A Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd újabb fordulója vette kezdetét hétfőn az Európai Unió védnöksége alatt Brüsszelben. A találkozót mintegy két hónapos szünet után szervezték meg. A kiesést a szerb fél távolléte okozta: a belgrádi tárgyalócsoport az észak-koszovói incidensek miatt állt el egy időre a koszovói képviselőkkel folytatott tárgyalásoktól. A párbeszéd újraindítása egyben uniós előfeltétele is annak, hogy december 9-én pozitív döntés születhessen az ország tagjelölti kérelmével kapcsolatban.
A korábbi találkozók alkalmával a mozgásszabadságról, a kataszterekről, az anyakönyvekről és a vámpecsét kérdéséről sikerült a két félnek megegyezésre jutnia. Borislav Stefanović, a szerb tárgyalócsoport vezetője a hétfői megbeszélések kapcsán úgy felelt azokra a feltételezésekre, amelyek megkérdőjelezték,élvezi-e továbbra is a kormány minden tagjának bizalmát, hogy teljes megbízatással és a kormány teljes támogatásával vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Mint ismeretes, a belgrádi sajtó a hétvégén arról cikkezett, hogy a kormány egyes tagjai elleneztek bizonyos Prishtinával megkötött korábbi megállapodásokat.
A belgrádi tárgyalócsoport vezetője bejelentette, a mostani tárgyalásokon mindenekelőtt Prishtina regionális összejöveteleken való részvételéről, az egyetemi diplomák kérdéséről és az adminisztratív átkelők áruforgalmáról fognak tárgyalni. A villanyáram-ellátás és a távközlési szolgáltatás kérdésével kapcsolatban Borislav Stefanović annyit mondott, azok igen nehéz témáknak számítanak, mert számos olyan teret adnak Prishtinának, melyek államiságának „bizonygatására” szolgálhatnak, s az ilyen megoldások a szerb fél számára egyértelműen elfogadhatatlanok.
– Csak olyan megegyezések születhetnek, melyek összhangban állnak a szerbiai alkotmánnyal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával – jelentette ki a Beta hírügynökségnek nyilatkozva Borislav Stefanović.
HATÁRELLENŐRZÉSBŐL ELÉGTELEN
Szó voltaz eddigi megállapodások tiszteletben tartásáról is. Prishtinában már korábban bejelentették, erősebb nyomásgyakorlásra fogják felkérni Szerbiával szemben az Európai Uniót és az Egyesült Államokat a már megkötött megállapodások betartatása érdekében. Hashim Thaçikoszovói kormányfő azt is kijelentette a nap folyamán, hogy nem fognak elállni a belső határellenőrzés szándékától, mert az a koszovói alkotmányon alapuló európai megoldásnak számít. Stefanović valószínűnek tartja a határátkelők körüli nézeteltérések rendezését, de csak az EU ösztönzése, illetve a koszovói vezetés kompromisszumkészsége mellett. Meglátjuk, hogy Prishtina mennyiben lesz hajlandó mérsékelni eddigi követeléseit – nyilatkozta. Hozzátette: a szerb fél több javaslattal is kész előállni a határátkelőkkel kapcsolatban.
Edita Tahiri, a koszovói tárgyalócsoport vezetője csakis a koszovói államiság elismerésével tudja elképzelni a Szerbia és Koszovó közötti határvonal ellenőrzését. Újságíróknak arra a megállapítására reagálva, melyben felhívták a figyelmét: az EULEX missziója is neutrális Koszovó státusának szempontjából, Tahiri azt felelte, az EULEX nem tekinthető neutrálisnak, amióta elfogadta a prishtinai törvények végrehajtását Koszovó területén.
KOSZOVÓ ELISMERÉSÉNEK VESZÉLYE
Boris Tadićállamelnök szükségesnek tartotta a hétfőn megkezdett tárgyalások fényében megismételni: Szerbia nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét. Hangsúlyozta, a Prishtinával folytatott párbeszéd nem vezet majd Koszovó közvetett vagy közvetlen elismeréséhez.
– A polgárok gondjait szeretnénk megoldani. Szerbia nem akarja a szőnyeg alá söpörni a koszovói problémát. Ellenkezőleg: kezdeményezéseinkkel éppen a gondok megoldásának irányába kívánunk haladni, melyek nem kizárólag a szerbséget, hanem az európai kontinens egészét is érintik – fogalmazott Tadić.
