A hétvégén tartották meg Magyarkanizsán az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) hatodik délvidéki táborát, amely az antifasiszta körökben kiváltott heves reakcióknak köszönhetően már megkezdődése előtt a hazai nyilvánosság középpontjába került. Mint ismeretes, az újvidéki AFANS követelte a tábor azonnali betiltását, az ügyben a belügyminiszter is megszólalt. A rendezvény vasárnap lezárult. Pósa Károly társszervezőt, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezetének vezetőjét kértük fel a három nap történéseinek az értékelésére.
– A szervezést illetően semmi gondunk sem volt. A tavalyi tapasztalatok már megtanítottak minket bizonyos dologra, így a tábor – a rendőrségi beszámolók szerint is – teljesen incidensmentesen zajlott le, egyetlen pofon sem csattanhatott el. Azok a politikai ellenhangok, melyek ismét megpróbálták megmérgezni ezeknek a napoknak a szépségét, újfent csődöt mondtak. Mi délvidéki magyarok vagyunk, jogaink vannak, s ezt ki kell mernünk mondani. Ezekkel a jogokkal élni fogunk, s nem ijedünk meg az árnyékunktól – ami alkotmányos, törvényes, azt nekünk is ugyanúgy szabad, mint másoknak. Ez nem vonja kétségbe a szerb állam iránti lojalitásunkat – fogalmazott Pósa.
A belügyi szervekkel nagyon korrekt együttműködést valósítottak meg a szervezők – számolt be lapunknak a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének vezetője, mint mondta, a rendőrök hibátlan munkát végeztek. Csak megköszönni tudom azt, ahogyan az EMI-táborhoz viszonyultak – tette hozzá.
– A tábor körül még annak megkezdése előtt kisebb médiacirkusz alakult ki egyes szervezetek miatt, melyek, jobb lenne, ha inkább maguk körül keresnék a fasisztákat. A kilencvenes években is akadt volna bőven tennivalójuk. Elutasítunk minden olyan véleményt, mely nem ismerve a részleteket, fasisztának nevez minden magyar nemzeti jellegű rendezvényt – hangsúlyozta a szervező.
Pósa szerint jelentős volt az a politikai támogatás, melyet a Magyar Nemzeti Tanács nyújtott a tábor kiemelt fontosságú rendezvények sorába emelésével, s melyet, mint mondta, fontosnak tart ezúttal is megköszönni, ahogyan a magyarkanizsai önkormányzat támogatását is.
– Az EMI-tábor nem csak a szórakozásról szólt, nem egyedül az esti koncertek hozzák a látogatókat. A délelőtti-délutáni órák foglalkozásokkal, történelmi előadásokkal, kerekasztal-értekezletekkel teltek, melyek száz százalékos látogatottságot eredményeztek. Eljöttek például a vajdasági magyar pártok képviselői, hogy megvitassák az érdeklődőkkel az MNT egyéves munkáját. Felmerültek olyan kérdések is, mint a Magyar Szó főszerkesztőjének a leváltása, vagy az MNT oktatáspolitikája, ami azt bizonyítja, hogy a fiatalokat igenis érdekli a politika, s ha azt kissé lazább keretek között megvitathatják, eredményeket is fel tudnak mutatni. Azt hiszem, ez az EMI-tábor legfontosabb üzenete – jegyezte meg Pósa Károly.
A fiatalok azt is bizonyították, senki sem nevezheti őket vadaknak, deviánsoknak – fűzte hozzá.
– A nagyszínpad előtti küzdőtéren három, seprűnyélnél nem vastagabb facsemete állt. Ennek a három kis fának az égvilágon semmi bántódása sem esett. Én, mint szervező, csakis a legnagyobb tisztelettel tudok szólni ezekről a „vad” és „szélsőséges” fiatalokról, akik a környezetükre is ügyelve tudták végigtombolni ezt a három napot.
A rendezvényen a leginkább 16–30 év közötti korosztály képviseltette magát, s egyértelműen a Tankcsapda számított a legnagyobb „durranásnak”. A belügyi szervek mintegy kétezer részvevőt emlegettek ezen a koncerten.
