A Balkáni Kutatóhálózat (BIRN) és a Vajdasági Újságírók Független Egyesület ének szervezésében pénteken civil szervezetek, politikai pártok és intézmények képviselőinek jelenlétében nyilvános vitát tartottak a Szerbiában élő kisebbségek jogainak állapotáról, s a nemzeti közösségeket érintő egyéb problémákról.
Bevezető felszólalásában Ana Tomanova Makanova, a tartományi kormány alelnöke elmondta, a téma fontosságáról beszél a tény, mely szerint Vajdaság polgárainak 34 százaléka valamelyik kisebbségi etnikai közösség tagjának vallja magát. Mint mondta, személyes meggyőződése, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását meg sem szabadna kérdőjelezni, hiszen azok a prioritások feletti prioritás kategóriájába tartoznak. Danica Vučinićnek, a vita moderátorának a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésére válaszolva Deli Andor tartományi oktatásügyi, jogalkotási és nemzeti közösségi titkár elmondta, Vajdaságban nem származnak a munkavállalás során gondjai annak, aki valamely kisebbségi közösség nyelvét is beszéli, a kérdés mégsem minősíthető lezártnak, mert gyakran felmerülnek a többségi nemzet diszkriminációjára hivatkozó ezzel kapcsolatos nézetek is. Hozzátette, a vajdasági modell mélyebb tradíciókon alapul, ezért lehet sikeresebb más régiók modelljeinél.
Munkája során a tartományi ombudsman a leggyakrabban a kollektív kisebbségi jogok csorbulásával találkozik, továbbá annak az alkotmányos jognak a meg nem értettségével, mely garantálja a nemzeti közösségek nyelvének hivatalos használatát – mondta el Muškinja Heinrich Anikó jogvédő. Megemlítette a hivatalos iratok kisebbségi nyelveken történő kiadása körüli gondokat, melyet, mint mondta, a nemzeti tanácsoknak a hatékonyabb szerepvállalásával lehetne gyorsabban megvalósítani, ezek a tanácsok azonban inkább politizálnak ahelyett, hogy az adott közösség gondjaival foglalkoznának.
A vitán elhangzott, a kormány nemtörődömségére utal, hogy az elmúlt két évben egyetlenegyszer sem hívta össze a miniszterelnök a nemzeti tanácsokból álló közös állami szerv ülését. Erre a megjegyzésre reagálva Nenad Đurđević, a kisebbségügyi minisztérium emberi jogi és kisebbségjogi igazgatóságának vezetője elmondta, egyike lesz a soron következő legfontosabb feladatoknak ennek a megbeszélésnek a létrehozása is.
A Szerbiai Helsinki Bizottság képviseletében Pavel Domonji annak a véleményének adott hangot, hogy a panelvitát, a gondok intenzitása miatt, alkalmasabb lett volna Novi Pazaron, Dimitrovgradban, vagy akár Borban tartani. A kisebbségeket érintő problémák, szerinte, a kérdések megoldására alkalmatlan politikai kultúrából erednek, melyet sokkal nehezebb megváltoztatni, mint egy-egy törvényt.
