A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a kormány ezentúl még komolyabban dolgozik az árukivitel serkentését elősegítő intézkedések bevezetésén. Az alelnök már a konkrétumokról is szólt: beharangozta, hogy április folyamán 250 millió eurós támogatáshoz jut majd a vállalkozói szféra, igaz, újabb kölcsön felvétele révén. Javítani kellene a versenyképességi mutatókon is: hazánk a 96. a rangsor 139 országa közül.
Negyedmilliárd euróra számíthat a vállalkozói szféra annak a kölcsönnek a jóvoltából, melyet – Božidar Đelić miniszterelnök-helyettes tegnapi bejelentése szerint – az Európai Beruházási Bank még e hónap folyamán jóváhagy Szerbia számára. A cél mindenekelőtt a kivitel erősítése, melytől a kormány a nehéz gazdasági helyzetből történő kilábalást és a gazdasági fellendülés folyamatának beindulását reméli.
A Versenyvédelmi Tanács tegnapi konferenciáját követően Đelić az újságírók kérdésére válaszolva elmondta: a 250 millió euróból 80-at mindenképpen a gépjárműgyártás serkentésére fordítanak majd. A hitel részleteiről szólva közölte, azt további letétek biztosítása nélkül fogja az ország számára jóváhagyni az említett európai pénzintézet, s a pénzt a vállalkozók befektetéseik finanszírozására, új gépek, jobb felszerelés megvásárlására használhatják fel. Đelić közölte, a felvett kölcsön remélhetőleg tovább növelheti az ország exportját, melynek idei eredményei egyébként is figyelemreméltónak mondhatók, hiszen az előző évi adatokhoz képest 2011 januárjában és februárjában 36 százalékkal magasabbak a kiviteli adatok.
Az uniós csatlakozással kapcsolatban a kormányalelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy június 15-éig az ország eleget tesz minden, a tagjelölt-státus elnyeréséhez szükséges előfeltételnek, melyek egyben a versenyképesség javítását is szolgálják. Úgy fogalmazott, hogy a tagjelöltség elnyerésének terve voltaképpen a gazdaság konkurenciaképességének javítási terve is egyben. Hozzátette: a közvagyonról és vagyon-visszaszármaztatásról szóló, elfogadás előtt álló törvények, továbbá a független intézményrendszer fejlesztése céljából foganatosított intézkedések révén növelhetők a befektetések és a jogi szempontból vett biztonságérzet is.
Đelić nyilatkozatában kifejezte abbéli reményét is, hogy a Világgazdasági Fórum által összeállított versenyképességi listán Szerbia a közeljövőben feljebb kúszhat majd. A 139 államot felsorakoztató rangsorolásban hazánk jelenleg a 96. helyet foglalja el.
Hasonlóképpen vélekedett tegnap Mirko Cvetkovićkormányfő is, aki a gazdaság fejlődésének egyetlen lehetséges útjaként tüntette fel az árukivitel fejlesztését. A versenyképességnek nevezett játék elnevezésű összejövetelen a miniszterelnök kijelentette, kizárólag egymással konkuráló termékekkel zárkózhat fel a hazai piac. Cvetković szerint a versenyképesség egyik legnagyobb akadálya az anyagiak hiánya, ezért dolgozik a kormány a fejlesztési bank létrehozásán, valamint a vállalatok pénzügyi kötelezettségeinek módosításán. Mint mondta, a kormány azon lesz, hogy mielőbb előre látható üzleti körülményeket teremtsen, leegyszerűsítse az adminisztrációs követelményeket, s hatékonyabbá tegye az államapparátust.
– A kormány tudatában van a versenyképesség javításában betöltött szerepének, mindenekelőtt a makrogazdasági egyensúly biztosításában, a szükséges reformok véghezvitelében, a konkurens piaci légkör megteremtésében, az EU-csatlakozásban és a külföldi beruházások idevonzásában betöltött jelentős pozíciójának – emelte ki a miniszterelnök.
