A KFOR járművei Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén (Fotó: Tanjug)
Ban Ki Mun, a z ENSZ főtitkára Koszovóról szóló jelentésében aggodalmát fejezte ki az utóbbi hónapokban kialakult helyzet miatt. A hétfői nap sem múlhatott el gondmentesen: a zve čani szerbek kora reggel megállították, majd délben tovább engedték a KFOR jarinjei adminisztratív átkelő felé igyekvő konvoját. A történtek miatt a nemzetközi missziót tették felelőssé, mondván, nem egyeztetett a szerb helyi önkormányzatok képviselőivel a konvoj áthaladásáról.
A helyszíni tudósítások szerint az emelődarut és a Hummer típusú gépjárművekből álló menetet a koszovói rendőrség egy járműve kísérte. A helyi szerbek reggel öt óra körül visszafordították a menetoszlopot, mint mondták, azért, hogy bizonyítsák, az önkormányzatok vezetőivel való előzetes megállapodás nélkül senki sem hajthatja végre egyoldalúan meghozott döntéseit. A missziónál korábban bejelentették, hogy folytatni kívánják a Zvečan és Leposavić közötti útvonalon elhelyezkedő, Jarinjébe vezető ložištei híd javítási munkálatait, amihez teljes mozgásszabadságra lenne szükségük, s ami miatt munkagépeket kell eljuttatniuk a helyszínre. Krstimir Pantić Kosovska Mitrovica-i polgármester elmondta, a KFOR-nak be kellene tartania az előírásokat, s előbb engedélyt kellett volna kérnie az illetékes zvečani szervektől a tervezett munkálatok elvégzésére.
A szerbek a KFOR és az önkormányzatok közötti megállapodást követően dél körül továbbengedték a konvojt. A nemzetközi erők képviselői megígérték ugyanis, hogy a jarinjei átkelőn meghibásodott áramfejlesztő megjavítását követően az Ibartól délre eső területre húzódnak vissza.
A hétfői esetet a Kosovska Mitrovica-i polgármester a KFOR provokációjának tudta be, mely, mint mondta, a jelek szerint nem elégszik meg azzal, hogy a szerbek szavatolják számára a mozgásszabadságot a katonák ellátásához. A KFOR célja összetűzések előidézése, melyekért aztán a szerbeket tennék felelőssé – nyilatkozta KrstimirPantić. Hozzátette, az efféle magatartás azt bizonyítja, hogy a KFOR megszálló erőként van jelen a tartományban – azt tesz, amit akar, még ha arra nincsenek is meg a szükséges engedélyei.
HA ELJÖN AZ IDEJE...
Mirko Cvetkovićkormányfő a Štefan Füle uniós bővítési biztossal folytatott hétfői eszmecsere során a véleményének adott hangot, hogy számít a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatására, amint „megteremtődnek ahhoz a szükséges feltételek”. A beszélgetés során elmondta, Szerbia teljesen nyitott a dialógus folytatására, a gyakorlati kérdések megoldására, melyek a leginkább befolyásolják a polgárok mindennapjait.
A Lidové noviny cseh konzervatív napilapnak adott nyilatkozatában Vuk Jeremićkülügyminiszter úgy fogalmazott, a párbeszédet Észak-Koszovó kérdésével kell folytatni. Nem lehet más témákról tárgyalni, s meg sem említeni azt, amelyik a legégetőbbnek számít – fogalmazott a külügyi tárca vezetője. A koszovói helyzetet békésnek, de ingatagnak nevezte, amiért az albán felet, s annak júliusi próbálkozását tette felelőssé, mellyel, mint mondta, aláásta az eddigi párbeszéd összes eredményét.
A Szerbiai Demokrata Pártnál bejelentették, a parlament elé terjesztenek egy Koszovóról szóló határozat-javaslatot, melyben Szerbia semmissé nyilvánítaná a mozgásszabadságról szóló megállapodást, s új, az ENSZ védnöksége alatt álló tárgyalásokat követelne. Slobodan Samardžić, a párt alelnöke úgy vélekedett, Prishtina júliusi akciója megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, s értelmetlenné tette a jelenlegi párbeszéd folytatását.
MÉLYÜLŐ SZAKADÉK
A ROSU júliusi akciója Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelentése szerint rontott Koszovó biztonsági helyzetén. A jelentés megállapítja, hogy a koszovói szerb közösség ellen irányuló erőszakos tettek száma növekedett azóta, hogy Prishtina megkísérelte átvenni a jarinjei és brnjaki átkelők ellenőrzését. Hozzáteszi: a különleges egységek július 25-i akciójára a nemzetközi közösséggel való egyeztetés nélkül került sor.
A július 16-a és október 15-e közötti időszakra vonatkozó elemzés közli, hogy 24 százalékkal emelkedett a kisebbségek elleni incidensek száma a korábbi adatokhoz képest. Összesen 151 ilyen eset történt a tartomány területén, ebből 38 Észak-Koszovóban. Pravoszláv templomokat és sírokat 13 esetben gyaláztak meg, s ugyanennyiszer hullottak kövek a szerbiai rendszámtáblával rendelkező gépkocsikra, ha albánok által lakott településeken haladtak át. A koszovói szerbek birtokában lévő ingatlanokat 63 esetben érte kár, 47 esetben jegyeztek fel betöréses lopást az említett periódusban.
A főtitkár közölte, a megoldatlan kérdések annak a veszélyét hordozzák, hogy tovább növekedhet a feszültség, s mélyülhet az Ibartól északra illetve délre élő közösségek közötti szakadék. Ez a veszély, mely a régió egészének stabilitására is érvényes, mindaddig fennáll, amíg a jarinjei és brnjaki átkelők kérdését nem rendezik, továbbá ameddig összekeverik az alapvető jogok kérdését a státushoz kötődő kérdésekkel – állapította meg Ban Ki Mun.
Az ENSZ főtitkára felszólította Belgrádot és Prishtinát a békés dialógus folytatására, s reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa erre, s a feszültség csökkentésére irányuló egyértelmű üzenetet küld majd mindkét félnek november 29-én esedékes, e jelentést megvitató ülésén.
IGEN, DE...
Prishtinában egyetértenek a jelentés azon részével, mely a válság régióbeli kiszélesedésének lehetőségét taglalja, annak kiváltó okait azonban egészen másban vélik felfedezni. Hajredin Kuçi kormányalelnök közölte, hogy Belgrád Koszovó felosztására irányuló követelései, a koszovói és nemzetközi intézményekkel szembeni erőszakra buzdítás valóban Koszovó határain túlmutató problémát jelentenek, s mozgásba lendíthetik a szélsőséges csoportokat a régió egészében.
