Szerbiában 1997-ben kezdte meg működését a Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI), amely a világ közel nyolcvan országában dolgozik a demokratikus átalakulás folyamatának előbbre vitelén. Számos projektumot indított el, fórumot szervezett Szerbiában is az elmúlt közel másfél évtizedben ennek a célnak az érdekében. Tegnapi, Újvidéken megtartott kerekasztal-értekezletének témáját a társadalom demokratizálódásának folyamatában kulcsszereppel bíró, s hazánkban is ismét egyre inkább aktualitást nyerő választások képezték.
A tartományi képviselőházban megtartott vita első témájaként a nők politikai szerepvállalásának hazai vonatkozásai jelentek meg. Marijana Pajvančić, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának tanára az 1997-ben elfogadott, demokráciáról szóló ENSZ-határozatot idézte: „egy bizonyos társadalom demokratikus átalakulásának a sikeressége a nők és a férfiak közötti valódi társadalompolitikai partnerség fokának függvénye.” Mint mondta, az európai normáknak az felelne meg, ha a döntéshozás valamennyi szervében legalább negyven százalékos lenne a nők részvételi aránya. A nők megfelelő arányának szavatolását a kvóták jelentik mindenütt, melyek törvényben-alkotmányban meghatározott kvóták, pártok által megjelölt kvóták, választási listás, illetve kettős (a lista, illetve a parlament összetételét is szabályozó) kvóták lehetnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legcélravezetőbbek a pártkvóták, az ezeket alkalmazó országokban a legnagyobb ugyanis a nők aránya a döntéshozásban: Svédországban például 47,2 százalékos, melyet nem nagy lemaradással követnek más észak-európai államok is.
A szerbiai parlamentben jelenleg 21,2 százalék a nők aránya. Ami némileg javíthat a helyzeten, az a választási törvényt ért legutóbbi módosításokban rejlik. – Fontos tényező, hogy a választási listákon minden harmadik személy nő lesz, hogy a mandátumokat a választások után a listás sorrend szerint osztják szét, s hogy a képviselők lemondását pontosabb definíciók rendezik – állapította meg Pajvančić.
Maja Sedlarević, a Tartományi Képviselőház alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 1997 óta most először, 2012-ben megtarthatjuk talán az első nem rendkívüli választásokat is. A vajdasági választási rendszerről szólva elmondta, az érvényes, vegyes rendszer annyiban tekinthető sokak szerint megfelelőbbnek a kizárólag részarányos (proporcionális) rendszertől, hogy általa szavatolható minden helyi önkormányzat képviselőjének a bejutása a parlamentbe. Ami a vajdasági képviselőházat illeti, előbb növekedett, majd ismét csökkent a nők aránya – közölte. A 120 képviselőből 2000-ben 8 volt a nő, 2004-ben 23, ma 17. – Mindez éppen a vegyes választási rendszer következménye – magyarázata Sedlarević – hiszen a kvóták kizárólag a részarányos választási rendszerben alkalmazhatók, a többségi elven alapuló szavazás során már nem.
MAGAS A KÜSZÖB
A CeSID programigazgatója nem értett egyet azzal, hogy vegyesnek lehetne nevezni a vajdasági választási rendszert. Dr. Đorđe Vuković szerint ugyanis a hatvan képviselőt így, hatvanat úgy bejuttató rendszer inkább a két módszer egyszerre történő, de egymástól szinte független alkalmazásának tekinthető, mint valódi vegyes rendszernek. A másik kifogása a tartományi választási rendszerrel kapcsolatban a többségi elvre vonatkozott, szerinte ugyanis önkormányzatonként túl nagyok az eltérések a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok száma között. – Tökéletes egyensúlyt aligha lehetne elérni, mégis, nem jó, hogy ezertől szinte tízezerig terjednek a mandátumszerzéshez szükséges szavazatok számai – hangsúlyozta.
Úgy értékelte, az eddigiekben Szerbiában azokat a törvénymódosításokat fogadták csupán el, melyek a legkevésbé zavarták a politikumot: a politikai pártokról, illetve a választási listákról szóló jogszabályok módosításai is ilyenek. Jellemző, tette hozzá, hogy minden pozitív irányba mutató lépésnél jelen volt egy meglehetősen erős európai nyomásgyakorlás is. Mint mondta, szégyen, hogy Szerbiában 2011-ben még a borítékolt lemondásokról kellett vitatkozni, miközben annak intézménye már kizárólag csak Kongóban és Indonéziában áll fenn. Kongóhoz azonban több szempontból is hasonlíthatjuk magunkat: a megelőlegezett lemondások körüli hasonlóság mellett ott sem létezik még egységesített választási lista – mondta. Vuković szerint Szerbiának még meg kell oldania a választásokkal foglalkozó adminisztráció kérdését is. Két elképzelhető irány létezik a jelenlegi politikai pártok által alkotott ellenőrző bizottságok helyett: az állami adminisztráció részét képező felügyelet, illetve független ellenőrző szervek bevezetése.
A CeSID programigazgatója szerint az öt százalékos választási küszöb sem felel meg a szerbiai viszonyoknak, s elegendő lenne két-három százalékos küszöböt alkalmazni. Mint mondta, ezzel nem növekedne, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenne a parlamenti pártok száma, hiszen nem lennének választás előtti koalíciók megkötésére kényszerítve a kisebb pártok, s bátrabban indulnának neki önállóan a választási versenynek.
VALÓDI POLITIKAI PIAC
A politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény a lehető legjobb időzítéssel született meg – jelentette ki Ivana Petrin, a korrupcióellenes ügynökség munkatársa. Mint mondta, az előző, 2003-ban elfogadott, mindenképp forradalminak nevezhető törvény hiányossága az volt, hogy kizárólag a politikai pártok finanszírozásával foglalkozott, s nem terjedt ki a polgári tömörülésekre és más politikai tevékenységet folytató szubjektumokra. A mostani törvény, szerinte, előnyösebb a pártok, az azok finanszírozását ellenőrző ügynökség, s a polgárok számára is. Úgy fogalmazott, a politikai szubjektumok annyi pénzt gyűjthetnek össze, amennyit képességeik, jelentőségük lehetővé tesz, ugyanakkor mindez átlátható módon történik, ami mindannyiunk érdeke. Az új rendelkezés határt szab a tagsági díjaknak is, melyek nem haladhatják meg éves szinten húsz átlagkereset értékét. Nem engedélyezett a külföldről érkező dotációk fogadása sem. A visszaélések esetén zárolják az adott párt számláját, rákényszerítve a felelősökre: valóban jelenjenek meg a bíróságon, ha beszólítják őket, aminek az eddigiekben sokszor az ellenpéldáját láthattuk.
