Rajtaütésszerű bevetés keretében vette át az ellenőrzést szerdára virradó éjjel a helyi szerbektől a KFOR a jarinjei adminisztratív határátkelőn lévő barikádon. Mindez éjjel két óra körül játszódott le, s az akciót követően a Közép-Szerbiába vezető egyik rögtönzött útszakaszt is elfoglalta az amerikai kontingens. A bevetés során könnygázt is használtak a katonák a lakossággal való esetleges nagyobb összetűzés elkerülése végett. Két személyt a bázisba kísértek, de másfél óra múlva szabadon is engedték őket.
– A KFOR ezzel az akcióval ellenőrzése alá vonta, és lezárta a szerbek által létrehozott Közép-Szerbiát Koszovóval összekötő alternatív útszakaszt – jelentette be Uwe Nowitzki, a nemzetközi misszió sajtószóvivője. Közölte, hogy az akciót az EULEX-szel közösen hajtották végre az illegális határátlépések megelőzése, valamint a jarinjei ellenőrzési pont működtetésének szavatolása érdekében. A szerbek a reggeli órákban újabb barikádot emeltek.
Branko Ninić, Leposavić polgármestere arra szólította fel a jarinjei szerbeket, hogy kizárólag békés módon adjanak hangot elégedetlenségüknek a KFOR amerikai kontingense által végrehajtott legújabb akció miatt. A KFOR-tól az erőszak alkalmazásának elkerülését kérte. Véleménye szerint a katonák teljesen indokolatlanul használtak könnygázt, kizárólag a helyszínen tartózkodók elkergetése céljából. A Beta hírügynökségnek a KFOR-nál alátámasztották a könnygáz bevetéséről szóló információkat, azzal a kiegészítéssel, hogy annak alkalmazása „rövid, elszigetelt, indokolt” volt. Nowitzki elmondása szerint a könnygáz bevetésére azért mutatkozott szükség, hogy megakadályozzák a szerbek részéről két teherautó igénybe vételét az ellenőrzési pont létrehozásakor.
„A KFOR eljátszotta a koszovói szerb közösség bizalmát” – vélekedett a barikád és a másodlagos útvonal elfoglalása kapcsán Radenko Nedeljković, a Kosovska Mitrovica-i körzet vezetője. Hozzátette, nem a KFOR megbízatása, hogy utakat zárjon le, s az erőszak efféle alkalmazása nem fog eredményt hozni. Közölte, a szerbek a KFOR mozgásszabadságának szavatolásával bizonyították jóindulatukat, melyet most a nemzetközi misszió könnyedén kijátszott.
„VISSZA MINDENKI ODA, AHONNAN JÖTT!”
Elhibázott volt a KFOR beavatkozása – állapították meg a Koszovó-ügyi minisztériumnál. Goran Bogdanović tárcavezető felszólította a KFOR-t, hogy megbízatása szerinti neutrális szerepben folytassa a tevékenységét. A szerbeknek azt üzente, ne üljenek fel a különféle provokációknak. Oliver Ivanović Koszovó-ügyi államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy az alternatív útvonal elfoglalása nem fogja megakadályozni a szerbeket abban, hogy egy újabb ilyen útszakaszt hozzanak létre. Az akció, mint mondta, mindenképp növeli az észak-koszovói feszültséget.
– Kizárólag tárgyalások révén rendezhető a kialakult helyzet, hagyni kellene, hogy a brüsszeli párbeszéd eredményre vezessen. Ehhez azonban elsősorban arra lenne szükség, hogy a július 25-e előtti szituációt állítsuk vissza, hisz azóta a teljes folyamat rossz irányba halad – fogalmazott Ivanović.
A legjobb megoldás az lenne – közölte –, ha mindenki vissza menne oda, ahol korábban volt: a KFOR a kaszárnyákba, a rendőrség az utcákra, az EULEX a határátkelőkre, a polgárok pedig az otthonaikba. Ez az egyetlen járható út a krízis rendezéséhez – állapította meg az államtitkár.
A BEFOLYÁSOSSÁG INTEGRÁCIÓJA
A szerbiai parlament még a héten megvitatja a Koszovói történéseket, s a koszovói képviselőházi nyilatkozat javaslatát – jelentette be Slavica Đukić-Dejanović, a képviselőház elnöke. A tartománnyal foglalkozó ülés pontos idejét nem tudta közölni, mivel egyelőre még nem érkezett meg a kormány deklarációjának javaslata. Branko Ružić, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője úgy tudja, hogy a kormány már napok óta dolgozik a deklaráció tervezetén, melyet ma vagy holnap már akár el is fogadhatnak, s így november 12-én, szombaton, megtárgyalhatná azt a parlament.
A Szerb Megújhodási Mozgalomnál jelezték: nem fogják támogatni a nyilatkozatot, amennyiben az nem szólítja fel a szerbeket a barikádok lebontására, s nem hitelesíti az EU közvetítésével létrehozott Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodásokat.
Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért Koalíció frakcióvezetője azon a véleményen van, hogy a hatalmi koalíció pártjainak nem lenne szabad elhagyniuk azokat az elveket, melyek alapján magát a kormányt létrehozták. Mint mondta, ennek a politikai platformnak az egyik alapköve volt a Koszovóval kapcsolatos állami politika.
A parlament szerdai ülésén is kizárólag a Szerb Radikális Párt képviselői voltak jelen az ellenzékiek soraiból, a többi ellenzéki párt a koszovói ülés halogatása miatt tiltakozik, s ezért marad távol rendre az ülésekről.
Boris Tadić államelnök szerdai nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy lehetségesnek tartja a deklaráció szövege kapcsán a megfelelő konszenzust. A szöveg, mint mondta, két fontos érdeket tart majd szem előtt: a koszovói krízis rendezését, illetve az európai integrációk révén az állam befolyásának növelését a nemzeti érdekek védelme terén. Minden felelős politikus támogatni fogja e határozatot – jelentette ki Tadić.
Közös határellenőrzés?
Az Európai Unió Belgrád, Prishtina és az EULEX elé terjesztette az észak-koszovói konfliktust kiváltott határátkelő-ellenőrzési probléma lehetséges megoldási javaslatait. A Koszovó és Szerbia közötti átkelők közös ellenőrzésének lehetőségét ajánlja Brüsszel, mellyel szavatolni lehetne a mozgásszabadságot, az árucserét és a párbeszéd folytatását is. Európai diplomáciai források a megegyezés időpontjának közelségéről számoltak be. Az egyik javaslat a szerb tárgyalócsoport azon felvetésén alapulna, melyet a brüsszeli párbeszéd legutóbbi körében terjesztett elő. E szerint a koszovói és a szerbiai határőrök közösen végeznék az EULEX felügyelete mellett az átkelők ellenőrzését. A Betának nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó európai diplomata szerint a koncepciót még pontosítani kell, Belgrád végleges javaslatára várnak, Szerbia ugyanis egyetlen olyan megoldást sem fogad el, mely közvetett vagy közvetlen módon a koszovói államiság elismerését jelentené.
