2024. július 17., szerda

Tóth Ferencre emlékeztünk

Halálának huszonkilencedik évfordulóján
A Tóth Ferenc-emléktábla a Magyar Irodalomtörténeti Társaság csongrádi tagozatának és Dudás Sándornak, a Topolyáról elszármazott szobrászművésznek az ajándéka a városnak

Tóth Ferenc költő, drámaíró, népr ajzkutató, pedagógus 1980. október 9-én, tragikus körülmények között hunyt el. Topolyai családi házán található, 1995-ben avatott emléktáblájának megkoszorúzásával vette kezdetét szombaton, Tóth Ferenc halálának huszonkilencedik évfordulója alkalmából, a Kodály Zoltán MMK és a keretein belül működő Aurora Stúdió szervezésében zajlott megemlékezés.

A rendezvény szervezőinek a költő, író személye és munkássága iránti tiszteletéről és megbecsüléséről árulkodik azon gesztusa is, hogy a központ beszédművészeti, irodalmi és nyelvművelési csoportja, az Aurora Stúdió, elnevezésében is megegyezik az 1965-től 1970-ig gimnáziumi tanárként dolgozó Tóth Ferenc által vezetett iskolai önképzőkör megnevezésével. Erre a jellemzőre már Csernai Adrien , a Kodály székházában tartott irodalmi összeállítás szerkesztője hívta fel a figyelmet, miután az emléktábla megkoszorúzását követően, Tóth Ferenc barátai és tisztelői a Nyugati temetőben található sírján is elhelyezték a kegyelet virágait. Az alkalmi lírai összeállítás keretében elsősorban a tóthfalusi Logos Grafikai Műhely kiadásában 2000-ben, Önvédelem címmel megjelent, Tóth Ferenc válogatott verseit tartalmazó kötet anyagából összeállított verscsokorral lépett közönség elé a Stúdió néhány növendéke: Kubik Szintia, Ágoston Emília – aki fuvolaszólóval is megajándékozta az egybegyűlteket –, Tari Emese, Dudás György, Bencsik Richárd és Szatmári Csilla . Molnár-Gábor Ildikó tolmácsolásában az Önvédelem című kötet fülszövegén olvasható Tóth Ferenc életrajzi-összefoglaló hangzott el, majd e szöveg szerzője, Vass Borsodi Borbála idézte fel a pályatárshoz és baráthoz, a sokoldalú tudós egyéniséghez fűződő személyes élményeit.