Svetlana Ceca Ražnatović énekesnő végül egyezségre jutott az ügyészséggel. Beismerte, hogy nővérével, az Obili ć futballklub élén a játékoseladások alkalmával elkövetett csalások révén, tetemes összegekre tettek szert: négymillió márkának, ezenkívül további három és fél millió dollárnak lettek az ügyletek révén boldog tulajdonosai. A vádalku értelmében mindezért másfél millió eurót kell, hogy fizessenek most az államnak, továbbá egy évet házi őrizetben kell letölteniük. Az énekesnő esetében ez voltaképpen annyit jelent, hogy kapott egy nyugodt évet szegényesnek éppen nem mondható otthonában. Ez alatt az idő alatt csupán az ügyészség külön engedélye mellett hagyhatja el a házat. Mint kiderült, Cecánál az egy év sem egy év, mivel már korábban, a Zoran Đinđić meggyilkolását követően meghirdetett, Szablya névre keresztelt bűnüldözési akció keretében négy hónapot fogságban töltött, hasonló vádak (a házkutatás alkalmával bebizonyosodott illetéktelen fegyvertartás) és a szervezett bűnbandákkal való feltételezett kapcsolatok miatt. Ezt a négy hónapot most, a megegyezés szerint, levonják, így az énekesnő nyolc hónapig lesz kénytelen a nyilvános szerepléstől elzárkózva élni.
Az ügyészség hatalmas eredménynek tekinti azt, hogy Svetlana beismerte az ellene felhozott vádakat, s az ügy anyagi vonzatát is hangsúlyozzák: mint mondják, ekkora összeget még sohasem fizetett be senki az állami költségvetésbe bűnvádi eljárások eredményeként. A közvélemény már kevésbé díjazza az elért „eredményeket”, az ügyészséggel ellentétben éppen meglehetősen enyhének tartja a büntetést, melyet, igaz, még a Felső Bíróságnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe lépjen.
Miloš Vasić publicistát, politikai elemzőt, a Vreme hetilap újságíróját a Ceca-ügy lefolyásának, következményeinek feltárására kértük fel.
Milyen üzenetet hordoz e vádalku a közvélemény számára?
– Az üzenet mindenképp választásokat megelőző üzenetként értelmezhető. A hatalmi koalíció azt gondolta, nem lenne célszerű ilyen érzékeny pillanatban szembeszállni az énekesnőt pártoló népes táborral. Ez a gondolkodás azonban egyértelműen elhibázottnak minősíthető, hiszen a Svetlana Ražnatovićot imádók így is, úgyis Tomislav Nikolićra vagy Vojislav Šešeljre szavaznak majd a választásokon. Másrészt úgy vélem, ha valódi, értelmes döntés született volna, s úgy kezelték volna az énekesnő ügyét, ahogyan azt az valóban megkívánja, akkor sem veszítettek volna szavazókat a jelenlegi államvezetés pártjai. Ezt azonban minden bizonnyal nehéz lenne nekik megmagyarázni.
A vádalkut még jóvá kell hagynia a bíróságnak is. Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, melyben a bíróság elutasítaná azt?
– A vádalkut valóban jogában áll a Felső Bíróságnak elutasítania, el is fogadhatja, viszont módosíthatja is azt. Persze, hozzá kell azonnal tennem, ilyen tapasztalatokra, az eddigiek során, nemigen tehettünk szert – a leggyakoribbak azok az esetek, melyekben a bíróság elfogadja a vádlott és az ügyészség közötti megegyezést. Hogy most változik-e ez a bevett gyakorlat, valóban nehéz lenne megmondani, s nem szeretnék ezzel kapcsolatban találgatásokba bocsátkozni.
Milyen mértékben befolyásolta a mintegy nyolc éve tartó ügy lefolyását a nyilvánosság, az énekesnő népszerűsége?
– Ezt a befolyást egyértelműen politikai tényként kell kezelni. S nem kizárólag azt figyelhetjük meg, hogy a popularitás miként hatott ki az énekesnő elleni lépések megtételére, hanem azt is, hogy ezekben a helyzetekben az énekesnő minden alkalommal briliáns módon alakított, ami szintén nem elhanyagolható tény. Itt korántsem egy naiv személyről beszélünk. Most viszont, bizonyos értelemben, elérte őt azoknak a múltbéli arkani időknek a jelzáloga, amikor is minden akadály nélkül, a mindig jelen lévő fegyverek biztonságából és segítségével lehetett különféle pénzekre szert tenni, s amely idők szellemében, úgy tűnik, ez a mostani alku is megszületett, melyet, jómagam, sohasem tudtam volna elfogadni.
Milyen eredményei lehettek volna egy normális bírósági eljárásnak, egy vádalku nélküli megoldásnak? Szigorúbb büntetést tett volna az lehetővé?
– Egészen biztos vagyok abban, hogy igen. Már Svetlana Ražnatovićnak és védőügyvédeinek az ajánlata is eleve arról tanúskodik, hogy egy meglehetősen „erős” vádirattal találta szemben magát az énekesnő.
Mire enged következtetni az a tény, hogy a megegyezés ismertetését követően, a Žarko Korać vezetteSzociáldemokrata Unión kívül egyetlen politikai párt sem reagált a történtekre?
– Ennek oka is a választási kampány közeledtében van, vagyis abban, hogy senki nem kíván ellentétbe kerülni Ceca rajongóival.
