A héten mezőgazdasági mellékletünk hasábjain olvashattak arról, hogy a minisztérium immár tettekkel is bizonyítja: támogatja a tejtermelő gazdáknak a szerbiai tejfölvásárlók monopóliumának felszámolása érdekében kifejtett törekvéseit. Az agrártárca azt tervezi, hogy hiteleket nyújt a szervezetekbe tömörülő tejtermelőknek saját tejfeldolgozó kisüzemek létesítésére. A hiteltámogatás mellett az állami szervek más intézkedéseket is terveznek foganatosítani. A mezőgazdasági minisztérium terveiről Fremond Árpád parlamenti képviselő, a minisztérium Mezőgazdasági Bizottságának tagja és Csorba Ottó, Topolya község önkormányzatának mezőgazdasági kérdésekkel megbízott tanácsnoka nyilatkozott lapunknak, közvetlenül az illetékes miniszterrel csütörtökön folytatott megbeszélésüket követően.
Január 6-án Csorba Ottó tanácsnok vezetésével Topolya község mezőgazdasággal foglalkozó civil szervezetei, a kishegyesi község önkormányzatának, valamint a kishegyesi és a csantavéri érdekvédelmi szervezetek képviselőivel együtt tanácskozást tartottak, amelyen tiltakozásuknak adtak hangot elsősorban az új év kezdetén felmerült, a termelőket súlyosan érintő megszorító intézkedések okán. Mindenekelőtt a tej felvásárlási árának csökkentése, az állam által jutatott eddigi literenkénti egydináros tejprémium eltörlése, valamit a kis- és a középtermelőket érintő területalapú támogatás megszüntetése keltett felháborodást. Tiltakozásuknak írásban is nyomatékot adtak, követeléseiket Fremond Árpád parlamenti képviselő közbenjárásával juttatták el a minisztériumba, ahol csütörtökön fogadták is a Csorba Ottó tanácsnok vezette háromtagú, a civil szervezetek érdekképviseletében a miniszterhez látogató Major Ferenc és Kovács Mihály mezőgazdasági szakemberekkel kiegészülő küldöttséget. Bár a küldöttségnek nem volt tagja Ačanski Stanimir, a Gazdakör és a topolyai Tejtermelők Egyesületének elnöke, amikor a napokban felkerestem a gazdaságán, számadatokkal alátámasztott ismertetőjét hallgatva hangsúlyosabbá vált számomra is: kimondottan nehéz év vár a szerbiai (tej)termelőkre! Mint azt Fremond Árpád leszögezte: véleménye szerint már most szükséges a 2009-es köztársasági költségvetés módosítása. Az agrártárca eszközeinek növelésére mintegy 10 milliárd dinárral magasabb keretösszeg kellene ahhoz, hogy a szerbiai termelők irányában minden lemaradást visszamenőleg törleszteni lehessen, sőt támogatásokra is jusson forrás.
DRÁGA TAKARMÁNY, KEDVEZŐBB FELVÁSÁRLÁSI ÁR
– A szerbiai tejgyárak jókora haszonkulcsot tudhatnak magukénak, bár azt állítják, hogy minimalizálták azt, mivel csökkent a takarmány és az üzemanyag ára is. A tej bolti ára csökkent ugyan, éppen annyival – mintegy három dinárral –, amennyivel újévtől a felvásárlók, a tejgyárak által előirányzott felvásárlási árakat módosították, vagyis a kis- és a középtermelők megrövidítésének következtében. Az üzemanyag ára ténylegesen csökkent újévkor, ugyanez a helyzet következett be a kukorica viszonylatában is, de az őszi vetés idején, a tömegtakarmány, a siló elkészítésekor, az üzemanyag ára például a kilencven dinárt is meghaladta. A kukorica jelenlegi 7-8 dináros áránál a termelési ár magasabb. A mostani ár annak következménye, hogy a lecsökkent jószágállomány nem tudja felemészteni a termesztett kukoricamennyiséget. Bár a kukorica ára jutányos, az élelmezésre szolgáló tömény takarmányba e terményen kívül megtalálható proteinek, vitaminok drágulása miatt a gazdák számára csupán tizenöt százalékkal kerül kevesebbe a takarmány.
• A súlyos kilátásokra való tekintettel, miként alakultak gazdasági tervei? Alkalmazott-e megszorításokat?
