A Délkelet-európai Örökség Hálózata szervezésében hétfőn vette kezdetét az a konferenciasorozat, amelyet október 14-éig tartanak meg Újvidéken és Belgrádban, a kulturális térségek és a délkelet-európai térségekre vonatkozó Európai konvenciónak az alkalmazásáról, valamint a nem kormányzati szervezetek szerepéről az érintett témában.
A Délkelet-európai Örökség Hálózatát a régió nem kormányzati szervezetei alkotják, a tömörülésnek pedig az a célja, hogy aktuálissá tegye a régió kulturális örökségének és térségeinek a problematikáját. Az Európai térségekről szóló konvenció – vagy ahogyan még nevezik: a Firenzei konvenció – az európai térségek megvigyázását és tervezését hirdeti, valamint az ezzel kapcsolatos európai együttműködést segíti. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely az európai térségekkel foglalkozik.
A konferenciát Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy Vajdaság nyitott minden kultúra előtt, és ebben a térségben rengeteg kultúra találkozik és működik együtt.
– Nagyon jó, hogy egy ilyen konferenciára került sor Újvidéken, mert azokról a hagyományokról szól, amely fontos meghatározója a vajdasági identitásnak. Amikor pedig a vajdasági identitásról beszélünk, akkor elengedhetetlenül szükséges az európai értékrendnek a képviselete. Ez a konferencia pontosan ezt a célt szolgálja, hiszen nemzetközi konferenciáról van szó, amely a regionális együttműködést, és ezen belül a kulturális örökség megőrzését képviseli – mondta Egeresi a Magyar Szónak.
Lejla Hadžić, a Hálózat bosznia-hercegovinai képviselője elmondta, hogy a konferencián szeretnék felbátorítani az itteni nem kormányzati szervezeteket, hogy aktívabb szerepet vállaljanak az Európai térségek konvenciójának az alkalmazásában. Ezenkívül, a szerbiai törvényalkotókat is felszólítják, hogy ebbe a folyamatba vonják be jobban a nyilvánosságot.
A konferencián felszólalt Petar Teofilović tartományi ombudsman is, aki nemrég járt Görögországban, és az ottani ombudsmani intézménynek a működéséről számolt be. Teofilović elmondta, hogy az ombudsman feladatkörébe tartozik a környezetvédelem is, görögországi tapasztalatai pedig ezzel kapcsolatban vegyesek.
– A jó tapasztalatok közé tartozik az, hogy például Görögországban a meglévő európai uniós konvenciókat gyorsan beépítették az ottani törvényhozásba. Negatív tapasztalatom viszont ezeknek a konvencióknak, és a hozzá fűződő rendeleteknek a gyakorlatban való alkalmazásával volt, és ebből látszik az, hogy még ott is, ahol a jogi feltételek adva vannak, nehézségek adódhatnak az alkalmazással – mondta Teofilović. Hozzátette még, hogy a térségek védelméért sokszor több államnak is össze kell fognia, mert egyedül képtelenek megoldani egyes bonyolult környezetvédelmi problémákat, példa erre az Ohridi tó – mondta Teofilović.
A konferenciasorozat résztvevői többek között sok hazai és külföldi nem kormányzati szervezet, a tartományi építészeti és városfejlesztési titkárság, valamint a tartományi ombudsman.
