A Balkáni Kutatóhálózat (BIRN) és a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete ma szervezi meg a Tartományi Képviselőházban azt a nyilvános vitát, melyen a nemzetiségi közösségek helyzetét, a kisebbségi jogok állapotát vitatják meg, s melyen – többek között – Božidar Đelić kormányalelnök, Deli Andor tartományi jogalkotási, nemzeti közösségi és oktatásügyi titkár és Saša Janković köztársasági ombudsman is felszólal.
Az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület felhívására tegnap vajdasági magyar civil szervezetek és pártok megbeszélést tartottak Újvidéken. Ezen elfogadtak egy, a csatlakozási feladatokat meghatározó közös nyilatkozatot, melyet eljuttatnak Mirko Cvetković miniszterelnökhöz, Štefan Füle bővítési biztoshoz, Jelko Kacin európai parlamenti jelentéstevőhöz és Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz. Ebben követelik, hogy Belgrád hivatalosan ismerje be a partizánok által elkövetett 1944–45-ös megtorlásokat, hogy biztosítsák a délvidéki magyarság autonómiáját, a nemzeti kisebbségek arányos részvételét a döntéshozatal intézményeiben, szerveiben és a közvállalatokban, valamint hogy szavatolják az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását.
Az ülésen az Árgus, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományápoló és Néprajzkutató Társulat, a Vox Humana civil szervezet, a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, az Újvidéki Magyar Olvasókör, valamint a pártok közül a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői vettek részt.
Az Árgus elnöke, Bozóki Antal korábban kezdeményezte, hogy Varga László, a köztársasági parlament integrációs bizottságának vezetője és Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője tájékoztassák a szervezeteket azokról a válaszokról, melyeket az állam az uniós tagjelölt-státus megszerzése érdekében a kisebbségi ügyekhez kapcsolódó uniós kérdésekre adott. Varga levelében tett ígéretet arra, hogy a civil szervezetek rendelkezésére fog állni, s a javasolt időpont szerint április 26-án fog az ezzel kapcsolatos beszélgetésre sor kerülni.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kisebbségeket érintő kérdések tisztázása nélkül Szerbia nem tekinthető érettnek az európai csatlakozási folyamat megkezdésére, nézetkülönbségek bontakoztak azonban ki a körzetesítéssel kapcsolatos elképzelések miatt, így az ezzel kapcsolatos követelés végül ki is maradt a közös nyilatkozatból. Mint abban a részvevők megegyeztek, a közeljövőben ezeket az elképzeléseket is megkísérlik majd egységesíteni.
