Helyszíni tudósítás
A demokratikus fordulóponttól számított időszakban eddig nem tapasztalt, már-már tragikusnak mondható helyzetbe került a szerbiai sajtó az újságíró-egyesületek „koalíciója” szerint. A sajtószabadság csupán szavakban létezik, a sajtó gondjaira senki sem kíváncsi, mindennek fényében pedig már egyáltalán nem is csoda, hogy – persze az illetékesek érdektelensége miatt – késik a médiastratégia kidolgozása is.
Az államfőhöz eljuttatott levélben a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS), a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM), a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) és a helyi médiumokat tömörítő Local Press hangsúlyozza, hogy az elnöki teendők átvételekor nem ilyen sajtóreformokat ígért Boris Tadić, hogy egyes tényfeltáró újságírással foglalkozó személyek biztonságának megőrzéséhez a rendőrség állandó jelenlétére van ma szükség, hogy Slavko Ćuruvijárólés Milan Pantićról ugyan elneveztek utcákat, csak éppen a meggyilkolásuk körüli részletekről nem indítottak el megfelelő, független nyomozást. A levelet az egyesületek továbbítják az Európai Unió, az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékes szerveihez is.
A belgrádi Médiaközpontban megtartott tegnapi sajtótájékoztatón az egyesületek vezetői tarthatatlannak nevezték az újságírás jelenlegi helyzetét, s az állam azonnali intézkedését sürgették. Ljiljana Smajlović, az UNS elnöke kifejtette: minden egyéb gond mellett a kormány még a médiastratégia elfogadását is halogatja, noha arra több mint egy évvel ezelőtt elkötelezte magát az EU-val, illetve az újságíró-egyesületekkel folytatott megbeszélések során. Vukašin Obradović, a NUNS vezetője a helyi sajtóorgánumok kihalásának a veszélyére hívta fel a figyelmet, felszólítva a vezetést egy olyan megoldás mielőbbi kidolgozására, mely pontosan meghatározná, mennyi pénzt kaphat a helyi önkormányzatoktól az adott községben tevékenykedő médium, megakadályozva ezzel azt, hogy egyesek pártbefolyás alá kerüljenek a kapott összegek miatt, miközben a független újságírás mellett kiálló többi médiumot a kihalás veszélye fenyegeti.
A vajdasági média állapotáról szólva Dinko Gruhonjić, az NDNV elnöke kijelentette, arra a leginkább a vajdasági közszolgálati rádió és televízió gondjai, a Dnevnik napilap megoldatlan, sajnálatos kárként elkönyvelt helyzete, továbbá a kisebbségi média gondjai nyomják rá a bélyegüket. Az utóbbival kapcsolatban elmondta: a törvény nyújtotta lehetőségek révén, mondhatni kiskapukon keresztül a nemzeti tanácsok alapítói jogokat szerezhettek a kisebbségi sajtóházakban, s félő, hogy a finanszírozással kapcsolatos összefüggések miatt megint csak a politikai befolyás lesz ennek is a velejárója.
Saša Mirković, az ANEM elnöke elmondta: nyilvántartják az elektronikus médiát érintő legnagyobb gondokat, melyek közé mindenképp oda kell sorolni a kalózadások csökkenő tendenciát mutató, de még mindig jelen lévő problémáját, s a gazdasági válság okozta fizetőképességi gondokat.
A médiastratégia kidolgozásával kapcsolatban a sajtóértekezleten elhangzott, a minisztérium reagálásának már megszokott elmaradására is lesz megfelelő válasza az újságíró-egyesületek e közös gondra épülő szövetségének, s nemkormányzati szervezetek bevonásával szövegezik majd meg a stratégiát.
„Ha most, az EU-tagjelöltség státusának elnyeréséért harcolva sem tapasztalható a kormány részéről hajlandóság a médiagondok rendezésére, félő, hogy e státus elnyerését követően, a jól végzett munka utáni pihenésben mégúgy sem lesz majd erre hajlandóság” – állapították meg a felszólalók.
