2024. november 25., hétfő

Eggyel kevesebb, eggyel több

Az észak-koszovói szerbek újabb úttorlasszal válaszoltak a KFOR pénteki lépésére

A szerbek kisebb összetűzésbe keveredtek a KFOR katonáival (Fotó: Tanjug)

Az előző esti bejelentéssel összhangban péntek reggel akcióba lendült a KFOR, mire azonban sikerült eltávolítaniuk a brnjaki adminisztratív átkelőnél felállított barikádot, a szerbek már emeltek egy még magasabbat, s így a Zubin Potok és Ribari će települések közötti útszakasz továbbra is járhatatlan maradt. A KFOR szerint a szerbiai államvezetéssel összehangolt akcióról volt szó. Mindeközben kiszivárogtak az észak-koszovói válság rendezésére irányuló új prishtinai–nemzetközi terv egyes részletei.

Amíg a KFOR a brnjaki átkelőnél lévő úttorlasz eltávolításán dolgozott, addig a helybéli szerbek már az új, a lebontottnál is magasabb, mintegy három méteres barikád felállításán fáradoztak. A „munkálatokat” a KFOR francia kontingense kísérte figyelemmel. Reggeltől egészen a délutáni órákig eltartott, amíg a rendelkezésükre álló kotrógéppel a szerbek elég földet hordtak oda az új úttorlaszhoz. A szerbek egy csoportja megkísérelte megakadályozni a régi barikád lebontását, s kisebb összetűzésbe keveredett a nemzetközi misszió katonáival. A KFOR egyik tagja borsspray-t is használt, amelyet állítólag az egyik helyi szerb szemébe spriccelt. A katonáknak végül sikerült kiszorítaniuk a tiltakozó szerbeket a barikád közvetlen közeléből.

A többi észak-koszovói barikádnál a lakosság állandó ügyeletet tart, hogy kizárólag a KFOR járművei haladhassanak azokon át, s megakadályozzák az EULEX járműveinek esetleges továbbjutási szándékát.

A barikádokon tartózkodott Slaviša Ristić, a Zubin Potok-i község első embere is, aki többször is beszélt a nap folyamán Erhard Drews KFOR-parancsnokkal. Zupčénél jelentősen megnövekedett az ottani torlasznál tartózkodó szerbek száma, mert olyan információk terjedtek el, hogy a KFOR mellett az EULEX egy konvoja is áthaladni tervez a barikádon, amit a szerbek minden erővel meg kívántak akadályozni.

Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára nem helyeselte a KFOR lépését, mert a barikádok erőszakos eltávolítása, véleménye szerint, csak a feszültség növekedését fogja eredményezni. Magát a pénteki akciót nem tartotta veszélyesnek, de mint mondta, feleslegesen növeli a feszültséget, s a többi észak-koszovói barikád megerősítését fogja maga után vonni.

„A SZERB KORMÁNY TUDOTT RÓLA”

A KFOR és a belgrádi vezetés eltérő nyilatkozatokat adott a pénteki akcióról. Míg Uwe Nowitzki, a misszió szóvivője szerint a szerb kormány beleegyezését adta a barikád eltávolításába, s a KFOR akcióját a szerb vezetés tudtával hajtotta végre, addig Borislav Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatásával megbízott szerb tárgyalócsoport vezetője visszautasította az efféle kijelentéseket. Nowitzki nem kívánta közölni, a szerb kormány mely tagjával tárgyaltak az akció megkezdése előtt, csupán annyit árult el, hogy „állandó jellegű a párbeszéd a KFOR és a szerb katonaság között”.

– Tudva levő, hogy a barikád az adminisztratív vonal közvetlen közelében található, ezért egyértelmű, hogy az akcióról tárgyalnunk kellett a szerb féllel is. Éppen ezért találjuk elképesztőnek, hogy a szerbiai rendőrség semmit sem tett, amikor a koszovói szerbek felmásztak az úttorlaszra, vagy amikor kezdetét vette a másik barikád felállítása – hangsúlyozta a szóvivő.

A barikádok felszámolása egyetlen beszélgetés témájaként sem jelent meg – állította az előbbiekkel ellentétben Stefanović.

– Belgrád senkivel sem tárgyalt a barikádok eltüntetéséről. Nem igazak az elhangzott állítások. Mi a politikai megoldás megtalálása mellett szállunk síkra – reagált Nowitzki állításaira a szerb tárgyalócsoport vezetője.

AZ ÚJ TERV

A koha.net internetportálon megjelent hírre reagálva, mely szerint az észak-koszovói barikádok felszámolását követően Prishtina és a nemzetközi közösség megkezdik az észak-koszovói szerbekkel a párbeszédet a koszovói intézmények működésének szavatolásáról, Stefanović elmondta, azt Prishtina egy újabb arra irányuló kísérletének tartja, hogy titokban elkezdje alkalmazni az Ahtisaari-tervet. A honlapon szereplő információk szerint a koszovói terv közvetlen kapcsolat létrehozását irányozza elő Prishtina és az észak-koszovói szerb községek vezetői között, akiket az mindeddig illegálisan megválasztott képviselőknek tartott. Stefanović közölte, Prishtinának jogában áll új elképzelésekkel előrukkolni, ezeket mind meg kell vitatni, s a szerb fél a saját érdekei, meg az érvényben lévő parlamenti- és kormányhatározatok alapján fogja majd a továbbiakban meghozni a megfelelő döntéseket.

Egy magát megnevezni nem kívánó külföldi diplomata azt nyilatkozta az új prishtinai tervvel kapcsolatban, hogy annak tulajdonképpeni célja az Ahtisaari-terv alkalmazása Észak-Koszovóban, Ahtisaari nevének említése nélkül. Erre azért van szükség – közölte – mert a szerbek a terv automatikus elutasításakor voltaképp nincsenek is tisztában azzal, mi mindent garantál számukra a dokumentum. Az észak-koszovói szerbek képviselőivel való kapcsolatfelvételt állítólag a Koszovó függetlenségét elismert államok, sőt, Belgrád is támogatná. A titokzatos forrás arról is beszámolt, hogy az új koncepciót Erhard Bühler volt KFOR-parancsnok, Xavier de Marnhac, az EULEX vezetője és Hashim Thaçi koszovói kormányfő dolgozta ki. A diplomata azt is közölte, hogy mindezzel eleget tennének az Angela Merkel német kancellár belgrádi látogatása során közölt elvárásoknak is a párhuzamos intézmények megszüntetésére vonatkozóan.

VISSZA A KEZDETEKHEZ

Az Észak-koszovói Szerb Nemzeti Tanács pénteken semmisnek nyilvánította a Belgrád és Prishtina közötti összes eddigi megállapodást, s előrebocsátotta, hogy hamarosan követelni fogják Borislav Stefanović leváltását is. Milan Ivanović, a tanács elnöke nyilatkozatában közölte, az eddigi megállapodások károsak voltak a koszovói szerbségre nézve, s nagy mértékben ellehetetlenítették a közösség megmaradását. Mint mondta, kérni fogják a szerb képviselőháztól, hogy figyelembe véve e döntést, menessze a tárgyalócsoport vezetőjét.

Belgrád és Prishtina a brüsszeli közvetítéssel megtartott eddigi tárgyalások során a vámpecsétek, a mozgásszabadság, a kataszteri és az anyakönyvezési kérdésekben jutott közös nevezőre.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás