Vajdaságról egyre kevesebb szó esik a sajtóban: a statútum elfogadása után jött a megszokott belgrádi hideg zuhany, mivel a jogkörök átruházása csak nagyon kis részben történt meg. Az Újvidéken megrendezett Csend Vajdaságról című kerekasztal-beszélgetésnek ez az áldatlan helyzet állt a középpontjában. A tanácskozást a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete szervezte, vendégei pedig Nadežda Gaće újságíró, Mirko Đorđević publicista, Pavel Domonji politológus és Végel László irodalmár voltak.
Nadežda Gaće elmondta, hogy számára elfogadhatatlanok a belgrádi lapok tudósításai Vajdaságról, mert ugyanazt idézik fel benne, amit már egyszer átélt Koszovóval kapcsán. Szerinte ez a helyzet még sokáig így marad, hiszen Milošević uralma alatt egy primitív piaci nacionalizmus kelt életre, és ebben az időszakban a tartományt új Koszovóként állították be.
– Az olyan fogalmakat, mint a decentralizáció vagy a dereguláció már régen elhasználták, és azt, aminek természetes vajdasági önazonosságként kellene léteznie, szeparatizmusként bélyegzik meg. Nagyon fontos lenne meghatározni, melyek azok a kulturális és politikai identitást kialakító tényezői Vajdaságnak, melyekre építeni lehet a tartomány autonómiáját – magyarázta Gaće.
Pavel Domonji felszólalásában elmondta, hogy nincs többé olyan erő a vajdasági autonómia mögött, amely kiállna érte és fenntartaná témaként. Az emberek elszegényedtek és elfáradtak, a civil szervezetek gyengék, a politikum pedig vagy attól tart, hogy kirúgják a jelenlegi koalícióból, vagy pedig egyszerűen csak nem áll érdekében ezzel foglalkozni.
– Amikor évekkel ezelőtt Koszovóban jártam, beszélgettem az ottani irodalmárokkal is. Ekkor Adem Demaçi azt mondta, hogy mi itt Vajdaságban mindent tálcán várunk, a végén pedig meglátjuk, hogy még a tálcát sem kapjuk meg. Szerbiában nincs politikai kultúra, a szabályokat és a törvényeket nem tartják be, nem alkalmazzák őket. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter kijelenti, hogy az országban nincs diszkrimináció, holott a saját minisztériumában éppen ez történt – jelentette ki Domonji.
Végel László szerint kierőszakolták azt a helyzetet, ami miatt ma mindenki hallgat Vajdaságról.
– Ez a szituáció a politikai elit formálódásának a módja miatt alakult ki. A mi választási rendszerünk a központosítást ösztönzi. Az országban több Nagy Testvér létezik, és ők dirigálnak a pártokban. Ha valaki képviselő szeretne lenni a parlamentben, köteles a központra hallgatni, megválasztásának pillanatától kezdve semmi köze sincs többé azokhoz a polgárokhoz, akik rá szavaztak, és nem felelős értük. Ez a rendszer hihetetlenül centralista. Belgrádon kívül senkinek sem felel meg a jelenlegi választási rendszer. Svájcban, Németországban, sőt még a központosított Franciaországban sem működhetne egy ilyen rendszer. A Genf környéki politikusok például – politikai hovatartozásuktól függetlenül – mindig a választói bázisukra összpontosítanak, mert tőle függnek. Ha nem képviselik a helyi érdekeket, nem választják őket újra. Nekik egyensúlyozni kell a pártérdekek és a választóik között. Nézzük csak meg: mely országok fejlődtek a leggyorsabban a második világháború után? Németország, az Egyesült Államok és Svájc: a legdecentralizáltabb államok. A mi politikusaink nem is akarják, hogy fejlődésnek induljon az ország, nem akarnak versenyt, ők csak egy biztos, erős pártirányítást szeretnének, hiszen valójában megtöbbszörözték az egypártrendszert. Szerbiában a nagytőkések irányítanak mindent, a politikusoknak adnak egy kis autonómiát, de nem sokat. A fontosabb ágazatokban viszont csak az ő érdekük érvényesül. A parlamentben jó törvények születnek, de a politikusoknak nincs hatalmuk alkalmazni őket. Így alakul és működik a szerbiai politikai elit – magyarázta Végel.
Mirko Đorđević hangsúlyozta, hogy Vajdaságnak önmagából kell erőt merítenie, ehhez pedig megvannak a történelmi és a kulturális hagyományai is.
– A múltat figyelembe véve Vajdaságnak van identitása, de nem egynemzetű identitásról van szó. Vajdaságot szeparatizmussal vádolják, ha bármilyen intézményt akar alapítani, de az a legnagyobb baj, hogy a tartománynak nincs válasza ezekre a támadásokra – mondta Đorđević.