– Kénytelen voltam. Az őszi vetésnek sem tudtam megadni, ami járt volna. Mivel a napraforgó kifizetésével késtek, az ősszel, tőke hiányában, ezúttal nem szórtam alapműtrágyát. Sokaltam a tonnánkénti hatszáz eurós árat érte, próbáltam baktériumtrágyákkal helyettesíteni. Az utóbbi időben ingadozó sertésárak miatt felszámoltam sertésállományomat, csupán saját használatra nevelünk évente egyet. Fejőstehenek, növendék üszők, hízóbikák jelentik az állományt. Bár a hízójószág ára, így a szarvasmarháé is, jelenleg kedvező, az állomány ellátásának költsége, az amortizációs költség magas. Harminc százalékkal növekedtek például az állatorvosi ellátás díjai is. Kötelezik a gazdákat, hogy a teheneiknek tejkartonról gondoskodjanak, amelyen adatok szerepelnek többek között az államilag előírt vizsgálatokról is. Jelenleg húsz szarvasmarha képezi a jószágállományom. Öt fejőstehenem van, a naponta 120-tól 140 literig termelt tej elenyésző részét értékesítem itthonról, a tej nagy része a tejgyűjtő állomásra kerül. Telket vásároltam a községbeli Njegoševón, ugyanis háztáji gazdaságom telekmérete nem teszi lehetővé a terjeszkedést. Terveim közé tartozik állományom szaporítása, de kisebb mértékű fejlesztésre is csak akkor szánnám rá magam, ha a tej felvásárlási ára elérné legalább a huszonkét-huszonnégy dinárt. A tej jelenlegi felvásárlási ára nem tesz lehetővé nagyobb állománybővítést, komolyabb befektetésekre pedig nincs lehetőség, csupán akkor, ha az ember hitelt igényel. Olvastam lapjukban, hogy a minisztérium ösztönözni próbálja ily módon a kistermelőket, azt hangsúlyozzák, hogy a tejgyárak monopóliuma ellen lépjenek fel kisüzemek beindításával. Fenntartásaim vannak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban. Mindannyiunk számára ismeretes, hogy nem elegendő üzemet alapítani, működtetéséhez komoly forgótőke is kell. Az áruházláncoknál gyakori, hogy átvételkor két hónapos fizetési határidőt szabnak. Kevesen tehetik meg tejtermelőként, hogy két hónapig, míg nem érkezik meg a várt jövedelem, saját termelésüket finanszírozzák.
ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ERŐ!
Topolya község tejkartonnal rendelkező fejőstehenekből képezett termelőállományát négyezer szarvasmarha képezi. Az állomány természetesen ennél jelentősebb – nyilatkozta Ačanski Stanimir, hiszen még ezer körüli azoknak a jószágoknak a száma, amelyeket nem fejnek, el vannak apasztva, illetve még nincsenek átvizsgálva. A Topolya községi Tejtermelők Egyesületének gerincét kb. harminc gazda képezi. Az utóbbi időben sokan felhagytak a tejtermeléssel, sőt a tejtermelő nagygazdák közül olyanok is vannak, akik nem tömörülnek szervezetbe, maguk próbálják érvényesíteni jogaikat. Csorba Ottó tanácsnokkal és Fremond Árpád parlamenti képviselővel folytatott beszélgetésem során mindkét tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Saša Dragin mezőgazdasági miniszterrel és tanácsadójával, Daniel Kovačićtyal való tárgyalásuk során hangsúlyt kapott: a minisztérium szorgalmazza, hogy a helyi termelők tömörüljenek szövetkezetekbe. Csorba Ottó arról tájékoztatott: a miniszter üdvözölte, hogy mezőgazdasági civil szervezetek érdekében közvetítő szerepelt vállal az önkormányzat, és felhívta a figyelmét, irányítsa a termelőket az újvidéki és a szabadkai hasonló, tapasztalt érdekvédelmi szervezetek irányába. Ígéretet tett arra, hogy februárban a minisztérium képviselői a gazdákkal személyesen is találkoznak. A találkozó színhelye Topolya vagy Szabadka lesz. Csorba kitért arra, hogy Dragin elmondása szerint a jövőben az államapparátus által a jószágtartást kísérő állatorvosi vizsgálati és egyéb kötelezettségek anyagi vonatkozását a termelő és az állam fele-fele arányban fedezi.
