2024. július 17., szerda

Reklámtáblaharc

A város szabályozza a homlokzati cégtáblák kihelyezését – az üzlettulajdonosok tiltakoznak
Reklámerdő a belvárosban (fotó: Molnár Edvárd)

Reklámtáblaerdő borítja Szabadka belvárosát. A szecessziós épületeken egymás hegyén hátán, mindenféle meggondolás és ízlés nélkül kihelyezett cégtáblák, vitrinek uralják a hangulatot. Vedd meg, gyere be szerencsejátékozni, élj a lehetőséggel, hirdetik. A városvezetés úgy döntött rendet tesz a védett városrészben. Tavaly a képviselő testület elfogadta a rendteremtésre vonatkozó szabályzatot. A belvárosi üzletek tulajdonosai azonban csak akkor szembesültek azzal, mit is jelent ez számukra, amikor nemrégiben a felügyelők megkezdték az ellenőrzést és jegyzőkönyvet készítettek arról, van-e megfelelő engedélyük a reklámfelületek, cégtáblák használatára, kihelyezésére.

A tulajdonosok és bérlők egy emberként háborodtak fel, amikor szerintük egyik napról a másikra megjelentek náluk a felügyelőség képviselői, azzal a bejelentéssel: egy hónapjuk van arra, hogy átadják a kérvényt az épületek homlokzatán lévő cégtáblák és reklámtáblák cseréjére, hogy azok megfeleljenek a város és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet által hozott szabályzatnak. Aki ennek nem tesz eleget, az jókora pénzbírságra számíthat. A tulajdonosok petícióval fordultak az önkormányzathoz.

Vass Géza, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója szerint ez az intézkedés a városkép szépítését szolgálja, és gátat szab azoknak, akik szinte egymással versengve egyre feltűnőbb és nagyobb cégéreket és reklámtáblákat helyeznek el az épületek homlokzatán. Néhány évvel ezelőtt a kávézók, éttermek, szórakozóhelyek sörkertjeire vonatkozóan is kidolgozták a szabályzatot, és azok tulajdonosai alkalmazkodtak az új feltételekhez, most pedig ennek folytatásaként az üzlethelyiségeket hirdető cégtáblák, pannók, vitrinek, kirakatok, plakátok kerülnek sorra.

Vass Géza

– Kidolgoztuk, hogy mekkora lehet például a reklámtábla vagy a konzolos cégér, milyen anyagból lehet a cégtábla és hol lehet elhelyezni az épületen. Ha egy objektumban több üzlet is van, akkor az utcán egy közös táblát kell kitenni, az udvarban pedig mindenki kiteheti a sajátját. Ez persze problémás lehet, mert sokáig tart, amíg a bérlők egymás között megbeszélik a részleteket, és legtöbbször mindig akad valaki, aki nem fogadja el az ilyen megoldást, vagy nem akar beszállni a közös tábla költségébe. Ezenkívül el kell távolítani a klímaberendezések hűtőegységét, antennákat, kéményeket, és az udvari homlokzatra kell áthelyezni őket. Ha ezektől mentesülnek az épületek, sokkal szebb és rendezettebb lesz a városunk. A redőnyökre, védőrácsokra, árnyékolókra úgyszintén vonatkozik a szabályzat, és a kirakatok legfeljebb egyharmadát lehet elfedni, díszíteni levonókkal, illetve amelyik üzletnek nincs kirakata, ott kitehetnek vitrint – sorolja az igazgató. A gyógyszertárak, játéktermek, bankok, pénzváltók esetében már módosulnak ezek az előírások, a kulturális eseményeket hirdető reklámok és vásznak kihelyezése pedig engedélyezett egy meghatározott időre. Az igazgató szerint ezzel a szabályzattal csupán jogi mederbe terelik a meglévő dolgokat, és az ehhez való alkalmazkodás nem fog pénzbe kerülni, vagy legalábbis nem sokba. Nincsenek újabb költségek, kivéve azok számára, akik nem rendelkeznek engedéllyel.

Az új cégtáblákat viszont kérvényezni kell a műemlékvédelmi intézet feltételei alapján az építési szolgálattól. Ennek ára most csökkent, az eddigi hétezer dinár helyett 1900 dinárba kerül. A cégtáblák és egyéb marketingcélokat szolgáló elemek projektjének kidolgozása és az elkészítés költségei úgyszintén a tulajdonosokat, bérlőket terhelik, mint ahogyan a régi konzolos cégtáblák, klímaberendezések leszerelése is az ő költségük.

Mintegy százötven üzlettulajdonos írta alá azt a tiltakozó levelet, amit két hete adtak át Slavko Paraćnak, a vkt elnökének. Mint mondják, elfogadják az indokot, hogy az illetékesek egy rendezettebb városközpontot szeretnének kialakítani, de már most alig tudnak fennmaradni a kis forgalom miatt, és a rendelet csak tovább nehezíti az életüket. Nincs rá pénzük, hogy leszereljék a táblákat és újakat készíttessenek helyettük. Levelükben azt kérik, helyezzék hatályon kívül a rendeletet, egy időre halasszák el a hatályba léptetését, vagy pedig mentesítsék őket a reklámtáblák cseréjének költségei alól.

– Jött a felügyelőség, hogy mindent le kell szedni, írták is rögtön a jegyzőkönyvet meg mondták, hogy a műemlékvédelmiseknek kell jóváhagyni az új tervet – mondja Molnár Megyeri Miklós, akinek fényképészüzlete van a védett részben. – Azt mondták, a terv tízezer dinár, viszont a munkájuk, hogy felmérik a terepet, nem kerül semmibe. Mégis különböző összegekre kiállított számlákkal érkeztek, egyikünkkel nyolcezret, másikunkkal tizenegyezer dinárt akartak megfizettetni. Néhányan rögtön le is szedték a tábláikat, de újat nem csináltatnak, nincs miből.

