Bojan Pajti ć tartományi kormányfő szerint az európai pénzforrások figyelemmel kísérése, a külföldi befektetések Vajdaságba vonzása számítanak az iroda legfőbb feladatainak. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke biztosra veszi : az, hogy az iroda Szerbia brüsszeli missziójának épületében kapott helyet, nem csökkenti majd sikerességét.
Vajdaság brüsszeli irodája még szeptember végén munkához látott, ünnepélyes megnyitására azonban, mintegy száz hazai és külföldi meghívott jelenlétében, csak hétfőn este került sor. A BojanPajtić tartományikormányfő és Vuk Jeremićkülügyminiszter közötti, korábbi megállapodás értelmében az iroda Szerbia brüsszeli missziójának épületében kapott helyet.
–A képviselet legfontosabb feladata az lesz, hogy szavatolja: a tartomány és a helyi önkormányzatok minél nagyobb sikerrel vegyenek részt európai pályázatokon, illetve, hogy minél több külföldi beruházó érkezzen Vajdaságba – fogalmazott hétfőn, az iroda megnyitását megelőzően BojanPajtić.
A brüsszeli irodát Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alapjának igazgatója vezeti.
Egeresi Sándor Újvidéken, újságírók társaságában ünnepelte meg az iroda megnyitását. Úgy fogalmazott, hogy a brüsszeli érdekképviselet a tartományi vezetés elmúlt tizenegy éves tántoríthatatlan politikájának az eredménye. Megköszönte a befektetett munkát mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az iroda megnyitásához, mely a megannyi ellenvetés, akadályoztatás ellenére most mégis megvalósulhatott.
– Meggyőződésem, hogy Vajdaság brüsszeli irodájának megnyitásával Szerbia egy lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz. Vajdaság türelmesen várta, hogy bekövetkezzen ez a pillanat. Voltaképpen egyetlen oka sincs annak, hogy Vajdaság ne használhassa ki ugyanazokat a lehetőségeket, melyeket már mintegy háromszáz más régió használ ki ugyanezen a módon. Ez az iroda senki számára sem jelent veszélyt. Ellenkezőleg, lehetőségeket rejt, melyeket minden modern európai régiónak kötelessége kihasználni – jelentette ki a képviselőház elnöke.
Mint mondta, az iroda lobbizik majd a vajdasági érdekekért az európai fővárosban, s ezzel, szerinte, az európai Szerbia megvalósulásáért is lobbizik. Őszintén reméljük, tette hozzá, hogy más szerbiai régiók, városok is követni fogják majd Vajdaság példáját, hiszen itt nem egy exkluzív jogról van szó, a jövőben akár Šumadijának, Újvidéknek, Belgrádnak is lehet brüsszeli irodája. Az iroda, a jelenlegi politikai-gazdasági körülmények közepette, egy reális igénynek számít – fogalmazott Egeresi. Emlékeztetett, Niš és Kragujevac már rendelkezik saját brüsszeli érdekképviselettel.
– Nem kételkedek az iroda működésének sikerességében, hiszen az Európai Unió székhelyén Vajdaság partnerekkel, barátokkal van körülvéve. Amikor ezt mondom, azokra a városokra, régiókra gondolok, melyekkel már évek óta építjük baráti interparlamentáris, művelődési és gazdasági kapcsolatainkat – hangsúlyozta.
A NEHEZEBBIK FELADAT
Vajdaság, a képviselet megnyitásával, a könnyebbik feladat végéhez ért, s most jön a munka nehezebb része: elérni, hogy a vajdasági polgárok által érezhető konkrét eredményeket is fel tudjon mutatni az iroda az elkövetkező hónapok folyamán – húzta alá Egeresi. Úgy fogalmazott, Brüsszelben gyorsabbaknak kell lennünk a többieknél, hogy behozhassuk azt a többéves lemaradást, amelyet a különféle Európa-ellenes erőkkel folytatott harc idézett elő.
Újságírói kérdésre válaszolva Egeresi elmondta, valóban nem gyakorlat, hogy a régiók képviseletei az államok képviseleteiben, nagykövetségekben nyíljanak meg, mindez azonban, mint mondta, egyáltalán nem számít, a lényeg az, hogy az iroda megfelelően lássa el a feladatait, melyben, szerinte, a szerbiai állami képviselet semmiképpen sem fogja gátolni.
A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva a Tartományi Képviselőház elnöke elmondta, elfogadhatatlannak számít Szerbia európai jövője szempontjából annak a kollektív bűnösségnek a bevezetése, melyet a törvény néhány itteni nemzeti közösséggel szemben alkalmazna. Emlékeztetett, a vajdasági parlament még 2003-ban elfogadta a kollektív bűnösség elutasításáról szóló határozatát, s sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néhányan azok közül, akik 2003-ban támogatták e határozat elfogadását, most rá szavaztak a restitúciós törvényre a szerbiai parlamentben. Mint mondta, a törvény visszavonására vagy szövegének korrekciójára számít.
