Tegnap megtartották első ülésüket a magyar–szerb történész vegyes bizottság szerbiai tagjai a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) újvidéki épületében. Az ülést követően a bizottság tagja, dr. Ózer Ágnes történész, muzeológus lapunknak elmondta, igen heves hangvételűre sikeredett az első értekezlet, mert az újvidéki bizottsági tagok számon kérték Vojislav Stanovčić akadémikusnak, a bizottság szerbiai elnökének az ülést megelőzően végzett tevékenységét, történetesen azt, hogy miért nem tájékoztatta megfelelően a hazai bizottsági tagokat a vegyes bizottság magyarországi részével megvalósított kapcsolatokról. Stanovčić cáfolta, hogy a testület tagjainak a tudta nélkül bármilyen döntést is hozott volna a magyarországi tagokkal.
– Az értekezlet lényegében az anyagi gondokból eredő problémák jegyében telt, hiszen mindkét félnek, a magyar és a szerb oldalnak egyaránt ilyen jellegű gondjai vannak. Pénzt a munkába bevont két akadémia egyike sem látott mindeddig, annak ellenére, hogy mindkét kormány részéről komoly ígéretek elhangzottak korábban erre vonatkozólag. A szerb bizottságnak arra sincs pénze, hogy a tagok utazásait finanszírozza, hogy a kutatómunkáról ne is beszéljünk, arra ugyanis különálló programot kellene kidolgozni – foglalta össze a benyomásait Ózer.
A hazai tudományos akadémia valamennyi képviselője szorgalmazta egy mielőbbi közös, szerb–magyar értekezlet összehívását, Stanovčić viszont ezt lehetetlennek minősítette mindaddig, amíg az anyagi jellegű kérdéseket nem rendezik mindkét oldalon. A vegyes bizottság szerbiai része Ózer Ágnes szerint hamarosan újra ülésezni fog, mivel az elmondottakkal kapcsolatos viták nem engedték, hogy kellőképpen kimerítsék a korábban meghatározott napirendi pontokat.
– Más kérdésekben is kialakult vita, így például azzal kapcsolatban, hogy a testületnek foglalkoznia kellene-e az olyan történelemhez kapcsolódó kérdésekkel, mint amilyen az emlékművek felállítása. Zvonimir Golubović történész határozottan ellenezte, hogy ilyen témával is foglalkozzunk a jövőben – mondta el Ózer Ágnes.
Az új témák bevonásával kapcsolatos felvetéseket végül a bizottság elnöke is elutasította. Mint azt Stanovčić az értekezleten elmondta, feladatuk az 1941 és 1948 közötti áldozatok névsorának az összeállítása, s kizárólag ezzel kell a jövőben foglalkozniuk. Elutasította azokat a felvetéseket is, melyek szerint engedélyezni kéne, hogy a kutatók a korábban elvégezett munkáikat a bizottsági munka eredményeiként hasznosíthassák, s leszögezte, kizárólag az újonnan elvégzett kutatások adhatják a vegyes bizottság munkájaként feltüntettet eredményeket.