– Felháborító a mód, ahogyan ebbe belekezdtek, és ilyen gazdasági körülmények mellett nem is értjük, hogyan várhatják el, hogy leszedjük a rácsot, cégért, és mindent, amire nincs tervdokumentáció. Ezt most kell elkészíttetni, és az alapján újat csináltatni. Rengeteg pénz. Aztán majd két év múlva megint valaki megváltoztatja, hogy mit és hogyan lehet, és nekünk újra kell cserélni mindent. Átadtuk a petíciónkat, de egyelőre még nem érkezett válasz – tudjuk meg Molnár Megyeri Zitától.

Stana Prolić, az egyik aranyműves üzlet tulajdonosa arra panaszkodott, hogy új rácsot kell csináltatnia, de nem futja rá, a régi viszont nem maradhat, mert megbüntetik. Márpedig az üzletet nem hagyhatja rács nélkül.

– Inkább az épületek homlokzatát kellene rendbe tenni, nem a reklámokat leszereltetni, ráadásul az üzletet már így vettük bérbe, egyszer már fizettünk a cégtábla kihelyezéséért, és nem értem, miért kell most mindent lecserélni, ami eddig jó volt – teszi fel a kérdést Stana Prolić.

– Senki sem értesített minket, aztán olyan dolgokat kérnek rajtunk számon, amiről nem is tudunk semmit. Megjelentek a felügyelők, kérték az engedélyt a cégtáblára, és azt mondták, egy hónapom van rá, hogy beadjam a papírokat. Ez meg is történt, de nem tudom, mikor kapok választ, engedélyt, és hogy mi mennyibe fog kerülni. Közben megindult itt az aláírásgyűjtés, azt is aláírtuk, de nem hiszem, hogy bármilyen eredménye lesz. Ez mindenkire hatni fog. A költségeink nagyok, munkánk nincs, úgyhogy nem tudom, hogyan tudjuk megoldani, hogy elkerüljük a büntetést. Van, aki már leszedte a tábláit, de majd jön egy másik inspekció, és akkor meg azért fogják megbüntetni, mert nincs táblája. Egyszerűen a földbe tipornak bennünket – panaszkodott Csehák Attila, az egyik esküvői ruhaszalon tulajdonosa.

Felháborodott Snežana Davidović, a vegytisztító üzlet tulajdonosa is. Szerinte méltatlan, ahogy a város bánik velük, hiszen évek óta rendszeresen fizetik az illetékeket. Most egy olyan üzlet engedélyét kérik rajta számon, ami már évtizedek óta működik, pedig amikor ő átvette, nem kellett külön engedélyeket beszereznie.

-- A városnak időben értesítenie kellett volna az üzlettulajdonosokat, hogy fél-egy éven belül le kell cserélni a reklámtáblákat, rácsokat, és azok milyenek, mekkorák lehetnek. Ilyen rövid idő alatt nem tudunk alkalmazkodni. A felügyelők megkérdezték, mit akarok kezdeni a ráccsal. Mondtam, semmit, ez már itt volt akkor is, amikor én idejöttem, s az a városé. Én nem tudok már többet belefektetni az üzletbe, s nincs arra pénzem, hogy több tízezer dinárért új rácsokat csináltassak.

Úgy tűnik, egymásnak feszülnek az érdekek: üzlettulajdonosok illetve bérlők kontra városvezetés. De hallgassuk meg azokat is, akiknek semmilyen anyagi érdekük nem fűződik a táblacseréhez, akik itt élnek. Zavarja őket a színes és idegen nyelvű felirat, vagy sem.

-- Én a központot így is szépnek látom. Szerintem vannak nagyobb problémák is a városban, azokat kellene először megoldani, s nem azzal törődni, hogy húsz centivel hosszabb a tábla a megengedettnél. Azzal egyet értek, hogy az intézkedéssel elejét veszik a túlzásoknak, de városnak inkább segítenie kellene a vállalkozókat – mondja Hajler Dianna.

-- Valóban nem szép, hogy mindenféle tábla van az épületeken, egyesek nagyon ízléstelenek, ha pedig a klímaberendezések a belső udvarokba kerülnek, biztosan szebb lenne a városkép, csak kérdés, hogy ezt mindenhol meg lehet-e tenni. Ennek ellenére úgy vélem, nem most, ilyen nehéz időkben kellene ezzel foglalkozni, mert rengeteg pénzbe kerül, és talán vannak fontosabb dolgok is, amit meg kellene oldani – véli Zeković Mária.

Szalai József szerint valahol félúton van az igazság. Mint mondja, bosszantó az a rengeteg reklám a homlokzatokon, mindenképpen visszafogottabbnak kellene lenniük az üzletek tulajdonosainak, ugyanakkor úgy véli, a városnak segítenie kellene a magánvállalkozásokat.

Információink szerint Saša Vučinić polgármester időközben fogadta az üzlettulajdonosokat képviselő küldötteket és ígéretet tett arra, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Salvko Parać lapunknak nyilatkozva elmondta, nem céljuk, hogy költségekbe verjék az üzletek tulajdonosait, és törekedni fognak arra, hogy a városkép rendezése mellett a másik fél érdekeit is szem előtt tartsák. Előkészületben van egy a kommunális rendről szóló tervezet is, melynek részét képezi a reklámtáblákról szóló szabályzat is, s ezt igyekeznek majd összehangolni a törvénnyel és az érintettek igényeivel is.