A rendőrség becslése szerint tízezren vettek részt a szakszervezetek tegnapi belgrádi tüntetésén, melyen összesen kilenc, a közszféra különböző ágazatainak foglalkoztatottjait tömörítő, s azok helyzetével elégedetlen szerbiai szakszervezet képviseltette magát. A tanügyi dolgozók szakszervezetei voltak jelen a legnagyobb számban, hozzájuk csatlakoztak az egészségügyi, rendőrségi és igazságügyi szféra szakszervezetei.
A tüntetés valamivel déli 12 óra után vette kezdetét a Nikola Pašić téren, Belgrád központi utcái a délutáni órákig zárlat alatt álltak. A tömeg elsétált Boris Tadić elnök irodájához, a Mirko Cvetković vezette kormány épületéhez és Žarko Obradović oktatásügyi tárcájának az épületéhez is. A tüntetés során sokszor emlegetett „címzettek” részére mindhárom említett helyen levelet adtak át a szakszervezetek képviselői. Az államelnökhöz intézett levélben, a tüntetés mottójához igazodva, „ébredésre” szólították őt fel, arra, hogy vegye észre, az ország polgárai már felébredtek, s eljött az intézkedések ideje. Figyelmeztették Tadićot, hogy az állam késlekedő reakciója miatt megkérdőjelezhető a tanév sikeres befejezése, mivel a tanügyben dolgozók sztrájkja már több mint két hónapja tart. A levélben emlékeztetik az elnököt az egészségügy és a rendőrség katasztrofális helyzetére is.
A tüntetők a miniszterelnöktől a korábban megkezdett, majd félbeszakadt tárgyalások folytatását követelték, hogy mielőbb javítani lehessen a közszféra alkalmazottainak a helyzetén. Az oktatásügyi minisztérium vezetőjénél hagyott, a helyzet rendezésére irányuló javaslatban arra szólítják fel a minisztert, hogy hétfőig fizessék ki minden tanárnak a februári bérből levont összeget, s hogy az idén két ízben, április és október folyamán végezzenek el tíz-tíz százalékos bérkiigazítást.
Leonardo Erdelji, a Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnöke a megmozduláson kijelentette, a kilencvenes években tapasztalt megtorláshoz hasonló jelenséggel találhatják magukat a dolgozók szembe ma is, a tüntetőket szállító néhány autóbuszt ugyanis útközben egy ideig feltartóztatták, s a részvevőket folyamatosan felmondásokkal fenyegetik.
A Tadićhoz intézett levélben is azt emelték ki az elégedetlenkedők, hogy bár eddig hittek a korábban beígért szebb jövőben, mára már bebizonyosodott, hogy az sem sokban különbözik a gyűlöletes múlttól.
Tomislav Živanović, a Függetlenség Szakszervezet oktatásügyi ágazatának elnöke szerint a tiltakozók minőségibb és hatékonyabb oktatási rendszert kívánnak kivívni maguknak, s felszólította Obradović oktatásügyi tárcavezetőt, hogy, amennyiben nem képes e cél megvalósítását biztosítani, távozzon tisztségéből. Veljko Mijailović, a Rendőrségi Szakszervezet vezetője szerint a nép jelenti a rendőrség számára a kormányt és a parlamentet is egyben, s most a bajba jutott sorstársakkal együtt kell a rendőrségnek harcolnia a szebb holnapért.
A tüntetés nem csupán a bérek kérdése miatti elégedetlenség jegyében, hanem sokkal inkább az államvezetés viszonyulása miatti felháborodás jegyében telt.
AZ IGAZSÁG OLDALÁN
A kormányfő és az oktatásügyi miniszter is olyan kijelentéseket tettek, melyek szerint továbbra sem világos előttük, pontosan miért is sztrájkolnak és tiltakoznak a tanügyesek. A szakszervezetek tüntetésére reagálva Mirko Cvetkovićminiszterelnök kijelentette, akkor számíthatnak a tanárok a fizetésükből levont pénzre, amikor bepótolják a sztrájk miatti lemaradást.
– Tisztességtelen lenne a magánszektor foglalkoztatottaival és a munkaközvetítőben várakozókkal szemben, ha olyasmiért adnánk fizetést, amit el sem végzett senki. Nem értem, miért tiltakoznak, amikor a kormány minden felvállalt kötelességének, beleértve a pénzügyi jellegűeket is, eleget tett – közölte Cvetković.
