Ami az erdőben a fa, az a faluban a ház, és ahogy egyetlen fában benne rejlik az erdő, úgy egy-egy szép házban is benne van az egész közösség szelleme.
A fentebb jegyzett gondolatsort az öt évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Harkai Imre építészmérnök és néprajzkutató fogalmazta meg, sokrétű munkásságában alkalmazott vezérelvére rámutatva, emlékeztetett Csorba Béla, aki többedmagával előadóként részt vett azon a Harkai Imre emlékére szervezett tanácskozáson, amelyre szombaton, Topolyán került sor Építészet és emlékezet címmel. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság szervezte tudományos összejövetelen a Magyar Szemiotikai Társaság, a Budapesti Néprajzi Intézet, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet, az Építészkamara, továbbá a Társaság tagjai által előadott értekezések jóvoltából a sokoldalú egyéniség szakmai pályája megállóinak és eredményeinek, munkamódszerének körvonalazása mellett, személyiségi jegyei is kirajzolódtak
Slobodan Jovanović, Csorba Béla, Beszédes Dévavári Valéria, Cservenák Pál, Balassa M. Iván, Tóth Vilmos, Valkay Zoltán, Voigt Vilmos, Klamár Zoltán, Papp Árpád ismertető előadásaiból az elméleti tevékenységet folytató teoretikus, a népi építészetet vizsgáló néprajzkutató és az építészmérnöki tevékenységet folytató személyiség portréja körvonalazódott. A kontúrok erőteljesebbé tételéhez a konferencia során vetített filmek is hozzájárultak.
Harkai Imre számos tudományterületen alkotott. Slobodan Jovanović Harkai kulturális küldetéséről szóló ismertetőjében is erre utalt, amikor megjegyezte: Harkai tudatosan vállalta a híd szerepét. Építészmérnöki hivatásgyakorlásán túl Vajdaság építészeti örökségének jó ismerőjeként, a néprajz, a népi építészet területén elért eredményei mellett, többek között a műemlékvédelemben betöltött szerepe is jelentős. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével Bábi Attila, Topolya polgármestere is, aki köszöntőjében Harkai értékmegőrző tevékenységét is hansúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy nevéhez fűződik a topolyai Tájház, a bognár-kovács műhely létrejötte, ő telepítette át a topolyai szélmalmot, továbbá óriási volt a szerepe abban is, hogy megalakult a topolyai Múzeum. Bábi Attila Papp Árpádtól, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökétől vette át a szót. Papp köszönetet mondott Topolya község önkormányzatának a Szülőföld Alappal közösen támogatott tanácskozás megszervezésében való segítségnyújtásért, valamint kifejtette:
– Minden ilyen megemlékezés jó alkalom arra, hogy egy életpályát összegezzünk. Tesszük ezt annak érdekében, hogy egy ember és életműve ne süllyedjen a feledés homályába, továbbá annak érdekében is, hogy az életmű ösztönzőleg is hasson, további munkára serkentsen.
A konferencia lezárásában, mielőtt sor került volna a topolyai Nyugati temetőben Harkai Imre sírjának megkoszorúzására, Klamár Zoltán, a tanácskozás Szervezőbizottságának elnöke és Harkai Imre özvegye, Harkai Vass Éva is folytatta Papp Árpádnak a bevezetőben megfogalmazott gondolatmenetét. Többek között elhangzott, hogy a Harkai-életműnek létezik még olyan része, amelyet eddig nem tártak nyilvánosság elé, amely rendszerezésre, szakértők általi feldolgozásra vár. A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőbeli kutatómunka egyik feltétele a Harkai-bibliográfia létrehozása is. Korábban már olvashattak arról lapunk hasábjain, hogy a Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak ez utóbbi is céljai között szerepel. A tanácskozáson elhangzott előadások mellett, Harkai Imre tanulmányainak és cikkeinek irodalomjegyzékét is szándékukban áll kiadni.
