A közönséghez a legfiatalabb, Kerekes Emília szól (fotó: Ótos András)
Közel sem akkora érdem munkahelyi kötelezettségből kitartani egy feladat mellett, mint kitartani az „ügy” melletti elkötelezettségből, lelkesedésből, elszántságból. Bárhogy is, nem kis dolog, ha egy tévéműsor „megéri” az 500. adást, hát még ha mélyen a szórványban készül maroknyi lelkes ember kitartásának köszönhetően, jószerével ellenszolgáltatás nélkül.
Hárman maradtak a tizenkettőből (balról jobbra): Halász Zsuzsanna, Kerekes Emília, Lőcsei Ilona
A hétvégén ünnepelték a pancsovaiak a helybeli RTV magyar nyelvű műsorának, a Magyar perceknek az 500. adását. A csütörtökönként jelentkező, csaknem félórás műsor a többnyelvű tévécsatorna egyetlen magyar nyelvű adása, mely arra törekszik, hogy a település, a környék és lehetőség szerint az egész dél-bánáti magyarság életében fontos történesekről beszámoljon. Az 1999-es légi csapások utáni nehéz időszakban rajtolt műsor azért is fontos, mert azokhoz a nézőkhöz szól magyar nyelven, akiknek zöme már nem tanult anyanyelvén, sőt otthon sem igen használja. Mindenesetre mindazok, akiknek ez a műsor fontos – a nézők, a kultúrélet-szervezők, az egykori és a jelenlegi munkatársak, a tévécsatorna szerb és szlovák szerkesztősége – Nikowitz Oszkárnak, Magyarország belgrádi nagykövetének a jelenlétében bátorító szavaikkal üdvözölték a Magyar perceket és a mögötte álló Halász Zsuzsanna szerkesztőt, valamint munkatársait, Lőcsei Ilonát és Kerekes Emíliát. Ők hárman tartják a hátukat a kezdeti 10–12 munkatárs helyett. Közöttük volt: Balassa Julianna, Balassa Ferenc, Erdei Ernő, Bíró Róbert, Domokos László, Nagy Mónika, Nagy Ildikó, Nagy Rozália, Győrfi József, Kiss Szabó Piroska, Kemény Anna, Kiss Samu, Kiss Árpád, Fehér Attila, Bálint Attila, Böndöri Tibor, Kerekes Rudolf, Nagy Lehel és Erős Otília.
Rancz Emil, a pancsovai művelődési egyesület fiatal elnöke
A pancsovai Petőfi Sándor MME székházában megtartott ünnepségen – melyet az egyesület a hertelendyfalvi Tamási Áron MME-vel karöltve szervezett meg – a legtöbben a folytatásra buzdítottak. A tévéház vezetői – közöttük Nevena Simendić főszerkesztő és Ivan Zafirović szerkesztő – a nemzeti közösségek szerkesztőségeinek hivatásossá tételének szükségességéről beszéltek, amivel minden megjelent egyetértett. Többen a kezdetekről emlékeztek meg, közöttük Balassa Julianna is, akinek vitathatatlanul nagy érdemei vannak a dél-bánáti magyarság nemzeti identitásának megőrzésében és a Magyar percek arculatának kialakításában. A műsor első szerkesztője volt, majd Erdei Ernővel a 444. adás után „vonult nyugdíjba”. Most is úgy ítéli meg, mint hét évvel ezelőtt, hogy „a magyar nyelvű és magyar szellemiségű adás tájékoztatási és közösségfenntartó feladatai mellett dokumentálja a Dél-Bánság magyar közösségi életének minden jelentősebb eseményét. A kisebbségi nyelven a kisebbségekről való tájékoztatáson keresztül igyekszünk tudatosítani a multikulturális összetétel előnyeit és szépíteni a környezetünk rólunk, magyarokról alkotott képét.”
Egy-egy rendezvényen 50–100-an szoktak összejönni Pancsován
– A Pancsovai Televízió öt nyelven, az említetteken kívül román és macedón nyelven is sugároz műsort. Mi a szlovák műsorral 1999 karácsonyán startoltunk, később bekapcsolódott a román szerkesztőség, majd a macedón. A műsorok igazából a következő év januárjában indultak be, már azt sem tudjuk, igazán ki kit tanított, de részünkről ez nagy pionír munka volt – emlékezik vissza Balassa Julianna nyugalmazott matematikatanár és a mostani szerkesztő, Halász Zsuzsanna, aki testnevelő tanár. – Jó ideig kéthetente jelentkeztünk 40–45 perces műsorral, később pedig áttértünk a heti 27 perces jelentkezésre, csakúgy, mint a többi nemzetiség. Igyekszünk felölelni Dél-Bánát területét, habár természetes, hogy Pancsováról hozunk a legtöbb beszámolót, mert közel van. Az utazás nehézkes, se időnk, se pénzünk nincs rá. Inkább megkérünk valakit, és képpel, a hír alámondásával beszámolunk a történtekről. A televízió nemrég új épületbe költözött, megújult a stúdiónk, vagyis javultak a munkakörülményeink, de sajnos most már csak hárman ügyködünk a műsor körül, míg kezdetben akár 10–12-en is. A legnagyobb gondunk az, hogy a tévéháznak elég gyenge a hatósugara, és vannak Pancsován is olyan helyek, ahol nem tudják fogni, Sándoregyházán és Hertelendyfalván még veszik a műsort, de Torontálvásárhelyen vagy Székelykevén már nem. Sajnos ezen a téren leépült a Pancsovai Televízió, pedig a bombázások idején tárgyilagossága miatt Belgrádban, Šabacon és Antalfalván (Kovačicán) is igen népszerű volt. Ahhoz viszonyítva most tényleg kis térségben fogható, pedig a mi esetünkben bátran szólhatna a közel 15 ezer dél-bánáti magyarhoz (a 2002-s adatok szerint) Versectől egészen Pancsováig, sőt Belgrádig – mondta Halász Zsuzsanna.
Balassa Julianna volt a Magyar percek első szerkesztője, s a 444. adás után vonult nyugdíjba az ugyancsak fáradhatatlan Erdei Ernővel
A Magyar percek jubileumának is az immár 66 éves Petőfi Sándor MME adott otthont, mint általában a magyar vonatkozású helybeli történéseknek. Rancz Emil, az egyesület elnöke tavaly júliusban vette át az egyesület vezetését édesapjától, s mint mondta, szorosan együttműködnek a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesülettel, így ezt a rendezvényt is közösen hozták tető alá. Az otthon nagytermében a hertelendyfalviak állítottak ki kézimunkáik közül, a pancsovai vegyes összetételű Csörömpölő zenekar pedig a zenét szolgáltatta. Lehetőség szerint támogatják a televízió önfeláldozó szerkesztőségét, hiszen az egyesületen kívül már csak ez az adás szól a régióban magyar nyelven a dél-bánátiakhoz.
