Kerényi György, Szili Katalin és Egeresi Sándor (fotó: Ótos András)
A magyar kormány, a magyar külügyminiszter egyértelmű nyilatkozatot tett a szerbiai tagjelöltségi kérelemmel kapcsolatban: amennyiben a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénybe foglalt kollektív bűnösség elvét Szerbia nem törli, Magyarország sem tudja támogatni a tagjelölt-státus elnyerését – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke.
Vajdasági látogatása során, pénteken, dr. Szili Katalin, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, Egeresi Sándorral, a vajdasági képviselőház elnökével találkozott. Mindketten egyetértettek abban, hogy a restitúciós törvény kérdéses elemeinek rendezése nagy jelentőséggel bír, s hogy Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a Boris Tadić szerb elnökkel folytatott eszmecseréjét követően bebizonyosodott, megvan a szükséges politikai szándék Szerbiában a probléma rendezésére.
– Magyarországon is felismerhető annak az igénye, hogy Szerbia elnyerje a tagjelölt-státust, s hogy sikeresen folytassa az európai csatlakozás folyamatát, a törvény módosítását azonban fontosnak tartjuk, mivel az jelenlegi formájában sérti az alapvető emberi jogokat, s ellentétben áll az európai jogrenddel is – fogalmazott Szili a képviselőházban megtartott sajtótájékoztatón.
Átadta Egeresinek a Nemzeti Összetartozás Bizottság által elfogadott állásfoglalást is e kérdéssel kapcsolatban, mely, mint mondta, a határon túli és anyaországi magyarság közös fellépésének egyértelmű szimbóluma.
EURÓPAI NEMZETPOLITIKA
A képviselőházi találkozót követően az újvidéki városi képviselő-testületben megtartott Nemzetpolitika, magyarság az Európai Unióban című lakossági fórumon Szili Katalin kiemelte, visszatekintve a közelmúlt politikájára, óhatatlanul is felmerül a kérdés: vajon megtettünk-e mindent egymásért, sikerült-e megtalálnunk a közös pontokat? Talán éppen erre a kérdésre adott egyik lehetséges válaszként hangsúlyozta: a mögöttünk álló évtizedről sokat elmond az az átalakulás, amely a mindnyájunk számára traumaként megélt 2004. december 5-étől vezetett el 2010-ig, a kettős állampolgárság jóváhagyásáig. Közölte, fontosnak tartja a továbbiakban is egy európai nemzetpolitika véghezvitelét, melynek léteznie kell az új évszázad válságai, viszontagságai ellenére is.
Példaértékűnek nevezte a Kárpát-medence térségében a vajdasági magyarság által megvalósított kulturális autonómiát, s megköszönte a vajdasági magyar közösségnek, hogy mindvégig magyarként, sokszor nem kevés türelemmel, toleranciával viseltetett a megpróbáltatásokkal szemben.
FILOZÓFIA HELYETT AUTONÓMIAÉPÍTÉS
Az autonómia-célokról szólva Egeresi Sándor kifejtette, az itteni magyarság nem filozofálgat az autonómiáról, nem azon töpreng, melyik modell lenne a legmegfelelőbb, hanem annak megvalósításán, építésén tevékenykedik. Kulcsfontosságúnak nevezte e tekintetben a Magyar Nemzeti Tanács működését, mely, mint mondta, nem csupán szimbolika, hanem a vajdasági magyarok érdekeit szolgáló tevékenység megtestesítője. Pártpolitikusként szólva kiemelte, a magyarságot követően a VMSZ számára a következő „autonómiaállomást” Vajdaság autonómiája jelenti.
– Egyetlen egy politikai erő létezik ma Vajdaság területén, mely őszintén, elvszerűen küzd a vajdasági autonómiáért – ez a VMSZ. Ez nem kizárólag a magyarság számára vált világossá az elmúlt időszakban – húzta alá Egeresi.
Büszke voltam 2003-ban arra, hogy Vajdaság képviselőháza egyhangúlag elfogadta a kollektív bűnösséget eltörlő rezolúciót – közölte.
– Sajnálattal vettem tudomásul, hogy nyolc évvel később, a köztársasági képviselőházban, sokan azok közül, akik 2003-ban megszavazták e határozatot, támogatták a kollektív bűnösség elvét életben tartó jogszabály elfogadását, s ezzel voltaképp lefasisztázták a vajdasági magyar közösséget.
Mint mondta, nem az a lényeg, milyen törvényalkotási eljárással javítják ki e hibát, a fontos az, hogy megoldódjék a kérdés, s elháruljanak a szerbiai csatlakozási folyamat előli akadályok.
A fórumon részt vett Kerényi György, a Magyar Országgyűlés elnökének nemzetpolitikai főtanácsadója és Nikowitz Oszkár, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete is.
