J oó Horti Lívia: A legnagyobb gond a gazdasági háttér (Fotó: Molnár Edvárd)
Lekértük az iskoláktól az új adatokat a nyár folyamán történt iratkozásokról. Pillanatnyilag 1810 a magyar első osztályba indulók száma. A diáklétszám a tavalyihoz képest csökkent. A legnagyobb létszámcsökkenés Óbecsén van, a jelenlegi adatok szerint 64 diákkal kevesebb indul első osztályba. Adán 29 gyerekkel csökken a magyar elsősök száma, Csókán 22 gyerekkel, Szabadkán mintegy 50 gyerekkel – tudtuk meg Joó Horti Líviától, a Magyar Nemzeti Tanács közoktatási bizottságának elnökétől.
Mivel magyarázható, hogy éppen a tömbben van kevesebb első osztályba induló gyerek?
– Itt feltehetően nem arról van szó, hogy a szülők nem magyar iskolába íratnák a gyermekeiket, hanem arról a jelenségről, hogy jelentősen kevesebb gyermek születik, és az utóbbi évek nehézségei miatt nem kevés család, fiatal hagyta el az országot. Ezekben a számokban tehát az elvándorlási kedv is megjelenik, és a vegyes házasságok esetében is megtörténik, hogy nem a magyar tannyelvű oktatást választják a szülők.
Ugyebár azt nem lehet megtiltani, hogy elvándoroljanak a családok, a fiatalok, de akkor mit lehet tenni? Milyen eszközökkel, programokkal lehet valamelyest is segíteni a helyzeten?
– A legnagyobb gond a gazdasági háttér, amely túlmutat az oktatásügyön. Mindenekelőtt a biztos megélhetés, a kiszámíthatóság segítené a gyermekvállalási és az itt maradási kedvet. Mi azokat igyekszünk támogatni, akik mindezt vállalták: a gyermek(ek)et és az itt maradást. Az idén megnövekedett az iskolabusz-program útvonalainak a száma, az iskolába ingyenesen tudjuk eljuttatni a diákokat. Az elsősöknek szánt beiskolázási csomag is jelentős. Lényeges számunkra, hogy az iskoláink – ahol magyar nyelvű oktatás folyik – ellátása, felszereltsége megfelelő legyen. Ezért az MNT komoly eszközöket különít el az iskolák fejlesztésére, szakmai továbbképzésekre, hogy fel lehessen venni a versenyt a 21. század oktatási rendszerének elvárásaival.
Mi a legnagyobb félelem a diáklétszám csökkenésével kapcsolatban? Hogy például egyszer majd már nem lehet megnyitni egy-egy kis létszámú osztályt ott, ahol korábban lehetett?
– Úgy tűnik, hogy ez a veszély egyelőre nem fenyeget minket. Ez idáig a minisztérium nem tett jelzéseket, hogy bármelyik kis létszámú osztállyal szemben fenntartásaik lennének. Reméljük, hogy ez az állásfoglalásuk kitart ebben az iskolakezdés előtti tíz napban is.
Viszont egyre több esetben kell kérni a tartományi jóváhagyást, hogy 15 főnél kevesebb létszámmal is megnyílhasson egy-egy osztály...
– Igen, ez sajnos így van. A csökkenő gyereklétszám az osztályok számát veszélyezteti, és például olyan iskolákban, ahol több elsős osztály volt a korábbi években, megtörténhet, hogy a diáklétszám csökkenése azt eredményezi, hogy csökken az osztályok száma is.
A kis létszámú osztály ellenzői szerint a gyermek számára nem tesz jót, ha csupán 5-6 fős osztályban tanul. Viszont vannak olyan települések, ahol ha nem engedélyeznék az ilyen kis létszámú osztályok megnyitását, akkor megszűnne, vagy legalábbis veszélybe kerülne a magyar oktatás. Ilyenkor minek kell lennie a legfontosabb szempontnak?
– A köztes megoldásokat kell szerintem megkeresni. Ott, ahol önálló magyar osztályok voltak, azokat az elmúlt két évben meg tudtuk őrizni, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács is olyan elv mentén határozta meg az osztályonkénti minimum létszámot, amely egyfajta húzóerőként, szocializációs közegként még pozitívan tud hatni. Ez a minimum öt gyerek egy osztályban. Ezen létszám alatt viszont a kombinált tagozatokkal működik az oktatás.
Tehát mindenképpen azért harcolnak, hogy valamilyen formában megmaradjon a magyar tannyelvű oktatás egy-egy településen?
Igen, de úgy, hogy ennek minőségi és megbízhatósági kerete is legyen. Közülünk sokan Vajdaságot járva azon dolgoztak, hogy ez az ötös létszám meglegyen. Csak két olyan helyszín van Vajdaságban, ahol a korábbi évekkel ellentétben az idén nem nyílik magyar elsős osztály: Nezsény és Piros.
