Meg lehet oldani a koszovói kérdést, csak el kell hozzá ismerni a szerb és az albán nép legitim érdekeit is – fogalmazott baden-württembergi látogatása során Boris Tadić szerbiai elnök. Németországi újságírók azon kérdésére válaszolva, hogy miről mondana le Szerbia szívesebben, Európáról vagy Koszovóról, a szerb elnök azt felelte, Szerbia egyetlen céljának megvalósítását sem fogja kétségbe vonni, s közölte: ragaszkodik az európai integrációkhoz is, s közben síkra száll a koszovói kérdés megoldásáért is. Arra a megjegyzésre, hogy Angela Merkel német kancellár erről nem épp így vélekedik, Tadić kijelentette, csupán félreértésről van szó.
– Nem egyeznek az álláspontjaink Koszovót illetően az albánokkal, de ennek ellenére még találhatunk megoldást. Meggyőződésem, hogy erről a kancellár is ugyanígy vélekedik – válaszolta Tadić.
Az államfő úgy nyilatkozott, a megbékélés mellett száll síkra, ez viszont nem azt jelenti, hogy Szerbia kész lenne lemondani legitim érdekeiről Koszovóban. Elismerjük viszont az albánok érdekeit is, tette hozzá, s ezen az úton megállapodás születhet, ahogyan a Horvátországgal és Boszniával kapcsolatos megbékélési politika is sikerrel végződött.
Mint mondta, az uniós tagságnak nincs alternatívája, hisz a szerbek kultúra, identitás és gazdaság tekintetében is európai népnek számítanak.
Szerbia nem fog változtatni Koszovó-politikáján – közölte a B92-nek nyilatkozva Vuk Jeremić külügyminiszter. Mint mondta, a politika megváltoztatása nem előfeltétele az uniós tagjelöltség elnyerésének, ahhoz csupán a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre van szükség, Szerbia pedig készen áll a dialógus folytatására.
– Szerbia Koszovó-politikáját az alkotmány és a képviselőházi döntések definiálják. Annak, aki változtatni szándékozik e politikán, előbb a választásokon, majd hatalomként a parlamentben kell támogatást szereznie tervéhez. Amíg minderre nem kerül sor, én az eddigi politikát folytatom – fogalmazott Jeremić.
ERŐSÖDŐ NYOMÁSGYAKORLÁS
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Večernje novosti lapnak adott nyilatkozatában tett azon kijelentését kommentálva, mely szerint Szerbiának egy pillanatban mindenképp el kell majd ismernie a független koszovói államot, Predrag Simić elemző, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora kifejtette, az a Szerbiára nehezedő nyomás fokozódását és a koszovói feszültség növelését szolgálja.
– Az efféle kijelentések komoly következményekkel járhatnak, különösen a választások előtti időszakban, hiszen szűkítik a konfliktus békés rendezésének terét, csökkentik az észak-koszovói helyzet megoldásának esélyét. A feszültség növekedését idézik elő, s válsághoz is vezethetnek – húzta alá Simić.
Véleménye szerint az Asselborn által közöltek Prishtina ambícióit növelik és csökkentik a diplomáciai úton zajló tárgyalások sikerének esélyét.
– Szerbiának mindent meg kell tennie az észak-koszovói konfliktus és a két határátkelő kérdésének békés rendezéséért, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy még Szerbiában is összetettebbé válik a helyzet, s egy adott pillanatban kicsúszhat az ellenőrzés alól – hangsúlyozta.
Mindennek ellenére, sajnos, rövidtávon aligha lehet elkerülni az efféle kellemetlen nyomásgyakorlásokat – állapította meg Predrag Simić.
FÉLIG-MEDDIG BARIKÁDOK
Tegnap délután az észak-koszovói szerb önkormányzatok képviselői tárgyaltak az EULEX és a KFOR illetékeseivel a két nemzetközi misszió mozgásszabadságának szavatolásáról. A megbeszélésen Erhard Drews KFOR-parancsnok nem jelent meg, egyrészt más elfoglaltsága miatt, másrészt pedig mert a nap folyamán korábban már többször is találkozott a szerbek képviselőivel, s „feleslegesnek tartott egy újabb eszmecserét”. A négy szerb község vezetője felajánlotta, hogy ma reggel 9 órától szabaddá teszik egyes, a Jarinjén és Brnjakon állomásozó KFOR-katonák megfelelő ellátása szempontjából fontos útvonalak egy sávján a közlekedést – derült ki a megbeszélések után kiadott közleményéből. A szerbek hajlandók az EULEX számára is biztosítani a szabad közlekedést, amennyiben az nem a koszovói intézmények képviselőit szállítja a Prishtina által kijelölt pontokra.
