A privatizáció nem sok jót hozott erre a vidékre. A gazdasági birtokokat és a szövetkezeteket aprópénzért eladták, az új tulajdonosok pedig rendre tönkretették az egykor virágzó gazdaságokat. Az egykori kishegyesi nagyállomás, ma szikicsi vasútállomás környékén 12-13 család él. Főként idősebb emberek és többen közülük betegek is. Ők is és a vasútállomás is a privatizáció „áldásai” miatt maradtak víz nélkül. Korábban a közeli gazdasági birtokról kapták a vizet, pontosabban ennek a területén helyezkedik el a pumpa, amely a vizet biztosította számukra. Ez október óta nem működik, azóta nincs az itt élőknek vizük.
Bálint Lajos egyedül él az állomás melletti tanyáján és súlyos gerincbántalmaktól szenved. Számára külön problémát jelent a vízhiány, mivel csak bottal vagy tolókocsival tud közlekedni. Lajos szívesen fogadott bennünket és örült, hogy valaki meghallgatja a gondjaikat, viszont nem akarta, hogy képe az újságban szerepeljen.
– Október óta nincs vizünk, az ok, hogy a farmon kikapcsolták az áramot. Ahogy én tudom, nem fizették a számlákat, ezért vágták őket le a vezetékről. A kútház bent van a farmon, és mivel nincs áram, a pumpa nem dolgozik. Míg működött a csirkefarm, volt áram, egy cservenkai ember bérelte, jelenleg csak a gondnok van kint.
– A tűzoltók hordják ki a vizet, de az nem iható. Nem is mérgező, de maguk a tűzoltók mondták, hogy nem tanácsos belőle inni. Körülbelül 10 naponta jön ki a tűzoltókocsi, amikor a szomszédok szólnak nekik, hogy elfogyott a víztartalék. Ez a víz jó mosogatásra meg tisztálkodásra, de az ivóvíz így sincs megoldva.
- Ön nagyon nehezen tud közlekedni, hogyan jut ivóvízhez?
– Nekem a lányom és az ismerősök, rokonok szoktak hozni ivóvizet a faluból. Ott van öko-kút és onnan hordják műanyag kannákban. Az emberek már tudják, hogy nincs vizünk, és ha jönnek ki látogatóba, akkor rögtön vizet is hoznak.
- Hány embert érint a vízhiány?
– 12-13 háztartás van az állomás környékén, de több helyen is egyedül élnek. Két éve még voltak itt gyerekek is, de az a család elköltözött. Most főként idősebb emberek élnek itt, akiknek komoly gondot okoz a vízhiány.
- Kitől kértek segítséget?
– Voltunk a helyi közösségben (szikicsi) és a községben is és elmondtuk, hogy mi a problémánk. Bíztunk benne, hogy majd segíteni fognak, de eddig semmi sem történt.
A vízellátási probléma kapcsán megkerestük Csóré Róbertet, Kishegyes község polgármesterét, aki elmondta, hogy tudnak a problémáról és valószínűleg záros határidőn belül megoldást fognak rá találni.
– Az ott lakók már újév előtt megkerestek bennünket ezzel a problémával, és azóta dolgozunk a helyzet rendezésén. A vasút képviselőivel is tárgyaltunk a dologról, mivel törvény írja elő, hogy a vasútállomásokon legyen víz. Erre biztonsági szempontból van szükség. Anyagilag a vasúttársaság és a község számára is az a megoldás elfogadható, hogy az állomást és a környező háztartásokat rákapcsoljuk valamely falu (Kishegyes, Szikics, Bácsfeketehegy) vízhálózatára. Legközelebb Szikics van, itt kb. 2 kilométer vezetékre lenne szükség, hogy kihúzzuk a vizet az állomásig. Sajnos az is gondot jelent, hogy vasútállomáshoz legközelebb eső falurészben nagyon gyenge a víznyomás. Párhuzamosan azon is dolgoznunk kell, hogy Szikicsenelkészüljön az új kút, ami normalizálja az egész falu vízellátását.
- Mikor számíthatnak az érintettek a vezetékes vizre?
– Remélem, hogy 30-40 napon belül ki fog épülni a vezeték, és megoldódik a vasútállomás és az ott élők vízellátása. Azt sajnos nem tudjuk majd garantálni, hogy elég mennyiségű és megfelelő nyomású víz legyen, ehhez már arra is szükség lesz, hogy Szikicsen rendeződjenek a vízhálózattal kapcsolatos problémák. De azt hiszem, hogy jelen helyzetben az ott élőknek az is lényeges, hogy folyamatosan legyen csapvíz.
