A szociális központ számára nem ismeretlen a törökkanizsai kislány (Fotó: Dávid Csilla)
Egy 14 éves törökkanizsai kislánynak sikerült megmenekülnie azoktól, akik Újvidéken, a Klisán egy házban bezárva tartották és prostitúcióra kényszerítették. A gyereklánynak egyszer egy rövid időre sikerült megszöknie, de fogvatartói visszavitték és a korábbinál még több drogot adtak neki. A napokban ismét megszökött és egy közeli vállalatba menekült, hogy segítséget kérjen. A portás azonnal hívta a rendőrséget.
Előzetes letartóztatásba helyezték Rizi R.-t (20) és Danijel S.-t (20), Ibrahim R. (18) és Igor R. (26) pedig szabadlábon védekezik. A kislányt a hatóságok a Biztonságos Házban helyezték el, és akkor hallgatják ki, amikor felépül a sokkból.
Ez a hír október 25-én jelent meg a sajtóban, többek között a Magyar Szóban is. Ki a törökkanizsai kislány? Kik tartották fogva és kényszerítették prostitúcióra? Tudom, hogy a Biztonságos Házba nem lehet csak úgy besétálni, hogy néhány szót váltsak az emberkereskedelem e kis áldozatával, de a szociális központ igazgatójától engedélyt kaptam arra, hogy a téma kapcsán a Biztonságos Gyermekház vezetőjével, Milica Čamangosszal beszélgessek.
KÉT NAPIG VOLT A BIZTONSÁGOS HÁZBAN
– A kislány már nincs nálunk – közli velem. – Két nappal azután, hogy a rendőrök idekísérték, megjelent az apja. Ezután ő elszökött innen.
Megszökött?
– Pontosabban elment az apjával.
Mit tud róla, hol van?
– Bácson. A bácsi szociális központ viseli most a gondját. Utolsó bejegyzett lakóhelye Törökkanizsán volt, mert ott él az anyja, de az apja a Bács melletti Selenčán lakik, és hozzá ment. Roma családból származik. Zabigyerek. Egyébként a bácsi szociális központ többször is foglalkozott már szüleivel és vele is, a család nem ismeretlen a számukra.
A Biztonságos Ház, malyenk holléte titok
Milyen állapotban került ide?
– A kezén, a szeme alatt véraláfutások voltak, amiből arra lehetett következtetni, hogy megverték, hogy erőszakot követtek el rajta. Orvosi ápolásban részesítettük. A vele kapcsolatos dokumentációt átadtuk a bácsi szociális központnak, és azóta a kislány esetével ők foglalkoznak. És a rendőrség. Tudom, hogy négy személyt letartóztattak, és folyamatban van az ügy kivizsgálása. Nem tudni még biztosan, hogy emberkereskedelemről beszélhetünk-e ebben az esetben vagy másról, hogy valóban fogva tartották-e a kislányt, vagy a kátyi út mentén önszántából kínálta a testét. Mindez még a vizsgálat tárgya, erről a rendőrségen többet tudnak mondani.
Közismert, hogy a Káty felé vezető út mellett szinte naponta lehet látni prostituáltakat. Az utóbbi hetekben azonban eltűntek onnan, valószínűleg a hideg miatt, vagy azért, mert javítják az utat és az autóforgalom a megszokottnál sokkal gyérebb.
De azt sem zárom ki, hogy a rendőrség a klisai eset miatt az eddigieknél sokkal átfogóbb nyomozást végez, így a makrók is és a prostituáltak is jobbnak látták, ha kissé visszavonulnak.
AZ ÁLDOZATOK SZEGÉNY CSALÁDBÓL VALÓK
– Embereink folyamatosan nyomoznak, és nem hinném, hogy az, aki ezzel a bűnténnyel foglalkozik, túlságosan megijedne tőlünk – mondja D. D. ifjabb rendőrparancsnok. Vele és S. M.-el beszélgetek. Nevüket megmondták ugyan, de az interjú végén arra kértek, hogy legfeljebb iniciáléval jelöljem, ugyanis munkájuk miatt nem volna jó, ha teljes névvel szerepelnének az újságban. Mindketten az idegenrendészeten dolgoznak, ugyanis az emberkereskedelem ehhez az osztályhoz tartozik.
