Az emberkereskedelem a világ legjövedelmezőbb bűnözései közé tartozik, így nem csoda, hogy az egyik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő ágazatnak számít a bűnözés terén. Az áldozatok a legtöbb esetben „kiváló” munkalehetőségek után kutató bevándorlók, nehéz anyagi helyzetben élők, s közülük is mindenekelőtt a nők és a gyerekek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Bár az illetékesek azt állítják: sokat javult a helyzet az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, az áldozatok első vajdasági befogadóközpontja is megnyílt október elején, a témával foglalkozó civil szervezet szerint mégsem olyan szembeötlő a javulás.
Gyakran válnak az emberkereskedők áldozataivá erőszakos tettek, háború sújtotta térségek vagy természeti csapások érintettjei is. Az egyén kiszolgáltatottsága kulcsfontosságú az efféle bűntények elkövetői számára – ezen a módon ugyanis sokkal kezelhetőbbé, kontrollálhatóbbá válnak az áldozatok, és virágoznak az emberkereskedők üzletei.
Október 18-a az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja. Ebből az alkalomból mintegy hetven szerbiai településen szerveztek kedden a témával foglalkozó tanácskozásokat. Az egyik legjelentősebbet Újvidéken, a tartományi képviselőház nagytermében tartották, melyen hazai és nemzetközi tisztségviselők is részt vettek, s elmondták, szerintük hogyan lehetne a leghatékonyabban megbirkózni ezzel a nemkívánatos, mégis tagadhatatlanul egyre nagyobb méreteket öltő jelenséggel. A tanácskozást az Európai Ügyek Alapja szervezte.
– Szerbia az emberkereskedelem szempontjából magas kockázattal rendelkező államok közé tartozik. A Belügyminisztérium hatalmas előrelépést valósított meg ezen a téren az efféle bűncselekményekkel foglakozó osztály létrehozásával. Mindez összhangban van az európai elvárásokkal. A kormánynak, a civil szférának, a helyi önkormányzatoknak együttesen kell harcolniuk e modern kori rabszolgaság ellen. Fontos továbbá a fiatal korosztály potenciális veszélyekkel kapcsolatos felvilágítása is – fogalmazott Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alapjának igazgatója.
Rá kell döbbennünk arra, hogy a jóság és az emberiesség csupán ideálok ezen a világon, viszont ez a világ az egyetlen olyan hely, ahol ezekért az ideálokért harcolhatunk – hangsúlyozta üdvözlőbeszédében Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke. Mint mondta, az emberkereskedelem veszélye mindenkire egyaránt kiterjedhet, ami a keserűség és a tehetetlenség érzését keltheti. Ezt az érzést legyőzve azonban azon kell fáradoznunk – tette hozzá –, hogy minél hatékonyabb védelmi mechanizmust és bűnüldözési rendszert építsünk ki.
– Megfelelő módon felállított szabályrendszert kell kidolgoznunk, s szavatolnunk kell annak alkalmazását, továbbá minél hatékonyabbá kell tennünk a bíróságok munkáját. Az emberkereskedelem problémájára az államnak intézményesített szerepvállalással kell válaszolnia – emelte ki Egeresi.
VAJDASÁG VEZET
Ivica Dačić belügyminiszter arra fektette a hangsúlyt, hogy az emberkereskedelem a legkomolyabb emberiség elleni bűnnek minősül, s elterjedéséhez nagyban hozzájárul, hogy rendkívül jövedelmező. A rendőrség jelentős eredményeket ért el az emberkereskedelem elleni harc során – közölte a miniszter, de az ügyészségek és a bíróságok sikere sem kétséges. Egy idei projektum révén a Belügyminisztérium hatvan hivatalnoka fejezhette be az emberkereskedelem leküzdésére irányuló tanfolyamot, amelyet az EBESZ támogatásával szervezhettek meg – ismertette Dačić. Az intézményes háttér sokat fejlődött – mondta. Jóllehet, a statisztikai adatok viszonylag kevés áldozatról beszélnek, ez mégsem azt jelenti, hogy a probléma nem létezik, hanem azt, hogy még többet kellene foglalkozni az esetek felderítésével – közölte. Üdvözölte az első, emberkereskedelem áldozatai számára létesített vajdasági, újvidéki menedékhely megnyitását, melyet a városi szociális munkaközpont hozott létre.
A rendőrségi adatokról szólva a belügyi tárca vezetője elmondta, az év első kilenc hónapjában összesen harminc személyt tartóztattak le emberkereskedelem miatt. Az ország területén összesen 21, ebből Vajdaság területén 14 bűnvádi feljelentést tettek. Szeptember végéig 73 áldozatot azonosított be sikeresen a rendőrség Szerbiában, 22 áldozatot Vajdaság területén. A vajdasági feljelentések magas számát Gregoire Goodstein, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerbiai misszióvezetője annak tudta be, hogy a tartomány területén sikeresebben göngyölíti fel az efféle bűncselekményeket a rendőrség.
KIINDULÓPONT IS, VÉGÁLLOMÁS IS
Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai képviseletének vezetője újságíróknak elmondta, e régió és az unió egésze is egyre gyakrabban válik az emberkereskedelem kiindulópontjává, ahonnan az áldozatokat „toborozzák” a bűnhálózatok, de ugyanúgy előfordul, hogy az emberkereskedelem végállomásai lesznek.
– Ugyanazzal a jelenséggel találkozunk tehát itt is, ott is, ezért ugyanolyan határozott reakcióra van szükség mindkét térségben. Elégedettek vagyunk mindazzal, amit a szerbiai rendőrség az elmúlt években elért ezen a téren. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egy hatalmas veszéllyel állunk szemben, ezért fontos a megelőzésre is törekedni, mindenekelőtt a fiatalabb generációk megfelelő tájékoztatásával – nyilatkozta Degert.
A tanácskozást követően bemutatták Bojana Maljević producent Sestre(Nővérek) című filmjét, mely a nőkereskedelem egy történetét örökíti meg.
„AZ ÁLDOZATOK HELYZETE NEM JAVULT”
A tanácskozásokon elhangzottakkal csak némileg tudnak egyetérteni az Astra emberkereskedelem ellen küzdő civil szervezetnél. A téma kapcsán kiadott közleményükben elismerik, hogy az elmúlt években nem kevés olyan kezdeményezést lehetett látni, mely a nyilvánosság tájékozottságát igyekezett növelni, s valóban sokat hallani az intézményes háttér javulásáról is, az áldozatok helyzete, szerintük, mégsem javult az elmúlt évtized során. Kifogásolják, hogy mind a mai napig nem készült el egy olyan dokumentum, amely az áldozatokkal való megfelelő bánásmódot definiálná, így az azok ápolásával foglalkozók munkájának ellenőrzése sem lehetséges. Az Astra szerint Szerbiában az emberkereskedelemre továbbra is kizárólag szexuális kiszolgáltatottságként tekintenek, holott annak más formái is jelentősek, például a munkavállalás során történő visszaélések. Véleményük szerint további problémát jelentenek a hosszan tartó bírósági folyamatok is, amelyek ellehetetlenítik, hogy az áldozatok maguk mögött hagyják a megrázkódtatásokat és gyorsan új életet kezdjenek.
