Az újvidéki Feltalálók és Újítók Szövetsége (API) az ajkai katasztrófa után azonnal egy olyan megoldást kínált fel a magyarországi Veszélyhelyzet-kezelési Központnak, amellyel gyorsan és sikeresen elháríthatták volna a katasztrófa következményeit.
Az API elnöke és egyben a megoldás kulcsembere, Miloš Katić nem azzal a szándékkal, hogy bárkit is bíráljon, a Magyar Szó számára lehetővé tette mindazon dokumentumok és levelek hozzáférhetőségét, amelyeket ezen ügy kapcsán fogalmaztak meg.
– Olyan tudással és tapasztalattal, azaz Know-how-al rendelkezünk, amelyek segítségével sikeresen részt vállalhattunk volna a katasztrófa következményeinek elhárításában – mondta Miloš Katić. – Azt javasoltuk, hogy a gipszet cseréljék fel egy általunk előállított anyaggal, amely teljes mértékben környezetbarát és 25-30 százalékkal hatásosabb. Továbbá azt is javasoltuk, hogy az ecetsav helyett azt a savat alkalmazzák, amelyet saját alapanyagainkból a helyszínen gyártunk. A rendelkezésre álló eszközökkel óránként 100 köbméter olyan savat tudunk előállítani természetes anyagokból, amelynek pH-értéke megközelítőleg 2. Tudni kell azt is, hogy a fertőzés következtében károsodás érte a vízgyűjtő területrétegeket is. Ha azt a savat alkalmazták volna, amelyet javasoltunk, és amelynek alapanyaga a desztillált víz, a többi összetevője pedig természetes anyag, megakadályozhattuk volna a fertőző anyagok talajba jutását. A kezelés következtében a toxikus hulladék semleges, vízben nem oldódó masszává változik. Ez azt jelenti, hogy a szennyező anyagokat vízben nem oldódó vegyületekké változtatjuk. Részleteket nem árulhatok el, de azt elmondhatom, hogy az ide vonatkozó találmányomat itthon és Kanadában szabadalmaztattam.
Bizonyította-e már ennek hatásosságát?
– Igen. Először is a nagybecskereki vízen, amely közismerten az ország legszennyezettebb vize. Tele van arzénnel. Miután elvégeztük az általunk készített anyaggal a kezelést, a víz kitisztult és eltűnt belőle az arzén. A másik kísérletet Verbásznál végeztük. A Ferenc-csatornából öt tonna iszapot emeltünk ki, amely telítve volt mérgekkel. De nemcsak az a baj, hogy az iszap tele van rákot okozó anyagokkal, amelyeket a környező gyárak bocsátnak ki, hanem az is, hogy mindez a levegőbe is kerül, és azzal a bűzzel együtt, amely a várost körülveszi, a rákkeltő anyagokat is belélegzik az emberek. Miután vegyületünkkel átmostuk az iszapot, kiderült, hogy semminemű káros anyag nem maradt benne. El kell még mondanom, hogy csak nekünk van a világon tartalékban 160 tonna abból az anyagból, amely ehhez a tisztításhoz kell. És az sem mellékes, hogy ez a vegyület 96 százalékban hazai termékekből készül, csak 4 százaléka behozatali, amit szintén folyamatosan biztosítani tudunk.
Mégis, miért nem alkalmazzák találmányát?
– Ha erről kezdek beszélni, akkor egy egész újság sem volna elég mondandóm közlésére. Csak annyit mondok ezúttal – ugyanis senkit sem szeretnék bántani, sérteni –, hogy különböző érdekek állnak egy-egy környezetszennyezés mögött.
Katić úr a katasztrófa után azonnal kapcsolatba lépett Szabó Gábor úrral, a magyarországi feltalálókkal, az INNOREG KM-KIÜ Khe. elnökével és levélben felajánlotta segítségét. Semmilyen ellenértéket nem kért volna, csupán annyit, hogy három embernek biztosítsák az útiköltséget, a szállást és az étkezést. Szabó Gábor úr, a birtokunkban levő dokumentumok és levelek szerint az újvidéki segélyajánlást továbbította az OFK Veszélyhelyzet-kezelés Központhoz:
„Tisztelt Katasztrófa Védelmi Illetékesek!
A 2010. 10. 08.-án, előzetes telefonos bejelentés után, Kivágó Tamás, majd Tóth ezredes úrnak írt e-mailek folytatásaként írom jelen levelemet!
Csatolom Milos Katic úr és a BIO- kármentesítő technológia tulajdonosának közös ajánlatát szerbül és magyarul!
Kérem rövid úton válaszukat, hogy a felvetéssel kapcsolatban mit kívánnak tenni, elutasítják vagy meg kívánják vizsgálni a hasznosíthatóságot! Kérem erről mielőbb értesítsenek!
Természetesen, ha bármi kérdésük lenne, és/vagy valamivel segíthetem a vörös-iszap katasztrófa elleni védekezés feladatainak megoldását, legjobb tudásom szerint kész vagyok rá.
Tisztelettel és üdvözlettel
Szabó Gábor
elnök”
Erre a levélre a következő válasz érkezett:
„Köszönjük a felajánlást, egyelőre más módszerekkel kezeljük a feladatot. Amennyiben mégis szükségünk lenne az Önök által javasolt technológiára, felvesszük önökkel a kapcsolatot.
Üdvözlettel:
Dr. Tóth Ferenc pv. Ezredes
KKB OpT vezető”
Mindehhez kommentárt nem fűznék. Azt azonban nem állom megjegyezni, hogy minden egyes katasztrófának, legyen az természeti vagy az ember által okozott, vannak szenvedő alanyai, de vannak haszonélvezői is. A feltalálók és újítók sohasem az utóbbi kategóriába tartoztak.
