A zvečani, mitrovicai, leposavići és Zubin Potok-i szerbek képviselői nem takarékoskodtak a Szerbiához, nemzetközi közösséghez intézett követelésekkel. Az EULEX küldetéséhez adott szerbiai hozzájárulás visszavonására szólították fel Belgrádot, követelték, hogy a Prishtinával folytatott párbeszéd a Biztonsági Tanács és ne az Európai Unió égisze alatt folyjon tovább, s szerbiai rendőröket, katonákat kértek Észak-Koszovóba.
A négy észak-koszovói szerb község képviselőinek szerdai, Zubin Potokon megtartott ülésén arról hoztak döntést, hogy részleges áthaladást biztosítanak a KFOR katonáinak mindaddig, amíg a barikádok felállításának valódi oka meg nem szűnik, azaz, amíg albán határőrök és rendőrök is állomásoznak a jarinjei és brnjaki adminisztratív átkelőkön. A háromórás megbeszélésen meghozott döntést ismertetve Stevo Božović, a Zubin Potok-i községi képviselő-testület elnöke kijelentette, nem fogják eltávolítani az úttorlaszokat, de meghatározott ideig meghatározott számú KFOR-katonát átengednek a barikádokon. Dobroslav Dobrić, a zvečani képviselő-testület elnöke mindehhez hozzáfűzte, az eddigi követelések továbbra is aktuálisak maradtak – a koszovói határőrök eltávolítását kérik. „A KFOR-nak vissza kell szállítania ezeket a vámosokat pontosan úgy, ahogyan odaszállították őket, s amint ez megtörténik, a szerbek eltüntetik az úttorlaszokat” – közölte.
Dobrić elmondta, teljes egyetértés alakult ki a községek képviselői között e kérdést illetően. Slavko Stevanović, a leposavići képviselő-testület vezetője úgy fogalmazott: az albánok tartják zárlat alatt a KFOR-t és a szerb nép egészét, amely sem gyógyszereket, sem élelmiszert nem tud magának jó ideje beteremteni.
A képviselők a négy önkormányzat együttes ülésén egyhangúlag elfogadott döntéssel felhatalmazták a községek elnökeit a KFOR-ral zajló tárgyalások lefolytatására. Mindemellett felszólították Szerbiát, haladéktalanul vonja vissza az EULEX missziójának koszovói elhelyezéséhez adott beleegyezését, elsősorban az uniós küldetésben résztvevők részrehajlósága miatt, s követelték az UNMIK missziójának visszaállítását, továbbá a Belgrád és Prishtina között zajló párbeszéd visszahelyezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának fennhatósága alá, mint mondták, a 1244-es határozatban foglaltakkal összhangban. A képviselők úgy vélték, az eddigi tárgyalások ellentétben álltak a szerbek érdekeivel.
A szerb államot és a Biztonsági Tanácsot arra szólították fel, hogy szavatolják a szerbiai katonaság és rendőrség visszatérését Észak-Koszovó területére. Javasolták továbbá egy független, szintén a BT ellenőrzése alatt álló bizottság felállítását, amelynek a szeptember 27-i jarinjei incidens feltárása lenne a dolga – mint ismeretes, ekkor alakult ki összetűzés a KFOR és a szerbek között, melyben néhányan mindkét oldalon sérüléseket szenvedtek. Az eset kivizsgálásával foglalkozó EULEX-es nyomozói csoport vezetője, John Clint Williamson egyébként szerdán megérkezett Prishtinába, ahol a következő napokban, a nyomozás megkezdése előtt, különféle egyeztetéseket bonyolít majd le.
– Sajnálom, hogy az ülésen a képviselők nem egyeztek meg egy olyan platformot illetően, mely az alapokat definiálná a KFOR-ral történő tárgyalások során – jelentette ki az ülést követően Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára.
Mint mondta, az efféle viszonyulás a KFOR-ral és a szerb kormánnyal szemben nem számít célravezetőnek, bárki is képezze az adott pillanatban a hatalmat. Reményét fejezte ki, hogy sikerül megegyezni a barikádok kérdését illetően a KFOR-ral, mert a feszült hangulat fenntartása biztosan nem kedvez a szerbségnek.
A B92 információi szerint a képviselők együttes ülését megelőzően Boris Tadićállamelnök juttatta el üzenetét a koszovói szerbekhez. Arról biztosította őket, hogy Belgrád továbbra is határozottan támogatja lépéseiket, de a KFOR számára a barikádokon történő áthaladás lehetőségét mindenképp szavatolniuk kell. Tadić arra biztatta a koszovói szerb közösséget, hogy folytassa a harcot jogaiért, de felszólította őket: azt csakis békés módon, s a KFOR mozgásszabadságának biztosításával tegye.
Az észak-koszovói községek vezetői, a képviselők együttes ülését követően, szintén Zubin Potokon, a KFOR illetékeseivel találkoztak, ahol a katonák barikádokon történő áthaladását kívánták tisztázni. A találkozó azonban eredménytelenül zárult, a KFOR ugyanis nemcsak saját járművei, hanem az EULEX számára is zavartalan közlekedési feltételeket követelt. Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere a megbeszélést követően úgy értékelte, a KFOR szándéka minden bizonnyal a megegyezés ellehetetlenítése volt, ezért közöltek egy újabb feltételt. A szerb községek vezetői az új feltételre csupán annyit válaszolhattak, hogy nincs felhatalmazásuk az azzal kapcsolatos döntés meghozására.
Philip Rieker amerikai helyettes külügyi államtitkár tegnap véleményének adott hangot, hogy a térség politikai stabilitásának szempontjából kulcsszereppel bír a Koszovó és Szerbia közötti dialógus – tették közzé a Washingtonban tartózkodó Slobodan Petrović koszovói kormányfő-helyettes prishtinai kabinetjében. Rieker kijelentette, az Egyesült Államok nagy figyelmet szentel a koszovói történéseknek. Petrović Észak-Koszovó mielőbbi decentralizálásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, s mint mondta, a helyzet Észak-Mitrovicán a legrosszabb, mert az ottani lakosság az igazságtalan politika áldozata, s jobb életre, támogatásra és biztonságra lenne szüksége.