– Előrebocsátom, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatban igen szigorú nyomozási előírások vannak, ezért egy-egy konkrét esetről sem beszélhetünk – világosít fel D. D. – Így az ön által említett kislány esetéről sem. Csupán annyit mondhatok, hogy a nyomozás, az adatgyűjtés még folyamatban van. Törvényünk megkülönbözteti a gyerekekkel és a kiskorúakkal, valamint a felnőttekkel való kereskedelmet. A gyerekekkel való kereskedelmet leginkább örökbefogadás, valamint koldulás céljából végzik. A dél-bácskai körzetben még nem volt örökbefogadással kapcsolatos bűnesetünk, de koldulásos már igen.
Ez utóbbi az utcákon, az útkereszteződésekben a szemünk láttára történik, koldus gyerekekkel van tele a város.
– Igen, de nem biztos, hogy minden esetben emberkereskedelemről beszélhetünk. Mert ha nem tudjuk bebizonyítani, hogy a kolduló gyerekekből valaki anyagi hasznot húz, ha valaki kényszeríti őket a koldulásra, ha ezt szervezetten végzi, akkor csupán szabálysértésről van szó. Körzetünkben az idén egy koldulással kapcsolatos emberkereskedelmi bűncselekmény volt.
A prostitúcióra kényszerítettek közül a legtöbb fiatal korú
Mivel a prostitúció jövedelmezőbb foglalkozás a koldulásnál, valószínűleg tartom, hogy ebben a szakmában nagyobb az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma.
– Az idén 29 esetet regisztráltunk és 13 esetben tettünk feljelentést emberkereskedelem vádjával. 28 ember ellen tettünk bűnvádi feljelentést, közülük még kettő szabadlábon van. Valamennyi gyanúsított nagykorú. Az áldozatok száma 30 volt, közülük 29 nő és egy férfi, akiket prostitúcióra kényszerítettek. És ami önt valószínűleg a legjobban érdekli, a harmincból nyolc volt kiskorú. Az áldozatok többsége 16-19 éves, és ritkán akad köztük, aki magasabb iskolát végzett. Legtöbbjük szegény családból származik, és ha nem is a többségük, de jelentős részük drogfüggő. A kerítők különböző módszerekkel a bizalmukba férkőznek, majd prostitúcióra kényszerítik őket. A vádlottak között mindenféle ember van, iskolázatlan és egyetemet végzett is.
EGYRE SZIGORÚBB A TÖRVÉNY
Gyakori eset, hogy egy-egy áldozat megszökik makrójától?
– Megtörténik, de nem gyakori. A tizennégy éves kislány megszökött tőlük, de csak a felette elkövetett erőszak miatt tett feljelentést. A nyomozás során tudtuk meg, hogy nemcsak ez, hanem emberkereskedés gyanúja is fennáll.
Növekvőben vagy csökkenőben van az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűntények száma térségünkben?
– Erre a kérdésre nem lehet sem igent válaszolni, sem nemet, mivel az emberkereskedelmet törvényeink 2006 óta kezeli bűntényként – mondja S. M. rendőrparancsnok. – 2009-ben szigorítottak a törvényen. A gond az, hogy nincs még kellő bírósági gyakorlatunk. A másik dolog pedig az, hogy az emberek, köszönve a médiának és egyéb tájékoztatásnak egyre jobban felismerik ezt a fajta bűnözést, így több adathoz juthatunk mi is hozzá, több bűntényt leplezhetünk le. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy e bűntények száma növekvőben van. Tudni kell azt is, hogy a törvény igen szigorú. A sima emberkereskedelemért háromtól tizenkét év börtön jár, de a súlyosabb formája, ahol testi sértés, netán halál állt be, vagy szervezett bandaként űzik, öt, illetve tíz éven felül büntetendő. Sokan nem tudják, hogy az ellen is, aki az emberkereskedők által nyújtott szolgálattal él, bűnvádi eljárás indítható, és hat hónaptól 5 évig tartó börtönbüntetésre ítélhető. Megragadom az alkalmat, hogy felkérjem a polgárokat arra, hogy ha környezetükben emberkereskedésre utaló gyanús jeleket vesznek észre, jelentsék nekünk. Ezzel nemcsak munkánkat könnyítik meg.