Mint mondta, a Brüsszelben folytatott technikai jellegű kérdésekkel foglalkozó párbeszéd igenis ronthat Szerbia helyzetén Koszovó közvetett úton történő elismerésének fennálló veszélye miatt. Ezekre a dolgokra figyelnünk kell a tárgyalások során – húzta alá az államfő. Hozzátette, Szerbia folytatni fogja a harcot saját érdekei, s a Koszovóban élő nép miatt. – Nem akarunk az albán nép kárára tevékenykedni, mindenki számára elfogadható, a régió békéjét, stabilitását szolgáló megoldást keresünk – értékelte az államelnök, majd köszönetet mondott Oroszországnak, amiért támogatja Szerbia integritásának és szuverenitásának a megóvását.
Farid Zarif, az UNMIK első embere, az észak-koszovói szerb községek vezetőivel folytatott hétfői megbeszélését követően azt közölte, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd kedvező fejleményeket hozhat, s ennek érdekében felszólította az észak-koszovói polgárokat: kerüljék az összeütközéseket, s tanúsítsanak visszafogottságot. A szerbek képviselőivel folytatott megbeszéléseket építő jellegűnek minősítette. Egyetértettek abban, hogy még sok munka kell ennek az igen összetett konfliktusnak a rendezéséhez.
Dačić: Nem életbevágóan fontos az EU!
„Szerbiának nem kell elfogadnia azokat a feltételeket, amelyek Koszovó elismerését kérik az uniós csatlakozásért cserébe” – jelentette ki hétfőn Ivica Dačić belügyminiszter Trebinjén, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának háziszent-ünnepén. A boszniai szerb sajtó közlése alapján a belügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sok európai ország által követelt lépést soha sem szabad megtenni, mert az efféle követelmények, mint mondta, elvtelennek és képmutatónak számítanak. – Szerbiának megvannak a nemzeti- és államérdekei, melyeket nem adhat fel az unióért. Szerbia az EU nélkül is fenn fog maradni – közölte Dačić.
A koszovói kérdés megoldásával kapcsolatban Dačić azon véleményének adott hangot, hogy nem reális elképzelés, hogy Koszovó egésze Szerbia része maradjon, hiszen ma jóval kevesebb szerb él ezen a területen mint egykor élt. Ugyanakkor kiemelte: Szerbiának reagálnia kell a koszovói szerbeket ért minden egyes támadásra – ha nem akar reagálni a kormány, a nép fog reagálni helyette – mondta. Kizárólag békés úton, megbeszélések révén lehet elérni a szerbek és albánok közötti évszázados konfliktus rendezését – tette hozzá Ivica Dačić.
Nemzetközi lélegeztetőn
Bosznia szerb entitásában hétőrn ünnepelték a daytoni békeszerződés megkötésének tizenhatodik évfordulóját, melyet Slobodan Milošević szerb, Alija Izetbegović boszniai, és Franjo Tuđman horvát elnök írt alá a megegyezést követően, 1995. december 14-én, Párizsban. A boszniai Szerb Köztársaság területén állami ünnepnek számít a megállapodás évfordulója, a föderáció területén viszont rendes munkanap volt a hétfői. Milorad Dodik boszniai szerb elnök úgy vélekedett, hogy a daytoni megállapodás az újabb kori politika történetének egyik legsikeresebb szerződése, mely nélkül aligha lehetne ma összetartani Bosznia-Hercegovinát. Mint mondta, a boszniai szerbségnek sikerült megőriznie értékeit, a szerb entitás fő célja minél nagyobb függetlenséget elérni Bosznia határain belül. „Bosznia egy olyan páciens, mely a nemzetközi tényezők lélegeztetőjének köszönhetően él. Kevés az országban a kohéziós erő, s ennek ténye szinte mindenütt megmutatkozik” – állapította meg Dodik.
Boris Tadić szerb elnök ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a daytoni megállapodás lényege mindenekelőtt abban rejlik, hogy sikerült békét hoznia a háborúval sújtott Boszniába. Úgy fogalmazott, a fennálló problémákat is ennek a szerződésnek a keretében kell rendezni. Szerbia – tette hozzá Tadić – az egyik aláíróként garanciaként szolgál a békeszerződés alkalmazásához. Jó szomszédként, ezzel összhangban, soha nem tesz majd egyetlen lépést sem a Szerb Köztársaság vagy a föderáció érdekei ellen – fejtette ki Tadić.
