a vagyon-visszaszármaztatási igazgatóság azon döntését, amelynek alapján a tulajdonunkba került az ingatlan. Tehát ugyanannak az államnak a két szerve egymással pörösködik, és ez nonszensz – magyarázta a református püspök.