– Saját tejfeldolgozó kisüzemek már léteznek országunkban. Ezek tejet állítanak elő, de az üzletekben azt nemigen tudják értékesíteni. A jelenség oka, hogy tejtermékek előállításának hiányában a boltok magát a tejet sem értékesítik, ugyanis a tejgyárak ultimátum elé állítják a kereskedőket: amennyiben nem a tejgyárak által biztosított tejet árulják, tejtermékeket nem bocsátanak rendelkezésükre. A miniszteri fogadáson elhangzott, hogy több, szövetkezetekbe tömörülő tejtermelők által működtetett tejfeldolgozó kisüzem is létesülne Vajdaság területén. Ezek hálózatot képeznének, a tejtermékek különböző fajtáit más-más tejüzemek állítanák elő – fűzte hozzá Fremond.
EGY A BÍRÓ ÉS AZ ÍTÉLŐ IS!
A fentebb jegyzett mondatot Ačanski Stanimir fogalmazta meg, jellemezve azt az előállt helyzetet, hogy jelenleg a szerbiai tejfölvásárlók vizsgálják és minősítik is a nekik átadott tejet. A visszaélések elkerülése végett a jövőben – már ez év márciusától – az ország területén két független ellenőrző szervet hoznak létre. Batajnicán létesül ilyen intézmény és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán lesz vizsgálati laboratórium. Ezekben az intézményekben a termelőktől érkező és a tejgyárból kikerült tej minőségének vizsgálatára is sor kerülhet. Az ellenőrző szervek kényszeríthetik majd a fölvásárlókat arra, hogy a terméken szerepeljen a pontos összetétel, sőt a mezőgazdasági minisztérium a jövőben igyekszik rendelettel megnehezíteni a növényi eredetű tejpor behozatalát is.
– Bár a tavalyi évi dohány- és állattenyésztési prémiumok feltehetően nem kerülnek kifizetésre, komoly az esély arra, hogy a tejprémiumokat – amelyeket 2008 augusztusától már nem biztosította az állam – visszamenőleg mégis kifizetik. Bár jelenleg olyan határozat van érvényben, hogy a minisztérium az új évtől kezdve megszüntette a támogatásnak ezt a formáját, a miniszter arról tájékoztatott, hogy miután a közeljövőben határozat születik arról, mely gazdaságok, milyen kritériumok alapján, milyen jellegű támogatást kaphatnak a jövőben, a tejtermelők nagyobb, a korábbi egydináros prémium helyett másfél dináros prémiumot kapnak, sőt a juttatást ezentúl közvetlenül hozzájuk irányítják. Korábban sajnos előfordult, hogy a tejgyárba megérkezett a prémium, de azt a fölvásárló nem közvetítette a tejtermelő irányába – jegyezte meg Fremond Árpád.
• A szervezetek a minisztériumhoz eljuttatott tiltakozó levelükben követelték a felvásárlási ár korrigálását. Az agrártárca hatással van-e a felvásárlási ár módosulására? – tettem fel a kérdést a képviselő úrnak.
– Közvetlenül, direkt módon a mezőgazdasági minisztériumnak jelenleg nem áll szándékában hatni a felvásárlási árra. Véleményem szerint bár az agrártárcának vannak pozitív törekvései, nemigen igyekszik, hogy rövid időn belül változtatásokat eszközöljön. Ha akarnák, megtehetnék, hogy egy kormányrendelettel megtiltják a tejpor behozatalát az országba, e lépés pozitívan hatna a felvásárlási árra és a termelők helyzetére. Ha a Legfelsőbb Bíróság által olyan döntés születne, melynek következtében a Salford csoportosulásról megállapítást nyerne, hogy valóban monopóliumot élvez a piacon, abban az esetben a minisztérium érvényre juttathatna bizonyos intézkedéseket, kezdeményezhetne tárgyalásokat a csoportosulással. Jelenleg, ha a termelő szerződik a fölvásárlóval, a jogi aktust követően a minisztériumnak nem áll módjában pl. az ármeghatározás változtatása. Jogi akadálya van annak is, hogy a gazdák követelését, hogy állítsák vissza a tejgyár által korábban gyakorolt tizenöt naponkénti kifizetést, felülbírálja az ágrártárca. A fizetési határidőre vonatkozó kérdéseket is a tejtermelő és a tejgyár közötti szerződéses viszony alapján lehetséges csupán rendezni.
