A Szociális Gazdasági Tanács hétfői ülésén az egyik legvitatottabb témát továbbra is a legkisebb órabér emelése jelentette. A kormány legfeljebb hét százalékos béremelést, és 98 dináros órabért tart lehetségesnek. A tanácsnál bejelentették, legkésőbb április 8-áig megegyezésre jutnak a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók a kialakult szociális válságból történő mielőbbi kilábalás céljából. A tanács rendkívüli ülését követően Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter kijelentette, a megegyezés kiterjed majd a minimálbér kérdéseire is. Mint mondta, az egyezmény, melyet a tárgyalásokat követően aláírnak, december 31-éig maradna érvényben, közös elvekre alapoznák azt, ugyanakkor mindhárom szociális partner számára előírna bizonyos kötelezettségeket is, hiszen egy konkrét megoldásokat felmutató, a realitásokon nyugvó és fenntartható egyezményt kívánnak megteremteni.
Nem egy megvalósíthatatlan kívánságlista felállítása a cél – fogalmazott Ljajić –, hanem valódi megállapodás létrehozása. A miniszter szerint ugyanakkor az is fontos lenne, hogy pontos határidőket fektessenek le a tárgyalások során, elejét véve ezzel a tárgyalófelek irreális elvárásainak, olyan közös céloknak teret biztosítva, melyek megvalósítása valóban lehetségesnek tűnik.
FELLENDÜLÉST VÁRNAK
A rendkívüli ülés során a tanács munkájában részt vevő köztársasági kormány, a Szerbiai Munkáltatók Uniója, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége és a Függetlenség Ágazati Szakszervezet képviselői abban is megegyeztek, hogy a jövőben egyetlen, a foglalkoztatottak jogait, helyzetét érintő jogszabály sem kerülhet a képviselőház elé mindaddig, amíg a Szociális Gazdasági Tanács véleményt nem formál azzal kapcsolatban.
A tanács ülésén Mirko Cvetkovićkormányfő és pénzügyminiszter a várható gazdasági fejlődés modelljét ismertette, mely elsősorban a gyáripar fellendülésén, illetve az árukivitel serkentésén alapul. A munkaügyi tárcavezető ezzel kapcsolatban a kormányban megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, a gazdaság erősödése érdekében foganatosított kormányintézkedések is részét képezik majd az ország szociális tényezői között megszületendő egyezménynek.
A béremelésekről szólva Rasim Ljajićmegismételte, április 20-a körül felbecsülik, vajon a várt mértékben töltődik-e az állami költségvetés, s ha arra lehetőség nyílik, emelik majd a közszféra béreit és a nyugdíjakat. Hét százalékosnál magasabb emelésre azonban pillanatnyilag nem lehet számítani.
A LEGKISEBB ÓRABÉR
Arra a kérdésre, hogy meddig jutottak el a tanács ülésén a legalacsonyabb órabér összegét illetően, melyjelenleg 95 dinárt tesz ki, Ljajićelmondta, a szakszervezetek követelték, hogy 105 dinárra növeljék azt, míg a munkáltatók továbbra is 96 dinárt javasoltak. A Pénzügyminisztérium szerint a 98 dináros órabér fenntartható megoldásnak számítana. Ljajić szerint azórabér akár e fölé az összeg fölé is emelkedhet majd, hiszen a készülő megállapodás nem nevezhető hosszú távúnak, 2011 végén mindenképp le fog járni. Mint mondta, Szerbiában 98 ezren élnek minimálbérből, ebből 30 ezren a közszféra dolgozói.
A témával kapcsolatban Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke csupán annyit mondott el, hogy a minimális órabérrel kapcsolatos megegyezés részletei a tanács jövő heti ülését követően válnak ismeretessé.
A tegnapi ülést követőn Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának elnöke annak a megállapodásnak a fontosságát emelte ki, mely szerint ezentúl nem emelhetik a vállalatokra kirótt illetékeket „találomra”, azok beleegyezése nélkül. Negatív példaként azokat az eseteket említette, amikor bizonyos helyi önkormányzatok indokolatlanul vezettek be különböző terheket bizonyos vállalatokkal szemben. A dolgozók helyzetével kapcsolatban elmondta, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hazánk bruttó hazai terméke (GDP) tízszer alacsonyabb egyes fejlett nyugati államokénál.
