Két napirendi pont váltotta ki a legnagyobb vitát a Tartományi Képviselőház hétfői ülésén: a Fruška Gora térségfejlesztési terve (ún. master-terv), illetve a tartományi költségvetési célok 2011 első felére vonatkozó megvalósításának megvitatása. Az ülésre érkező képviselőket, már nem először, sípszó és vuvuzela-hang várta: az újvidéki Dnevnik Holding dolgozói tüntettek a parlament bejárata előtt járandóságuk rendezését követelve.
Az említett két fontos kérdés ellenére az ülés első fél órájában mégis egészen más téma kapcsán szólaltak fel a képviselők. A Szerb Radikális Párt tagjai az ügyrendi szabályzat megsértésére hivatkozva magyarázatadásra szerették volna kényszeríteni Egeresi Sándor parlamenti elnököt a szeptember 12-i, előbb összehívott, majd máig sem teljesen tisztázott körülmények között lemondott s így meg nem tartott harmincadik ülés kapcsán, melyen – mint ismeretes – az azóta már elfogadott közvagyonról szóló törvényről vitáztak volna a képviselők. „Azt sem tudjuk, hányadik ülése ez a parlamentnek, s a legkevesebb, hogy annak elnöke emberi, morális céloknál vezérelve tájékoztassa a házat, mi történt valójában szeptember 12-én, még ha a sejthető visszaélésben maga nem is vett részt, hiszen más képviselőkkel együtt a parlamentben ülve várta az ülés kezdetét” – fogalmazott Milorad Mirčić, az SZRP frakcióvezetője.
A radikális párt képviselői úgy fogalmaztak, nem fognak megelégedni egy kommunista szellemben megfogalmazott közleménnyel, melyben a hatalom közli: tévedtünk, ám most új győzelmek érdekében munkára fel! Egeresi Sándor közölte, a parlament elnökeként nem kíván vitába bocsátkozni a képviselőkkel, s egyetlen szót sem akar sem hozzátenni, sem elvenni abból, amit korábban mondott. Szó sincs kommunista eszközökről, maga pedig nem zárkózik el a felelősségre vonás lehetőségétől sem – hangsúlyozta. Emlékeztette az SZRP képviselőit, hogy egy, a leváltására tett indítványt bármikor beterjeszthetnek, ha szükségesnek tartják.
A radikálisok két további témát is megkíséreltek beiktatni az ülésnap vitapontjai közé, a kezdeményezéseket azonban elutasította a parlament. Goran Tajdić képviselő a magánosított vajdasági cukorgyárak kérdését vetette fel, s egy ezzel kapcsolatos jelentés megtételét próbálta kieszközöltetni a kormánytól. Dragana Latovljev ugyanakkor az antalfalvi (Kovačica) hulladékfeldolgozó kiépítése ellen szólt, s ezt a témát próbálta – sikertelenül – napirendre tűzetni.
A képviselőház ülésén a Fruška Gora fejlesztési tervét dr. Dragoslav Petrović tartományi tudományügyi és technológiafejlesztési titkár mutatta be. Újságíróknak nyilatkozva elmondta, a terv nemcsak a térség jelenlegi helyzetének részletes elemzését teszi lehetővé, hanem átfogó fejlődési stratégiát vázol fel a következő tíz évre. Számol a magánszféra, az államapparátus beruházásaival és az uniós forrásokból származó befektetésekkel is. A terv szerint a következő tíz évben több mint egymilliárd eurót fektetnek majd be ebben a térségben – 256 milliót az államkasszából, 47 milliót a közvállalatok költségvetéseiből, 160 milliót szubvenciók révén, 556 milliót magánvállalkozások beruházásaiként.
Az ellenzék mindenekelőtt a terv kivitelezhetőségével szemben helyezkedett szkeptikus álláspontra, s azt a hatalmi koalíció választások előtti utolsó reklámfogásának tudta be. Amíg nem reális alapokra épített, megvalósítható elképzelések születnek, addig az efféle master-tervekre csupán mint kívánságlistákra lehet tekinteni – hangzott el. Nenad Borović demokrata párti képviselő elmondta, a terv kidolgozásában részt vett mind a nyolc érintett önkormányzat, az előirányozott projektekről szólva pedig közölte: lényeges, hogy a pénz hetven százalékát a mezőgazdaságra költik majd el, elsősorban a gyümölcstermesztés, szőlészet és biotermelés támogatására. A képviselők 75 igen, 15 nem szavazat mellett végül elfogadták a fejlesztési tervezetet.
TISZA MENTI TERVEK
Megvan a lehetőség arra is, hogy a Tisza mente számára lényeges fejlesztési terv is elkészüljön a közeljövőben.
– Nemzeti közösségünk számára jelentős a Tisza mente környezetvédelmi tervének elindítása, illetve az erről szóló képviselőházi határozat meghozása. A terv felölelné a Tisza mente teljes szakaszát, a határtól egészen Titelig – ez lenne az első ilyen átfogó dokumentum, melynek köszönhetően több pályázaton lehetne részt venni, mint eddig. Hogy csak egy példát említsek: a Tisza menti térségben mindössze három településnek van teljesen kiépített szennyvízelvezető-rendszere. Szükség lenne tehát egy fenntartható fejlődést biztosító tervezetre – nyilatkozta lapunknak mgr. Fehér László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője.
A költségvetési jelentéssel foglalkozó napirendi pont kapcsán Fehér elmondta, a pénzforrások betervezése nagyon jól sikerült, hiszen valóban az összegek mintegy ötven százaléka folyt be a tartományi kasszába, ám az elosztás, a pénztömeg belső struktúrája annyira rossz volt, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap több elvégzett munkálatért nem tudott fizetni.
– A köztársaság az első félévben 4,5 milliárd dinár helyett csupán egymilliárdot utalt át a tartománynak. Ha Belgrád eleget tett volna egyébként törvényes kötelezettségeinek, akkor az adósságokat már törleszteni lehetett volna, s nem sodródott volna a csőd szélére a vajdasági építőipari szakma jó része – fogalmazott Fehér László.
MÁR NEM KÉPVISELŐK
Összeférhetetlenség miatt összesen nyolc parlamenti képviselő nyújtotta be lemondását: Igor Pavličić újvidéki, Milivoj Vrebalov törökbecsei, Goran Ješić inđijai, Jovica Zarkula verseci, Milenko Filipović karlócai, Predrag Milošević szécsányi és Branko Gajin szenttamási polgármesterek, valamint Branislav Bogaroški, az újvidéki Városi Közlekedési Vállalat vezetője. A képviselőház adminisztratív bizottsága öt képviselő lemondásának jóváhagyását javasolta a tegnapi ülésre, hármuk lemondása ugyanis nem megfelelően volt hitelesítve a bizottság beszámolója szerint, így ezeknek a képviselőknek pótolniuk kell a mulasztást.
